A Microsoft az elmúlt öt évben legalább 15 kínai irodát és közös vállalatot zárt be, miközben fokozatosan csökkenti jelenlétét az országban. A vállalat 2023-ban még a teljes kivonulást is mérlegelte, mivel a geopolitikai kockázatokhoz képest alacsony volt a gazdasági megtérülés: Kína 2024-ben mindössze a Microsoft globális bevételének 1,5 százalékát adta. A helyzetet tovább nehezíti, hogy Peking egyre erősebben támogatja a hazai szoftvereket, az amerikai exportkorlátozások pedig fékezik a fejlett AI- és felhőszolgáltatások kínai bővítését. A Microsoft ugyanakkor közölte, hogy jelenleg nem tervezi a piac elhagyását.

A maradás egyik fő oka éppen az AI-boom: a Microsoft nyereséges üzletet épített azoknak a kínai vállalatoknak – például a ByteDance-nek és a Sheinnek – a kiszolgálására, amelyek külföldi terjeszkedésükhöz Azure-felhőt és nyugati AI-modelleket használnak. Az Azure-on keresztül olyan modellekhez is hozzáférhetnek, mint az OpenAI megoldásai, amelyek közvetlenül nem szolgálják ki a kínai piacot. A Microsoft emellett a kínai mérnöki tehetséghez való hozzáférést is stratégiai értéknek tekinti, bár kutatási kapacitásának egy részét már Vancouverbe, Szingapúrba és Tokióba helyezte át. A kínai üzlet így egyre kevésbé a helyi vállalati és állami piacról, sokkal inkább a globálisan terjeszkedő kínai cégek technológiai kiszolgálásáról szól.