A BASF SE (Badeni Anilin- és Szóda Gyár) egy német vegyipari konszern, melynek tevékenysége 6 üzleti területre különíthető el, ezek a vegyi anyagok, műanyagok, teljesítményjavító termékek, mezőgazdasági és funkcionális megoldások, valamint olaj és gázipari területen is működik.

Termékei a vegyipar, autógyártás, építőipar, mezőgazdaság, olaj- és műanyagipar, elektromos ipar, valamint bútor és papírgyártásban is felhasználásra kerülnek. A BASF rendszermegoldásokat és szolgáltatásokat is kínál.

A BASF céget 1865. április 6-án alapították Mannheimban, székhelye Ludwigshafenben található. A cégnek 170 országban 122.000 fő munkatársa van 150 termelő telephelyen. A vevőkapcsolatok 200 országra terjednek ki. 2009-ben a vállalatcsoport összárbevétele meghaladta az 50 milliárd eurót. A BASF a világ legnagyobb vegyipari vállalata, Magyarországon három telephellyel működik.

A BASF részvényei megtalálhatóak a DAX 30 indexben, ezenkívül jegyzik a new-york-i, a londoni és a zürichi tőzsdén is.

A céget 1865-ben alapította Friedrich Engelhorn, aki lámpagyújtó volt a városban. A tevékenység melléktermékét, a kátrányt Engelhorn festékek gyártására használta, majd később egyéb vegyi anyagokat is elkezdett gyártani, melyek a festékgyártáshoz szükségesek, mint a szódabikarbóna és egyes savak. Az anilin feltalálása 1856-ban Angliában lehetővé tette a szintetikus festékek gyártását és a BASF Heinrich Caro felvételével egy angol festékipari veteránt is megnyert az ügynek. 1901-re a BASF termékeinek körülbelül 80%-a volt festék. 1914-től a BASF Ludwigshafenben már napi 20 tonna ammóniát állított elő. Az első világháború során a cég robbanóanyagokat is gyártott, ám az 1921-ben Oppauban bekövetkezett robbanás következtében 565 ember halt meg, ami máig a legnagyobb német ipari katasztrófa.

Ezt követően a vállalat a Bayer vállalattal és még 4 másik céggel megalapította az IG Farbent, elvesztve ezzel függetlenségét.

IG Farbenként a cég története problematikus, a cég együttműködött a nácikkal és részt vett a gázkamrákban használt Zyklon B gyártásában is. A háborút követően a szövetségesek feloszlatták a céget. A vállalatot Carl Wurster 1952-ben alapította újra, eredeti nevén.  A cég a német gazdasági csodának és az olyan új, szintetikus termékeknek (nylon, polisztirol) köszönhetően gyors növekedésnek indult és az 1960-as években már Németországon kívül is megjelent. A BASF a 1980-as évek elején megvásárolta a Wyandotte Chemical Company-t és annak geismar-i, Louisiana-i vegyipari üzemét. A BASF vállalata 2006-ban 4,8 milliárd dollárral megvásárolta az Engelhard Corporation-t. A társaság jelenleg számos piacon aktív, mint például a vegyi anyagok, a különböző műanyagok, növény védőszerek és újabban a GMO termékek piacán is.

A biotechnológiai kutatások területén a cég együttműködik a Monsantóval.

A BASF Hungária 2009-ben 140 főt foglalkoztatott. 2015 májusában a BASF beleegyezett abba, hogy gyógyszerészeti összetevőinek üzletágát eladja a svájci gyógyszergyártó Siegfried Holdingnak, 270 millió euró díj ellenében, ideértve a feltételezett adósságot is. A BASF Csoport Magyarországon elért árbevétele meghaladta a 172 millió eurót. 2019 harmadik negyedévben a BASF elért teljes árbevétele 2 százalékkal csökkent éves alapon, miközben az elemzők közel 5 százalékos csökkenést vártak. Profit soron azonban már jóval nagyobb a visszaesés, 911 millió euró profitot könyvelhetett el a vállalat a harmadik negyedévben, ami 24 százalékkal marad el a tavalyi eredménytől.

A BASF részvénye az elmúlt héten 0,65%-ot, míg az elmúlt évben 15,74%-ot emelkedett.

Küldjön üzenetet!