A hét elején Vologyáék még nagyban durrogtatták arzenáljuk elfekvõ készleteit Ukrajnában, hétvégére azonban víkendezni mentek. Kitört a tûzszünet. Marlene Dietrichhel kérdezhetjük: Hová lettek a katonák? Rögtön válaszolhatunk is a kérdésre: Visszarendelték õket oroszországi támaszpontjaikra. Az elszigetelõdés veszélye és a gazdasági szankciók megtették hatásukat. A beszûkült hitel lehetõségek, a befagyasztott külföldi bankbetétek és az irgalmatlanul gyengülõ rubel arra ösztönözték I. Vlagyimir cárt, hogy legalább egy tûzszünet erejéig retiráljon. Az emberéletben és az anyagiakban esett kár egyelõre ismeretlen. Az ukrán gazdaságnak évek kellenek a talpra álláshoz, de az oroszok sem úszták meg sértetlenül. A rubelnél csak a hrivnya és az argentin peso gyengült nagyobbat. Gratulálunk a bronzéremhez!

A Közel-Keleten egy furcsa koalíció kezd összeállni az ISIS ellen. A derék szalafisták úgy látszik nem mérték fel hány érdekszférát sérthetnek egyszerre. Iránt és Amerikát minden esetre sikerült egy oldalra lökdösniük. A fogadó irodák egyre magasabb oddsszal várják az iszlamisták gyõzelmére fogadókat.

A tengeren túl tényleg vége a recessziónak. A tõzsdeindexek akkora hegymenetbe kapcsoltak, amilyet rég nem látott a világ. Szárnyal a feldolgozó ipar, 3,5 éve nem látott magasságba kúszott az index. A dollár is egyre erõsebb, ennek az exportõrök nem örülnek annyira.

A Tesla, az elemzõk véleménye szerint, remek jövõ elé néz. Papírjainak árfolyama a héten már a 300 dolláros szintet ostromolta.Nagy várakozás elõzi meg az Apple közeljövõben tartandó showját. Pillanatnyilag senki nem tudja – a bennfenteseken kívül – milyen okos kütyüvel rukkol ki a tech gigász. Talán egy okos fejkendõ lesz, amelyik naponta megszámolja a fejbõr alatt lakó hajhagymákat? Nagy az izgalom a Wall Streeten. Hétfõn veszi kezdetét az év tõzsdei kibocsátása. Az Alibaba megkezdi az elsõdleges részvény kibocsátási folyamatot, ami szeptember 18-án zárulhat. A részvények kereskedése egy nappal késõbb indul a tõzsdén.

Végre Európában is megmozdult valami. Éppen ideje volt. Az öreg kontinens nyögve, káromkodva tápászkodik fel. Az Európai Központi Bank úgy döntött, tovább vágja a kamatokat, hogy reagáljon az egyre égetõbb deflációs veszélyre. Ha ez a meglepetés nem volna elég, akkor még az is kiderült, hogy az EKB elkezd eszközfedezetû értékpapírokat vásárolni már idén. Európa két legnagyobb gazdasága – a német és a francia gazdaság – gyengélkedõbe vonult. A német gazdaság visszaesett, a francia pedig stagnál. Az olasz gazdaságról jobb, ha nem beszélünk: simán recesszióban van. Németország ennek ellenére masszív költségvetési többletet produkál.

A Moody’s leminõsítette az Erste Bankcsoportot.

Itthon a közelgõ önkormányzati választás – a jelölteken kívül – csak a kutyákat érdekli. A közvéleményt két téma izgatja leginkább, a devizahiteles perek és a rezsicsökkentés. A bíróságok turbó üzemmódba kapcsoltak, futószalagon gyártják az I. fokú ítéleteket. Az ítéletek többségén ott a politika tenyérlenyomata, akár csak a bankok arcán. Londoni elemzõk szerint a piacihoz közeli árfolyamon fogják forintosítani jövõre a devizában felvett hiteleket. Kérdés, hogy mikor és hogyan üt majd vissza az intézkedés sorozat, és hogy szavazat szerzésen kívül volt e más haszna?

A rezsicsökkentésrõl is furcsa dolgok derültek ki. A kormány intézkedés csomagja csupán a nemzetközi trendet követte kettõs céllal, elsõdlegesen a szavazat optimalizálás lebegett szemük elõtt, másodsorban az infláció leszorítása, amit a jegybank intézkedései is támogattak. A forint rég látott, dollárral szembeni, gyengesége nagyon meg fogja drágítani az importot. Júniusban bõvült az export és az import is. Júliusban egy hónap alatt 1,6%-kal növekedett az ipari termelés. Az egy évvel ezelõtti szintet 12,3%-kal haladta meg. Egyébként beköszöntött a meteorológiai õsz, megkezdõdött a tanév. A BUX 18.592, a DAX 9.747, az S&P 2.008, a DOW 17.137, a NASDAQ 4.583 ponton zárta a hetet. Az arany árfolyama 1.266,85 dollár, a Brent olaj 101,20 dollár, a wti olaj 93,33 dollár volt tõzsdezáráskor.