Ha az ember meghallja azt a nevet, hogy Ingvar Kamprad, nem biztos, hogy tudja: kirõl is van szó. Pedig ez a név egy olyan embert rejt, akinek a névjegye világszerte ott van a nagyobb városokban. Õ az IKEA alapító tulajdonosa, aki azért nem vitte tõzsdére vállalatát, mert nem akarta, hogy a pénzvilág befolyásolni tudja annak mûködését. Õ, aki azt az elvet vallja, hogy „csak annyit költs, amennyit megkeresel”.

 Ingvar Kamprad napjainkban

De a történet nem itt kezdõdik. Egy svéd kisvárosban 1926-ban látta meg a napvilágot Ingvar. Gyermekkora úgy kezdõdött, mint a korabeli protestáns családban született gyerekeké / lásd: Ingmar Bergmann: Fanny és Alexander címû filmjét/. Apai nagyapja német volt, de korán Svédországba költözött, így a Kamprad család már svédnek vallotta magát. Ingvar öt éves volt, amikor megkezdte üzleti karrierjét. Gyufát kezdett árulni szomszédainak. Vevõköre egyre tágult, így az „apostolok lovát” felcserélte a kerékpárra, hogy távolabbi helyekre is eljuthasson. Rájött, hogy ha Stockholmban nagyobb tételben vásárolja meg árukészletét, akkor is nagy haszna marad, ha olcsóbban adja konkurenseinél. Lassan, de biztosan csordogált az üzlet, míg rá nem jött arra, hogy bõvítenie kell termék palettáját. Raktárában hamarosan felbukkantak a virágmag halmok, karácsonyfadísz, ceruza és toll hegyek. Ahogy telt az idõ és növekedett Ingvar, úgy lett egyre elégedetlenebb üzletével. Eljött az 1943-s esztendõ, amikor Ernst bácsikája konyhaasztalán megalapította az IKEÁT. A vállalat nevének elsõ két betûje az alapító nevének kezdõbetûibõl, az E az  lmtarydból, a családi gazdaság nevébõl, az A pedig a közeli falu nevébõl képzõdött. Óvatosnak kellett lennie. A jó bizonyítványért apjától kapott pénz nem volt túl sok, ügyesen kellett gazdálkodnia.

A háborús évek lassan elmúltak, ideje volt profilt váltani. 1945-ben beindította csomagküldõ szolgáltatását, és ezzel párhuzamosan telenyomta hirdetésekkel a helyi újságokat. A vidék erdõs volt, ezért sok bútorgyártó mûködött a környéken. Ingvar kapott az alkalmon, és elkezdett bútorokkal kereskedni. A fogadtatás pozitív volt. Az értékesítés egyre nõtt.

Az elsõ IKEA katalógus címlapja

1951-ben megjelent az elsõ IKEA katalógus. Ez volt az IKEA birodalom születésének pillanata. Ezután már mindig csak feljebb lehetett kapaszkodni. 1953-ban megnyílt az elsõ bemutatóterme, ahol bebizonyította, hogy az olcsóság nem zárja ki a jó minõséget.

A lapos csomagolás ötletét Ingvar egy alkalmazottjától leste el. A férfi asztalvásárlás alkalmával lefûrészelte az asztal lábait, hogy beférjen a bútor a kocsiba.  1956-ra kialakult az IKEA koncepció: lapos csomagok és otthoni összeszerelés. Két év múlva megnyílt az elsõ IKEA Áruház 6.700m2-en, és ez lett a legnagyobb bútoráruház Skandináviában. A cég virágzásában kulcsszerepe volt Gillis Lundgrennek, aki kialakította az IKEA stílust és megtervezte az elsõ bútorokat.

IKEA bútor szállítása 1954-ben

1959-ben a vállalat már 100 alkalmazottat foglalkoztatott, de még nem lépett ki a nemzetközi piacra. 1961-ban nagy sikerrel megnyílt az elsõ áruházi étterem. Két év múlva az IKEA kilépett a nemzetközi porondra: áruháza nyílt Oslóban. Ezután nem volt megállás. Dániát, Svájcot, Németországot is meghódította az otthon összeszerelhetõ bútor. Hamarosan átkelt az óceánon, és megérkezett Ausztráliába. Európa hamarosan meghódítva, következett az Egyesült Államok. Végül, de nem utoljára, a bútorok megérkeztek a Távol-Keletre Kínába és Japánba.

Az IKEA fejlõdése töretlen. Ma 43 országban 349 üzletet tart fenn. Bevétele 2013-s adat szerint  € 28,506,000,000.

Téved, aki azt gondolja, hogy a vállalat tevékenysége kimerül a bútor bizniszben. Az IKEA egyik legnagyobb adományozója a karitatív és más profilú civil szervezeteknek. A cég elkötelezett környezetvédõ és alkalmazottai szerint kiváló munkáltató. A legújabb hírek szerint dolgozói órabérét 8 dollárról 11 dollárra emelte. 

Szólj hozzá

Küldjön üzenetet!