Nyilvánvaló, hogy a forint mozgását és az elmúlt két hét gyengülését továbbra sem a makrogazdasági számok, vagy a nemzetközi pénz- és tõkepiacok folyamatai, hanem elsõsorban a hazai gazdaságpolitika felõl érkezõ veszélyek befolyásolták. A devizahiteles mentõcsomag körüli bizonytalanság továbbra is fokozza a belpolitikai bizonytalanságot. A bírósági döntések devizahiteles témakörben már egyértelmûen az adósok javára ítéltek több esetben is. A kormány nem nyújtott be végleges, átfogó mentõcsomagot a bankok számára kitûzött november elsejei határidõ letelte után.

Technikai oldal

Mi történt? Novemberben a bikák irányítottak az USD/HUF piacon, amelyre bõven volt tér a szeptembere elejétõl október végéig tartó forinterõsödés után. November elején a 23,%-os (216,71) Fibonacci szint közelében indult a rally. Hó közepén az 50%-os (224,19) Fibo alatt állt meg a hazai fizetõeszköz gyengülése és utána inkább oldalazás volt megfigyelhetõ 219 és 222 között. A kurzus továbbra is a 200 napos mozgóátlag vonala alatt fejlõdött. Ugyanakkor az 50 napos mozgóátlag áttörésével a középtávú csökkenõ trend fordulni látszik. A Bollinger szalagok hó végi összeszûkülése jelentõsebb mozgást vetített elõre a közeljövõben. A grafikonba épített technikai indikátorok egymástól eltérõ jelzései nem segítik  pozíció felvételét.

Mi várható? A 200 napos mozgóátlag vonala alatt mozgó árfolyam alapján a forint erõsödésére lehet számítani, de felfelé ívelõ korrekció benne lehet. Ennek esélyét erõsíti az 50 napos mozgóátlag vonala fölé kerülés is, hiszen ezzel megnyílt a tér a 200 napos mozgó vonalának meghódítására, de legalábbis visszatesztelésére. Erre komoly esély mutatkozhat, hiszen az 50%-os (224,19) Fibonacci szint közvetlen környezetében helyezkedik el a hosszú távú mozgóátlag, amely már karnyújtásnyira található a november végi jegyzésektõl. Sikeres kitörési kísérlet során a 61,8%-os (224,54) Fibonacci szint képezhet ellenállást, majd a szeptemberben, júliusban és áprilisban kiemelt szerepet játszó 230-as szint következhet. Ha mégsem így alakul és a medvék dominanciája érvényesül, és ezzel a jegyzéseknek sikerül átszakítani a 23,6%-os (216,71) Fibonacci támaszvonalat, akkor ismét megnyílhat a tér a 0%-os (210,02) Fibonacci szint irányába, ahol utoljára tavaly októberben jegyezték a kurzust.

Fundamentális oldal

Összefoglalás:

Benne volt a levegõben, hogy a Magyar Nemzeti Bank újra csökkenti a jegybanki alapkamatot. Azt is sejthettük elõre, hogy a közfoglalkoztatás bõvítésének köszönhetõen akár 10% alá is benézhet a munkanélküliségi ráta. A központi költségvetés októberi többlete sem lepte meg az elemzõket. A kedvezõ nemzetközi hangulat pedig alkalmat adott a sikeres magyar dollárkötvény kibocsátásra. A vizsgált idõszakban publikált számok közül a komolyan felülteljesítõ magyar GDP számokat és az alacsony inflációt is érdemes kiemelni, de ezek kevésbé fontosak a forintpiac számára.  Nyilvánvaló, hogy a forint mozgását és az elmúlt két hét gyengülését továbbra sem a makrogazdasági számok, vagy a nemzetközi pénz- és tõkepiacok folyamatai, hanem elsõsorban a hazai gazdaságpolitika felõl érkezõ veszélyek befolyásolták. A devizahiteles mentõcsomag körüli bizonytalanság továbbra is fokozza a belpolitikai bizonytalanságot. A bírósági döntések devizahiteles témakörben már egyértelmûen az adósok javára ítéltek több esetben is. A kormány nem nyújtott be végleges, átfogó mentõcsomagot a bankok számára kitûzött november elsejei határidõ letelte után. Rogán Antal devizahiteles mentõcsomag javaslatot nyújtott be, amely a kilakoltatási moratórium meghosszabbításáról és az árfolyamgát kiterjesztésérõl szólt. A Magyar Nemzeti Bank stabilitási jelentésben írt a devizahiteles témakörrõl. A jelentés nem adott újabb információkat, és nem derült ki, hogy mi lehet a végleges mentõcsomag teherelosztása az adósok, bankok és kormány között. A közeljövõben, vagy akár közvetlenül a választások elõtt nem kizárt egy radikális, kabinet által jóváhagyott devizamentõ akció. További rossz hír, hogy a parlament jövõ februártól ingyenessé tett kétszeri pénzfelvételt 150 ezer forintig terjedõen, amely tovább csökkentheti a bankrendszer profittermelõ képességét.


