Kötvények

Magyar állampapír piac – 2015. 1. negyedév

By július 4, 2015 No Comments

Vegyünk-e magyar államkötvényt? Megbízható-e a magyar államkötvény?

A fenti kérdések, a banki kamatok elolvadása miatt a megtakarítani akaró embereket egyre inkább érdekli. Látszik is, hogy egyre nagyobb az érdeklõdés a hazai állampapírok iránt, az aukciókon mostanában rendszeresen a befektetõk kerülnek túlsúlyba. Nem új keletû ez a felkapottság, két éve jelentõsen emelkedik a háztartások állampapír-állománya, de a közelmúltbeli események csak egyre inkább fokozzák ezt a tendenciát.

Idén még inkább az alacsony kockázatú eszközöket részesítik elõnyben a befektetõk, érezhetõ a bizalomvesztés a februárban kirobbant brókerbotrány következtében. Az OBA-ról és a BEVA-ról ugyan nem sok rosszat lehet mondani a kártalanítások kapcsán, de az állam még mindig magasabb szintû garanciát nyújt a tõke biztonságát illetõen, fõleg hogy az elõbbi szervezetek igencsak túlterheltek mostanában. Biztonságos alternatívaként természetesen a lekötött betétek is felmerülnek, itt azonban nem számolhatunk túl nagy hozamokkal, fõleg a kamatcsökkentési ciklus újraindulásakor nem. A jegybanki alapkamat már így is korábban még soha nem látott szinten van, de borítékolható, hogy még az alja közelében sem járunk. Ennek következtében pedig a hozamelvárásainkat is kénytelenek leszünk lejjebb adni, ha bankunknál szeretnénk lekötni megtakarításaink egy részét.  Ezzel szemben ha az államadósságunk finanszírozásába szállnánk be, több lehetõség közül választhatjuk meg a céljainkkal leginkább összhangban lévõ befektetést, nem mellékesen állami garanciával.

Az állampapírokat azért bocsájtja ki az állam, hogy tõkét vonzzon be az adósságainak fedezéséhez, amely jelenleg a GDP 77%-át teszi ki. Vásárlásra elsõsorban  az ÁKK, vagyis az Államadósság Kezelõ Központ által megszervezett aukciókon van lehetõség az elsõdleges forgalmazókon keresztül. Amikor ezekbe az eszközökbe invesztálunk gyakorlatilag hitelt nyújtunk az államnak, mindaddig, amíg le nem jár az állampapírunk futamideje. Ha egy évnél hosszabb idõtávban gondolkodunk, választhatunk az államkötvények közül, amelyek akár 30 éves futamidõvel is foroghatnak, ennél rövidebbre tervezve pedig a kincstárjegyek kínálatával találkozhatunk. A rövidebb papírok közé sorolható például a Diszkont Kincstárjegy, amely névérték alatt kerül kibocsátásra,így a hozamot ez árfolyam-különbözet adja, nem kamatfizetés történik lejáratkor. Az idõtávon kívül több szempont szerint is csoportosíthatjuk az állampapírokat, mint például kamatozás alapján lehet fix vagy változó,  elérhetõség alapján pedig beszélhetünk intézményi, illetve lakossági papírokról. Az utóbbi érdekesebb lehet, mivel a lakosság számára kedvezõbb feltételekkel kínálja az ÁKK az állampapírokat, mint az intézményi befektetõknek.

A Prémium és a Bónusz államkötvény egyaránt a befektetõk hosszabb távú igényeit elégíti ki változó kamatozás mellett. A Prémium Magyar Államkötvény már régóta népszerû a hazai befektetõk körében annak köszönhetõen, hogy kiküszöböli azt a rizikót, hogy az elhelyezett tõke veszítsen vásárlóerejébõl. A megugró infláció pedig valós kockázatot jelent minden hosszabb távú pénzpiaci befektetésre, ahol nincs rögzítve erre külön megoldás. A 3 és 5 éves futamidejû Prémium Magyar Államkötvény évente 3 – és 4%-ot fizet ki infláció felett, így jelen esetben az elõbbi kockázat sem áll fenn. 10%-os infláció esetén tehát 13-14%-kal, esetleges deflációnál pedig fixen 3-4% kamatozással számolhatunk ennek mértékétõl függetlenül.

A Bónusz Magyar Államkötvény viszonylag új keletû lehetõség, tavaly óta lehet vásárolni. Kamatozása a diszkont kincstárjegyek hozamaihoz igazodik, ezeket 1.25-2.5%-kal felülhaladva. Mivel itt is dinamikusan, a piaci hozamkörnyezethez igazodva kerülnek megállapításra az aktuális hozamok, így alacsonyabb a rizikófaktor a hosszú távú fix kamatozású eszközöknél. A Bónusz kötvényeket 4, 6 és 10 éves futamidõvel hirdeti az ÁKK, 3.5-4.5% aktuális hozamokkal.

A 2013 vége óta elérhetõ Babakötvény, még ugyan gyerekcipõben jár, de egyre növekszik a népszerûsége. A 19 éves futamidejû Babakötvénynél az elõzõekhez hasonlóan itt is változó kamatozásról van szó, amelynek mértéke 3%, amihez hozzáadódik a KSH által kalkulált infláció. A kötvényhez alap- és éves állami támogatás is jár, cserébe viszont lejáratkor korlátozódik a felhalmozódott összeg felhasználhatósága.

A rövidebb befektetési idõtávra szóló kincstárjegyek népszerûsége is növekszik a lakosság körében. A kevésbé vásárolt Féléves Kincstárjegyek forgalma is 7.3 milliárd forinttal gyarapodott 2.25%-2.75%-os hozamszintek mellett. A Kamatozó Kincstárjegy állománya 101 milliárddal növekedett 1089 milliárd forintra, amellyel továbbra is a legnépszerûbb hazai állampapírnak számít. Az ezen típusú fix kamatozású kincstárjegyet egy éves futamidõvel lehet jegyezni az ÁKK aukcióin jelenleg 3%-os kamatszinttel.  A lépcsõs kamatozású Kincstári Takarékjegy forgalma sem hagyott alább, 18.1 milliárd forinttal bõvült az állomány összességében. Jelenleg 2.75% és 3.2%-os hozamokkal kerültek forgalomba az egy és két éves lejárattal rendelkezõ állampapírok.

Szólj hozzá

Küldjön üzenetet!