Az eddigi jegybanki expanzív pénzpolitika eredménye valóban nagyon szerény. A forrón futó pénznyomás sem a gazdaságot nem vitte át a hegyen (javulások érzékelhetőek, mint fent olvasható, de a nagy ugrás továbbra is várat magára), sem pedig a központi bankok 2% körüli inflációs célja nem került elérésre. Sok állampolgár csodálkozik azon, hogy ez a fajta pénzpolitika ez idáig miért nem vezetett még nagyobb inflációhoz. Egyrészt a globalizáció által óriási túlkapacitás keletkezett – különösen Kínában. Itt a termelői árak évek óta visszaesésben vannak, ami által a defláció exportálásra kerül (tehát a világ többi része importálja magának a deflációt). Másrészt a növekvő pénzmennyiség nem járul hozzá automatikusan az inflációhoz, ha nem válik kereslet hatékonnyá, hanem csupán a bankrendszerben reked. Csak akkor, ha a kereslet a fogyasztási- és a szolgáltatási cikkek iránt erősebben nőne, mint a kínálat, vagy ha a nyersanyagár újra nagyobb erőre kapna, akkor emelkednének az árak és ezáltal az infláció is. Aktuálisan ettől azonban még nagyon messze vagyunk.

Miután a központi bankok intézkedései csak sanyarúan működnek, egyre inkább az ún. „Helikopter pénz“-ről diskurálnak a szakértők. Ami annyit jelent, hogy a jegybank pénzt nyomtat és ezt országoknak, vagy közvetlenül a fogyasztóknak ajándékozza, hitelezői kötelezettségek nélkül. A hatása az ilyen intézkedéseknek a kezdetekben nagyon pozitív lenne, mivel a kereslet a fogyasztási cikkek és a szolgáltatások iránt jelentősen nőne, azonban ezután elérkezne egy olyan pont, amikor az emberek elvesztenék a bizalmukat a saját valutájukban és pánikba esnének. Ez lenne egy hiperinfláció kezdete. A „helikopter pénz“ tehát nem egy passzoló recept az aktuálisan fennálló gazdasági gyengélkedés és az alacsony infláció leküzdésére.

Forrás: Partner Bank AG

Szólj hozzá

Küldjön üzenetet!