Részletek: (11.04.) Rogán Antal devizahiteles mentõcsomag javaslatot nyújtott be, amely a kilakoltatási moratórium meghosszabbításáról és az árfolyamgát kiterjesztésérõl szólt. Azt nem lehetett tudni, hogy ez a javaslat az utolsó mentõakció lesz vagy utána nagyobb „dobásra” és átfogó devizahiteles mentésre készül a kabinet. (11.07.) A Magyar Nemzeti Bank stabilitási jelentésben írt a devizahiteles témakörrõl. A jelentés nem adott újabb információkat, és nem derült ki, hogy milyen lehet a végleges mentõcsomag teherelosztása az adósok, bankok és kormány között. (11.08.) A magyar ipari termelés volumene szeptemberben 1,8%-al az elõzõ hónaphoz képest, 5,5%-al az elõzõ év azonos idõszakához képest. A Mol az Ina eladását készítheti elõ, hiszen a Mol igazgatósága felhatalmazta erre az ügyvezetõ testületet. Ha a Mol eladja az Ina vállalatot, akkor a Standard and Poor’s hitelminõsítõ várhatóan lemínõsíti a Mol adósságbesorolását. (11.11.) A parlament elfogadta Rogán javaslatát, hogy februártól maximum 150 ezer forintig kétszer lehet ingyen készpénzt felvenni a magyar automatákból. Ez a lépés nyilván tovább csökkenti a bankok jövedelmezõségét. (11.12.) Októberben 0,9%-os volt a pénzromlás üteme Magyarországon. (11.14.) A harmadik negyedéves magyar gazdasági növekedés 1,7%-al haladta meg az elõzõ negyedévben mért értéket, ezzel az adat jelentõsen felülmúlta a 0,8%-os elemzõi konszenzust. (11.18.) Az Államadósság Kezelõ Központ 2 milliárd dollár értékû magyar dollárkötvényt bocsátott ki, a nagy pénzintézetek segítségével a kibocsátás sikeres volt. A 6% alatti hozam nem nevezhetõ rossznak. (11.20.) Tavaly szeptemberhez képest a bruttó reáljövedelem 5%-al, az átlagos reálkereset 4,9%-al emelkedett a Központi Statisztikai Hivatal felmérése alapján. (11.21.) A Kúria a devizahitelekre vonatkozó jogegységi indítványt hoz, amelyet november 25-én hoz nyilvánosságra, a december 16-ra meghirdetett ülésen várhatóan döntés és határozat születik. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint 61,4 milliárd forintos többlettel zárt a központi költségvetés októberben. (11.26.) A Magyar Nemzeti Bank 20 bázisponttal, 3,2%-ra csökkentette a jegybanki alapkamatot. (11.27.) A munkanélküliségi ráta változatlanul 9,8%-on állt hazánkban. (11.29.) A magyar beruházások 9,8%-al emelkedtek a 3. negyedévben az elõzõ év hasonló idõszakához épest. 

Szólj hozzá