Benne volt a levegõben, hogy a Magyar Nemzeti Bank újra csökkenti a jegybanki alapkamatot. Azt is sejthettük elõre, hogy a közfoglalkoztatás bõvítésének köszönhetõen akár 10% alá is benézhet a munkanélküliségi ráta. A központi költségvetés októberi többlete sem lepte meg az elemzõket. A kedvezõ nemzetközi hangulat pedig alkalmat adott a sikeres magyar dollárkötvény kibocsátásra. A vizsgált idõszakban publikált számok közül a komolyan felülteljesítõ magyar GDP számokat és az alacsony inflációt is érdemes kiemelni, de ezek kevésbé fontosak a forintpiac számára.

Technikai oldal

Mi történt? Novemberben jelentõsen gyengült a forint a svájci frankkal szemben. A vizsgált idõszak elsõ kétharmadában inkább egyfajta oldalazás volt megfigyelhetõ az 50%-os (240,19) és 61,8%-os (243,19) Fibonacci szintek között. Majd november utolsó harmadában a 61,8%-os Fibonacci szint többszöri tesztelés után átszakadt. Ezzel elérhetõ közelségbe került a június óta tartó vízszintes trendcsatorna felsõ vonala által képzett 245,5-ös ellenállási szint. A Bollinger szalagok hó végi összeszûkülése pedig komoly mozgást vetít elõre a közeljövõben. A CHFHUF kurzus emelkedése során a technikai indikátorok az eladási zónába fordultak vagy a túlvett állapothoz közeli szituációba kerültek. Az RSI viszonylag magas értéke mellett az MACD eladási jelzését volt érdemes figyelni, a Slow Stochastic indikátor eladási jelzése is várható a metszés alapján.

Mi várható? A CHFHUF kurzus a közép- és hosszú távú mozgóátlagok fölött tartózkodott, ezért várhatóan gyenge forinttal számolhatunk. A képet árnyalja, hogy a technikai indikátorok már inkább eladási szituációt fogalmaztak meg. Az árfolyam augusztusban és szeptemberben is lefordult a 61,8%-os (243,09) Fibonacci vonalról, de a szint novemberben átszakításra került. Most a június óta tartó vízszintes trendcsatorna felsõ ellenállási vonala bír kiemelkedõ jelentõséggel 245,5-nél. Ha az is elesik, akkor megnyílhat a tér a 100%-os Fibonacci vonal irányába, amely 252,47-nél húzódik. Ha az eladók uralják a piacot, akkor a 61,8%-os (243,09) Fibonacci vonal képezhet erõs támaszt, utána az 50%-os (240,19) Fibonacci vonal következhet.

Fundamentális oldal

Összefoglalás:

Benne volt a levegõben, hogy a Magyar Nemzeti Bank újra csökkenti a jegybanki alapkamatot. Azt is sejthettük elõre, hogy a közfoglalkoztatás bõvítésének köszönhetõen akár 10% alá is benézhet a munkanélküliségi ráta. A központi költségvetés októberi többlete sem lepte meg az elemzõket. A kedvezõ nemzetközi hangulat pedig alkalmat adott a sikeres magyar dollárkötvény kibocsátásra. A vizsgált idõszakban publikált számok közül a komolyan felülteljesítõ magyar GDP számokat és az alacsony inflációt is érdemes kiemelni, de ezek kevésbé fontosak a forintpiac számára.  Nyilvánvaló, hogy a forint mozgását és az elmúlt két hét gyengülését továbbra sem a makrogazdasági számok, vagy a nemzetközi pénz- és tõkepiacok folyamatai, hanem elsõsorban a hazai gazdaságpolitika felõl érkezõ veszélyek befolyásolták. A devizahiteles mentõcsomag körüli bizonytalanság továbbra is fokozza a belpolitikai bizonytalanságot. A bírósági döntések devizahiteles témakörben már egyértelmûen az adósok javára ítéltek több esetben is. A kormány nem nyújtott be végleges, átfogó mentõcsomagot a bankok számára kitûzött november elsejei határidõ letelte után. Rogán Antal devizahiteles mentõcsomag javaslatot nyújtott be, amely a kilakoltatási moratórium meghosszabbításáról és az árfolyamgát kiterjesztésérõl szólt. A Magyar Nemzeti Bank stabilitási jelentésben írt a devizahiteles témakörrõl. A jelentés nem adott újabb információkat, és nem derült ki, hogy mi lehet a végleges mentõcsomag teherelosztása az adósok, bankok és kormány között. A közeljövõben, vagy akár közvetlenül a választások elõtt nem kizárt egy radikális, kabinet által jóváhagyott devizamentõ akció. További rossz hír, hogy a parlament jövõ februártól ingyenessé tett kétszeri pénzfelvételt 150 ezer forintig terjedõen, amely tovább csökkentheti a bankrendszer profittermelõ képességét.


