Nagyon egyszerű, meg kell nézni, hogy hol tart most Ausztria. Nem kell messzire mennünk, hogy átlépjünk Nyugat-Európába. Bár sokan megsértődnek, ha hazánkat nem nyugati országnak tekintik, de esetleg még azt elfogadják, hogy Közép-Európához tartozunk.

Meg ugye az is milyen szépen hangzik, hogy Magyarország Európa szíve. Csak szólok, a szív bal oldalt van, ahogy Kelet is a térképen. De hagyjuk is a földrajz órát, hiszen most más kontextusból közelítjük meg a dolgot. Gazdasági és fejlettségi szempontból a GDP, vagyis a bruttó hazai termék az egyik legjobb eszköz az adott ország szintjének behatárolásához. Magyarországban a 2018-as GDP néhány dollár híján annyi volt, mint Ausztriában 2001-ben. Vagyis közel 20 év alatt értük el pont azt a szintet, mint a sógorok.

(grafikon forrása: tradingeconomics.com)

Ahogy a grafikonon is látható, a fejlődés a 2000-es évek elején viszont elég töretlen volt, és ez igen csak Magyarország mellett szól. Ugyanakkor 2008 óta visszaesett és 120-160 milliárd dollár között mozog.

Ilyen jellegű összehasonlításhoz szokták használni a Big Mac indexet, ugyanis az jóval kézzel foghatóbb és érthetőbb, vagyis, hogy mennyibe kerül az országokban egy Big Mac szendvics. Egy adott ország színvonalát például az is meg tudja mutatni, hogy hány Big Mac-et lehet megvásárolni egy átlag fizetésből. Ez sem mutat meg mindent, hiszen az átlag nem mutatja meg, hogy az adott állam hány százaléka él mély szegénységben. Főleg afrikai országokra jellemző a Pareto elv, vagy akár még annál is rosszabb arány. Az elv szerint a lakosság 20%-a birtokolja a vagyonok 80%-át. Ilyen szórás esetén nem túl releváns átlagokról beszélni.

Svájcban a legdrágább a Big Mac. Az EU-ban átlagosan 4,57 dollárba kerül egy darab a népszerű szendvicsből. Forrás: statista.com

Visszatérve a Big Mac-hez és a GDP-hez: Az Egyesült Királyságban 2004-ben volt a magyar 2018-as bruttó hazai termékhez hasonló. Akkor közel 14 ezer Big Mac-et tudtak vásárolni a britek egy éves átlag fizetésből. A magyarok viszont 2018-ban kevesebb, mint 4500 darabot, vagyis harmadannyit.

(adatok forrása: g7.hu/vilag)

És ez a nem mindegy. Ez a két mutató egyértelműen megmutatja, hogy milyen szintkülönbségek vannak a nemzetek között. Mondhatjuk, hogy Angliában jóval drágább minden, sőt a skandinávoknál meg még kétszer annyiba kerül bármi, na de a kérdés az, hogy azokat az árakat mennyire engedhetik meg az ott lakók. Hát sokkal könnyebben. És ez az, amiért még nem (de talán valamikor igen) mondhatjuk Magyarországot nyugati országnak.

Értékpapír vásárlás és vagyonkezelés Ausztrián keresztül a Partner Bank közreműködésével.  Vegye fel velünk a kapcsolatot →