Egyrészt az ukrán válság negatív hatása megkérdõjelezhetetlen, a krízis eszkalálódása Európa összes börzéjét befolyásolta és a jövõben sem elhanyagolható tényezõrõl van szó.  A polgárháborús helyzet és Ukrajna feldarabolása teljesen reális szcenáriónak tûnhet, amely nyilván kellemetlenül érinti az egész régiót és a forintot is. Belpolitikai szempontból az Európai Bíróság állásfoglalása várhatóan nem nyugtatta megy a Magyarországon mûködõ külföldi bankokat.

Technikai oldal

Mi történt? A forint erõsödött áprilisban is az amerikai dollárral szemben. Jelentõs kilengésnek tekinthetjük, hogy a jegyzések tavaly októberben súrolták a 211-es árfolyamot. Ehhez képest idén januárban hozzávetõleg 10%-al magasabban állt a kurzus, 230-as árfolyam felett. A 61,8%-os (227,54) Fibonacci szint fölött húzódó 230-as ellenállási vonal január végén átszakadt. Ez a szint tavaly áprilisban, júliusban és szeptemberben is képes volt visszafordítani a jegyzéseket és ez így történt februárban is, majd az eladók vették át az irányítást. A kurzus februártól kezdve egy szépen látható csökkenõ trendcsatornát formált. Az árfolyam a 200 napos mozgóátlag visszatesztelése után áprilisban egyszer még visszakapaszkodott, végül a hosszú távú mozgóátlag alatt folytatta útját.

Mi várható? A 200 napos mozgóátlag leszakítása akár trendfordulót eredményezhet. A 23,6%-os (216,71) Fibonacci szint már karnyújtásnyira van, utána a 0%-os (210,02) Fibo szintet célozhatja meg az árfolyam. A technikai indikátorok nem adtak egymást erõsítõ jelzéseket. Az RSI és MACD alapján semleges szituációról van szó, a Slow Stochastic vételt jelzett. A vételekben gondolkodó befektetõk célja a 100%-os (238,36) Fibonacci szint lehet, amely a tavalyi márciusi szint meghódítását jelentheti. Komolyabb spekulációk esetén benne lehet 250-es vagy afölötti csúcs is, de ez rövidtávon nem valószínû.

Fundamentális oldal

Összefoglalás:

Egyrészt az ukrán válság negatív hatása megkérdõjelezhetetlen, a krízis eszkalálódása Európa összes börzéjét befolyásolta és a jövõben sem elhanyagolható tényezõrõl van szó.  A polgárháborús helyzet és Ukrajna feldarabolása teljesen reális szcenáriónak tûnhet, amely nyilván kellemetlenül érinti az egész régiót és a forintot is. Belpolitikai szempontból az Európai Bíróság állásfoglalása várhatóan nem nyugtatta megy a Magyarországon mûködõ külföldi bankokat. A kétharmados többségû kormány az országgyûlésben bármikor hozhat egyoldalú és radikális devizahiteles mentõcsomagot, a magyar bíróságok vizsgálhatják és módosíthatják a szerzõdéseket. Még akkor is bizonytalanságot eredményezõ helyzetrõl van szó, ha kormányzati döntéssel egyelõre rövidtávon nem kell számolni. A jegybank pedig tovább vágta a jegybanki alapkamatot, most már 2,5%-nál tartunk és nem látjuk a végét, hiszen az MNB kommunikációja alapján további kamatcsökkentések lehetségesek. Kétségtelen, hogy magasak a kockázatok. Ennek ellenére erõsödött a forint, de a kereskedés jövõ héten folytatódik.

Részletek:

(04.03.) A januári 6,2%-ról februárban 6,7%-ra emelkedett a magyar kiskereskedelmi forgalom, az elemzõk alacsonyabb növekedésre számítottak. (04.07.) Jelentõs fölénnyel nyert a Fidesz a választásokon, amely nem érte váratlanul a befektetõket. (04.08.) Éves alapon számítva februárban 8,1%-al nõtt a magyar ipar teljesítménye, amely többéves rekordnak számított. (04.09.) A magyar külkereskedelmi egyenleg többlete 466 millió euró lett a várt 450 millió euróval szemben. A Magyar Nemzeti Bank jegyzõkönyve sok újat nem hozott, várhatóan közel lehet az utolsó kamatvágás. (04.11.) Márciusban 0,1%-al nõtt az infláció Magyarországon. (04.16.) Az OTP Bank bejelentette, hogy tevékenységét megszünteti a Krím félszigeten, amely csak 11 fiókot érint. A krími ügyfeleket ezután Ukrajna területén szolgálják ki. A hír alapvetõen nem értelmezhetõ pozitívumként az OTP számára. (04.17.) A KSH szerint februárban a bruttó átlagkereset 1,7%-kal, a családi kedvezmények nélküli nettó 1,7%-kal nõtt az egy évvel ezelõtti adatokhoz képest. (04.24.) A kéthetes MNB-kötvényt kéthetes lejáratú betétté alakítják át, mellyel kiszorulnak a külföldi intézményi befektetõk az eszköz jelenlegi 5800 milliárd forintos piacáról. A piac számára kedvezõtlen hírre és a tovább eszkalálódó ukrán hírekre gyengült a forint. (04.25.) A magyar munkanélküliségi ráta 8,3%-ra süllyedt az idei elsõ negyedévben. (04.29.) A jegybanki alapkamat 2,6%-ról 2,5%-ra csökkent. A jegybank nyitva hagyta a lehetõséget a további csökkentésre. (04.30.) Az Európai Bíróság álláspontja szerint a magyar bíróságok vizsgálhatják a szerzõdéses feltételek tisztességtelenségét, és a kifogásolható szerzõdéses pontokat módosíthatják, anélkül, hogy a teljes szerzõdést érvénytelenítenék. A megoldás a kormány és a magyar országgyûlés kezében van.