A  Bónusz Magyar Állampapír, a Fix Magyar Állampapír, a Prémium Magyar Állampapír, az Euró Magyar Állampapír, a Magyar Állampapír Plusz* és a Babakötvény sorozatainak forgalomba hozatala adagolt kibocsátás útján történik. *A Magyar Állampapír Plusz forgalomba hozatala 2024.05.31-ig jegyzés útján történt, 2024.06.03-tól adagolt kibocsátás útján lehet megvásárolni. A Tpt. 5. § (1) bekezdésének 1. pontja értelmében az adagolt kibocsátás a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír nyilvános forgalomba hozatalának olyan módja, amelynek keretén belül az értékesítés a kibocsátó által meghatározott időszak alatt történik úgy, hogy az értékpapírok lejárati időpontja azonos.

Az alapcímlet az állampapírnak azon legkisebb egysége, ami megvásárolható.

A Diszkont Kincstárjegyek és a Magyar Államkötvények esetében alkalmazott forgalomba hozatali technika. Az aukciókon közvetlenül csak az Elsődleges forgalmazók vehetnek részt, a befektetők az Elsődleges forgalmazókon keresztül vásárolhatnak. Az aukciókra a Nyilvános ajánlattételekben meghirdetett feltételek szerint kerül sor. A beérkező versengő ajánlatok a hozam, illetve nettó árfolyam szerint rendezve kerülnek meghatározott feltételek mellett értékelésre és elfogadásra.

Az állampapír az állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. Állampapír vásárlásával tulajdonképpen az államnak adunk kölcsönt, előre meghatározott kamatra és előre meghatározott időre. Ez utóbbi – azaz az állampapír futamideje – alapján megkülönböztetünk kincstárjegyet (1 éves vagy annál rövidebb lejáratú) és államkötvényt (1 évnél hosszabb lejáratú).

A százalék század része. A százalékban kifejezett adatok (hozam, kötvényárfolyam, index, stb.) mérésére, illetve változásának leírására használt mértékegység. Jele: bp vagy bps.

A magyar állampapírpiacra jellemző referencia hozamszint különböző futamidőkre (3, 6, 12 hónap és 3, 5, 10, 15, 20 év) vetítve, amely az Elsődleges Forgalmazók tőzsdei árjegyzése alapján – az MTS Hungary rendszeren teljesített árjegyzésből számított átlagos hozam - naponta kerül kiszámításra.

A nettó árfolyam és a felhalmozott kamat összege.

a) az a természetes személy, akinek az illetékes magyar hatóság által kiadott érvényes személyazonosító igazolványa van, illetve azokkal rendelkezhet, és b) elsődlegesen az a vállalkozás és szervezet, amelynek székhelye belföldön van, ideértve a külföldi állampolgár önálló magyarországi vállalkozását (egyéni vállalkozót és az önfoglalkoztatót) is, továbbá a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepét, valamint egyéb a Tőkepiaci törvényben meghatározott szervezeteket.

a) az a természetes személy, akinek nincs az illetékes magyar hatóság által kiadott, érvényes személyazonosító igazolványa és azzal nem is rendelkezhet, és b) elsődlegesen az a vállalkozás és szervezet - jogi formájától függetlenül -, amelynek székhelye külföldön van, ideértve a devizabelföldi vállalkozás és szervezet külföldön működő fióktelepét és a devizakülföldinek a belföldön lévő képviseleté, valamint egyéb a Tőkepiaci törvényben meghatározott szervezeteket

A 82/2010. (III. 25.) Korm. rendelet által előírt mutató a lejáratig számított hozam számítására. A nemzetközi standardot jelentő - az ÁKK Zrt. által is számított - ún. ISMA-hozamtól többek között a kamatnap-számítási szabályban különbözik.

A forintban kibocsátott állampapírok nyilvános forgalomba hozatalára és forgalmazására az ÁKK Zrt.-vel szerződést kötött befektetési vállalkozások, illetve hitelintézetek. Az Elsődleges forgalmazók legfontosabb feladata a Magyar Állam által kibocsátásra kerülő értékpapírok befektetőkhöz való eljuttatása, illetve a másodpiac likviditásának és átláthatóságának biztosítása. Mindezeknek megfelelően, az Elsődleges forgalmazók legfontosabb kötelezettségei és jogai: kizárólagos közvetlen ajánlattétel a magyar állampapírok aukcióin; kötelező árjegyzés a másodpiacon; befektetői megbízások teljesítése.

Az adott állampapír tekintetében a kibocsátás napja, vagy az utolsó kamatfizetés napja óta felgyülemlett, de esedékessé még nem vált kamat.

