Tényleg szándékosan döntik be a piacot? – Az amerikai adósság, hozamok és rejtett stratégiák mögött
Szerző: Kiss Csaba
Mi köze van a tőzsdei pániknak az államadóssághoz? Miért vesz valaki amerikai államkötvényt, és mit jelent az, ha valaki direkt eladja őket? Az utóbbi időben egyre több elmélet lát napvilágot arról, hogy a piacokat direkt „rontják el”, hogy olcsóbbá váljon az amerikai állam működtetése. Ebben a cikkben közérthetően elmagyarázzuk, hogyan működik a kötvénypiac, miért fontos az amerikai államadósság kamata, és hogy mennyire reálisak a háttérben sejtett manipulációs stratégiák. Ha eddig csak kapkodtad a fejed a gazdasági hírek hallatán, most végre egyben megérted az egész rendszer logikáját.
Amerika hatalmas adósságban van – de mit is jelent ez pontosan?
Az Egyesült Államok több mint 35 ezer milliárd dollárral tartozik különböző szereplőknek – magánszemélyeknek, intézményeknek, más országoknak. Ez az összeg folyamatosan nő, mivel a szövetségi kormány rendszeresen többet költ, mint amennyi adót beszed.
Képzeljük el, hogy egy ötfős csapat irányítja Amerikát. Mindenki előáll egy költési javaslattal – hadseregre, egészségügyre, nyugdíjakra –, majd a végösszeg mondjuk 10 milliárd dollár. De az adókból csak 8 milliárd jön be. Mi történik? Az állam elmegy és kölcsönt kér.
A kölcsön nem mindig bankoktól jön – jönnek a kincstárjegyek
A kormány úgy vesz fel hitelt, hogy államkötvényeket (kincstárjegyeket) bocsát ki. Ez gyakorlatilag egy „IOU” – egy „tartozom neked” cédula, amelyet a befektetők megvesznek, mert bíznak az amerikai kormányban.
A gond csak az, hogy ezeket a kötvényeket kamatostul kell visszafizetni. És amikor már több tízezer milliárd dollárnyi tartozásról beszélünk, akkor a kamatteher is elképesztően magas – évi több ezer milliárd dollár csak kamatra megy el. Ráadásul az állam folyamatosan meg kell újítsa ezeket a hiteleket, mert sok kötvény lejár, és újakat kell kibocsátani, hogy a régieket visszafizessék.
De ki veszi meg ezeket a kötvényeket?
Egyharmadban amerikaiak – például nyugdíjalapok, intézmények. Kétharmadban viszont külföldiek: Kína, Szaúd-Arábia, Svájc, központi bankok, multinacionális cégek. Ha ők hajlandók megvenni ezeket a kötvényeket, az leviszi a hozamokat (azaz az államnak kevesebb kamatot kell fizetnie). Ha viszont nem veszik – vagy eladják –, a hozamok nőnek, és ez drágítja az adósságot.
Itt jön be a „manipulációs” elmélet
A feltételezés: ha valaki – mondjuk a kormány – megijeszti a részvénypiacot, akkor a befektetők menekülnek a biztonságosabb eszközökbe – például amerikai állampapírokba. Ez a megnövekedett kereslet leviszi a kötvényhozamokat, tehát olcsóbb lesz az államadósság finanszírozása.
Ez nem csak elmélet: amikor Trump egy nyilatkozata után megnőtt a bizonytalanság, a hozamok ténylegesen jelentősen csökkentek – például 4,5%-ról 3,9%-ra.
Mi van, ha valaki szándékosan elad kötvényeket, hogy megemelje a hozamot?
Egyesek szerint például Kína szándékosan eladott kötvényeket, hogy megemelje a hozamokat, így nyomást gyakoroljon az Egyesült Államokra. De a szakértők szerint ez nem túl valószínű: a piac túl nagy, és egy ország sem tud tartósan befolyásolni ekkora volument – legalábbis nem úgy, hogy az hatékony legyen hosszú távon.
Mi a megoldás?
A legjobb, ami történhetne az amerikai államadósság szempontjából, az lenne, ha tartósan alacsonyak lennének a hozamok. Ehhez viszont sok befektetőre van szükség – és ha a részvénypiac ingatag, sokan valóban az állampapírokba menekülnek.
Zárszó – elmélet vagy valóság?
Nem lehet biztosan kijelenteni, hogy a piac „szándékos” gyengítése valóban megtörténik, de az elmélet logikus, és a mechanizmus létezik. Lehet, hogy nem direkt manipulációról van szó, hanem egy olyan helyzetről, ahol a kormány jól jár a piaci pánikkal – és talán nem is siet megakadályozni azt.