Részletek: (11.04.) Rogán Antal devizahiteles mentõcsomag javaslatot nyújtott be, amely a kilakoltatási moratórium meghosszabbításáról és az árfolyamgát kiterjesztésérõl szólt. Azt nem lehetett tudni, hogy ez a javaslat az utolsó mentõakció lesz vagy utána nagyobb „dobásra” és átfogó devizahiteles mentésre készül a kabinet. (11.07.) A Magyar Nemzeti Bank stabilitási jelentésben írt a devizahiteles témakörrõl. A jelentés nem adott újabb információkat, és nem derült ki, hogy milyen lehet a végleges mentõcsomag teherelosztása az adósok, bankok és kormány között. (11.08.) A magyar ipari termelés volumene szeptemberben 1,8%-al az elõzõ hónaphoz képest, 5,5%-al az elõzõ év azonos idõszakához képest. A Mol az Ina eladását készítheti elõ, hiszen a Mol igazgatósága felhatalmazta erre az ügyvezetõ testületet. Ha a Mol eladja az Ina vállalatot, akkor a Standard and Poor’s hitelminõsítõ várhatóan lemínõsíti a Mol adósságbesorolását. (11.11.) A parlament elfogadta Rogán javaslatát, hogy februártól maximum 150 ezer forintig kétszer lehet ingyen készpénzt felvenni a magyar automatákból. Ez a lépés nyilván tovább csökkenti a bankok jövedelmezõségét. (11.12.) Októberben 0,9%-os volt a pénzromlás üteme Magyarországon. (11.14.) A harmadik negyedéves magyar gazdasági növekedés 1,7%-al haladta meg az elõzõ negyedévben mért értéket, ezzel az adat jelentõsen felülmúlta a 0,8%-os elemzõi konszenzust. (11.18.) Az Államadósság Kezelõ Központ 2 milliárd dollár értékû magyar dollárkötvényt bocsátott ki, a nagy pénzintézetek segítségével a kibocsátás sikeres volt. A 6% alatti hozam nem nevezhetõ rossznak. (11.20.) Tavaly szeptemberhez képest a bruttó reáljövedelem 5%-al, az átlagos reálkereset 4,9%-al emelkedett a Központi Statisztikai Hivatal felmérése alapján. (11.21.) A Kúria a devizahitelekre vonatkozó jogegységi indítványt hoz, amelyet november 25-én hoz nyilvánosságra, a december 16-ra meghirdetett ülésen várhatóan döntés és határozat születik. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint 61,4 milliárd forintos többlettel zárt a központi költségvetés októberben. (11.26.) A Magyar Nemzeti Bank 20 bázisponttal, 3,2%-ra csökkentette a jegybanki alapkamatot. (11.27.) A munkanélküliségi ráta változatlanul 9,8%-on állt hazánkban. (11.29.) A magyar beruházások 9,8%-al emelkedtek a 3. negyedévben az elõzõ év hasonló idõszakához épest. 

Szólj hozzá