A fix kamatozású értékpapírok kamatai előre rögzítettek a futamidő alatt. Fix kamatozás esetén minden évben egy előre meghatározott mértékű kamatot fizet az állam a kölcsönadott tőke után.

A fogyasztói árindex az infláció jelzésére szolgáló indexszám. A háztartások (lakosság) által a saját felhasználásra vásárolt termékek és szolgáltatások időben bekövetkező (átlagos) árváltozását méri.

A futamidő a lekötött betétek, illetve hitelek során azt a szerződésben meghatározott időtartamot jelöli, mely alatt a hitel visszafizetése megvalósul, illetve előbbi esetén, amíg a betét le van kötve. Állampapírok esetén a futamidő a kibocsátás és a lejárat közötti időtartamot jelöli.

Az a hozam, amely akkor realizálható, ha a befektető a vásárlás napjától a lejáratig megtartja befektetését és a közben kapott kamatokat is befekteti ugyanezen a hozamon. Segítségével kiszámítható, hogy a befektetett összegből mennyi lesz a lejárat napján.

A jegyzés során a befektetők előre meghatározott és rögzített árfolyamon jegyezhetnek a kibocsátásra kerülő értékpapírból. A Magyar Állampapír Plusz esetében 2024. május 31-ig alkalmazott  forgalomba hozatali technika, melynek során az egyhetes jegyzési időszakban az éppen aktuális Magyar Állampapír Pluszt lehetett névértéken, azaz 100%-os árfolyamon megszerezni a jegyzésben résztvevő ún. lakossági Elsődleges forgalmazóknál, illetve a Magyar Államkincstár fiókhálózatában és alforgalmazóinál. A magyar állampapírok közül még az Egyéves Magyar Állampapír került jegyzéssel forgalomba hozatalra.

A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok névértékére vetített, a kamatfizetési időpont(ok)ban kifizetésre kerülő összeg százalékos formában kifejezett értéke.

A kupon vagy szelvény pénzhelyettesítő eszköz a gazdaság meghatározott területein. Kupon a neve az értékpapírok olyan szelvényrészének, amelyre meghatározott időszakonként (pl. évenként) pénzt fizetnek ki.

Azon állampapírok csoportja, melyek kondícióinak kidolgozása során a lakossági ügyfelek, ezen belül is az alacsony kockázatot hordozó, kiszámítható hozamot biztosító, rövid-, és középtávú megtakarítás iránt érdeklődő, tényleges megtakarítással rendelkező befektetők elérését célozza meg a kibocsátó.

Kamatozási konstrukció, amelyben az éves kamat nagysága az értékpapír vásárlásától eltelt időtől függ. Lépcsős kamatozás esetén a teljes összeg az adott kamatlépcsőhöz tartozó kamatszintnek megfelelő kamattal kamatozik. A magyar állampapírok közül a Kincstári Takarékjegy fizet lépcsős kamatot.

A már forgalomban lévő állampapírok kereskedésének színtere.

Az adott állampapír felhalmozott kamat nélküli, aktuális árfolyama.

Az adott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír tekintetében a névérérték a kölcsönadott tőke értékét fejezi ki. Az adott értékpapír ekkora összegű, az értékpapír jogosultját megillető tőkekövetelést testesít meg, amit az állampapír kibocsátója a futamidő végén kamatok nélkül az értékpapír jogosultjának visszafizet.

Az ÁKK Zrt. által a 3, 6 és 12 hónapos, továbbá a 3, 5, 10, 15 és 20 éves futamidőkre az Elsődleges forgalmazók „MTS Hungary” elnevezésű multilaterális kereskedési rendszeren teljesített árjegyzéséből számított átlagos hozam.

A sávos kamatozás esetében a kamat mértéke összeghatáronként, vagy az eltelt idő függvényében változik, és a megadott kamat csak az egyes összeghatárokra, vagy idősávokra, nem pedig a teljes összegre, illetve nem a teljes futamidőre vonatkozik. A magyar állampapírok közül a Magyar Állampapír Plusz fizet sávos kamatot.

Változó kamat esetén a kamat mértéke egy referencia kamatláb változásához igazodik, ezért a futamidő alatt csökkenhet vagy növekedhet is a kamat. A kibocsátó meghatároz egy kamatbázist,  egy változó részt, ami lehet pl. az éves fogyasztó árindex változás mértéke, vagy referencia kamatlábakhoz igazodó kamatozás, mint a BUBOR vagy az EURIBOR. A változó kamatozású értékpapírok kamatai a futamidő alatt változhatnak, azaz több évre előre nem ismertek, azonban a kamatprémium mértéke a futamidő alatt nem változik.

<ul>
<li>A tőkegarancia azt jelenti, hogy a befektetett tőke egy bizonyos időszak végén garantáltan visszajár.</li>
<li>A hozamgarancia ritkább, mert a befektetések hozama piaci mozgásoktól függ.</li>
<li>Az állampapírok tőkegaranciát biztosítanak (az állam garantálja a tőke visszafizetését), a hozam azonban nem feltétlenül garantált, mivel változhat az infláció vagy a kamatkörnyezet miatt.</li>
</ul>

A tőkegaranciás befektetés esetén a teljes befektetett összeg biztosan visszajár.
A tőkevédett befektetés esetében a pénzpiaci mozgásoktól függően bizonyos esetekben lehet veszteség is, de van egy védelem, ami csökkenti a kockázatot.

Nem jellemző. A vállalati kötvényeknél a kibocsátó cég fizetési képességétől függ, hogy a befektető visszakapja-e a pénzét. Ha egy cég csődbe megy, a kötvényesek pénzük egy részét vagy akár teljes egészét elveszíthetik.

Igen, ha egy cég csődbe megy, akkor a kötvényesei csak a csődeljárás után, a cég vagyonából történő kielégítés során kaphatnak vissza valamennyit. Ez gyakran csak részleges visszafizetést jelent.

Az inflációvédett befektetési alapok eszközértéke ingadozhat, attól függően, hogy a portfólió milyen eszközöket tartalmaz. A kötvények értéke és hozama is változhat a kamatkörnyezet függvényében.

A bank aktuális devizaárfolyamai alapján történik az átváltás, amelyeket a legtöbb bank saját rendszerében vagy weboldalán közöl.

<ul>
<li><b>Elsődleges piac:</b> Amikor egy cég vagy állam új értékpapírokat bocsát ki és azokat először értékesíti.</li>
<li><b>Másodlagos piac:</b> A befektetők által már megvásárolt értékpapírok adásvétele a tőzsdén vagy más piacokon.</li>
</ul>

<ul>
<li>Az AOC felületén a Portfolife Zrt. munkatárs támogató segéd anyagait találjuk, illetve értékesítéshez kapcsolódó anyagokat.</li>
<li>Az IKUS felületén a Partner Bank szerződés kötéshez kapcsolódó dokumentációt találjuk, illetve a terméklapokat, és kiegészítő mellékleteket.</li>
</ul>

A legtöbb bank felszólítja az ügyfelet az egyenleg feltöltésére. Ha ez nem történik meg, kamatok és büntetések kerülhetnek felszámításra.

<p class="p1">700 euróval.</p>

Az aranyat rendszeres befektetésként is meg lehet vásárolni, vagy egyösszegű vásárlásként. A tőkeemelési dokumentumot a befizetést megelőzően (minimum 48 órával) továbbítani kell. Minimum rávásárlási összeg: 700 euró.

<ul class="ul1">
<li class="li1">Egyedi kötvények esetén az ügyfél maga választja ki, hogy milyen kötvényeket vesz.</li>
<li class="li1">A vagyonkezelt befektetések esetében egy alapkezelő vagy bank kezeli a portfóliót az ügyfél helyett.</li>
</ul>

<p class="p1">A Partner Bank fókuszkönyvében a PIB/KID és EXANTE dokumentumokon.</p>

<ul class="ul1">
<li class="li1"><b>Befektetési alap:</b> Nyílt vagy zárt végű alap, amelyben különböző eszközök találhatók, és tőzsdén vagy bankokon keresztül lehet jegyezni.</li>
<li class="li1"><b>Eszközalap:</b> Biztosításokhoz kapcsolódó befektetési konstrukció, amely gyakran egy adott biztosítói termékhez kötött.</li>
</ul>

Egy adott értékpapírra vonatkozó vételi és eladási ajánlatokat tartalmazó „könyv”, melyben az egyes ajánlatok ún. prioritási sorrendben szerepelnek. Eszerint a jobb árú ajánlat megelőzi a rosszabb árú ajánlatot, míg az azonos árú ajánlatok közül elsőbbséget élvez a korábban megtett ajánlat.

A piac működési / árazási zavarait kihasználó olyan ügylet, illetve ügyletek együttese, melynek során kockázat vállalása nélkül extraprofitra teszünk szert.

Folyamatos vételi és eladási kötelezettséget vállal egy adott értékpapírra vonatkozóan meghatározott, általában szűk vételi és eladási ár különbség mellett.

Az értékpapír adott napi kötési árainak a kötésben szereplő mennyiséggel súlyozott átlaga.

Értékpapír vásárlásához nyújtott hitel, ha a hitelt nyújtó résztvesz az ügylet lebonyolításában

Olyan a BÉT-en kereskedési joggal rendelkező társaság (bank vagy brókercég), amelynek megbízást adhatunk tőzsdei ügyletek kötésére.

Hosszabb ideig tartó csökkenő árfolyam tendencia.

Befektető-védelmi Alap.

Hosszabb időintervallumon át tartó árfolyamnövekedési időszak.

Az ajánlati könyvben egy időpillanatban a legjobb vételi és eladási ár különbsége.

Egy adott piac leglikvidebb és legtöbbet forgatott részvényei.

Központi szerződő fél – Az elszámolóház által nyújtott szolgáltatás, mely garanciát ad az ügyletek teljesítésére az elszámolásban közvetlenül résztvevő felek (azaz a kereskedő cégek és nem a mögöttük álló megbízók) számára.

Napon belüli adás-vétel – egy adott értékpapír ugyanazon napon belül történő megvásárlása és eladása.

Az értékpapírok fizikai formájának megszűnése, amitől kezdve az értékpapírok csak számítógépes nyilvántartásban szerepelnek.

Származtatott/származékos ügyletek, amelyek értékét más értékpapírok, mögöttes termékek árfolyama határozza meg.

Olyan megállapodás, amely keretében egy adott devizát - összegét és kamatait - egy másik devizára - összegére és kamataira - cserélik.

Az értékpapír vagy származtatott ügylet esetén az ügylet alapját képező értékpapír egyedi jellemzőihez kapcsolható árfolyamváltozás kockázata.

Az általános tulajdonosi jogok mellett speciális jogokat biztosító részvény. Leggyakoribb fajtája az osztalékelsőbbségi részvény, amely a rendes éves osztalék felett extra osztalék felvételére is jogosítja a tulajdonost.

Az elsődleges piac az értékpapírok kibocsátását jelenti, vagyis az új értékpapírok forgalomba helyezését. A kibocsátás történhet zártkörűen, vagy nyilvánosan is.

Az ügylet elszámolásának, rendezésének napja, amikor megtörténik a számlák (pénz és értékpapír) terhelése és jóváírása.

Az ügyletkötés és annak tényleges teljesítése között eltelt idő. Ez a részvényügyletek esetében 3 elszámolási napot jelent.

Egy részvényre jutó vállalati nyereség.

A dematerializált értékpapírról és a hozzá kapcsolódó jogokról az értékpapír-tulajdonos javára vezetett nyilvántartás.

Az ügyfél számára vezetett, az ügyféltől letéti őrzésre átvett értékpapír nyilvántartására szolgáló számla.

Számviteli összeállítás, amely bemutatja az érdekelt felek (tulajdonosok, befektetők, hitelezők) számára egy vállalkozás vagyoni helyzetét és eredményességét egy adott üzleti év lezárultával. Az éves beszámolót letétbe kell helyezni a cégbíróságon, tartalma nyilvános.

Nyitott pozícióból eredő kockázatok csökkentésére kötött ügylet.

Nem szabványosított határidős termék.

Olyan részvényelemzési módszer, amely a vállalat "valós értékét" igyekszik meghatározni a vállalat reálgazdasági körülményei alapján, pénzügyi eredményeket figyelembe véve.

Hosszabb ideig tartó emelkedő árfolyam tendencia.

Különböző futamidejű befektetésekhez tartozó éves hozamot mutatja meg.

Az infláció az árszínvonal tartós emelkedését jelenti.

A hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás, a befektetési vállalkozás, a befektetési alap, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőketársaság, kockázati tőkealap, a kockázati tőkealap-kezelő, a biztosítóintézet, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, valamint mindazon devizakülföldi, amely a saját joga alapján ilyennek tekintendő.

A tőzsdére bevezetett részvények összértéke – a bevezetett mennyiség szorozva az értékpapírok árával.

Kibocsátó által vállalt többlet kamatfizetési kötelezettség, amely kapcsolódhat a deviza árfolyamváltozáshoz, az éves inflációhoz vagy adott befektetési konstrukció népszerűsítéséhez.

Központi Elszámolóház és Értéktár Zrt.

Központi szerződő fél, Magyarországon a CCP funkcióját látja el.

Kibocsátási programnak nevezzük az egy kibocsátótól származó hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok egymást követő kibocsátásának összességét. A részbocsátások során a kibocsátó meghatározza a kibocsátás egyedi adatait. Az alapfeltételeket már a kibocsátási program indításakor rögzítik. Ezen kibocsátások mindig nyilvános forgalomba hozatalt követelnek meg.

Nyitott kereskedési pozíció aktuális piaci értékét, az adott időpontban viselt kockázat teljes mértékét és az adott piacba vagy értékpapírba a befektetési szolgáltató által fektetett alapjának hányadát összefoglaló mutató.

(An.: Free float) Azon részvényesek tulajdonában lévő részvények összessége, akik nem számítanak stratégiai befektetőnek, illetve részesedésük nem haladja meg az 5 százalékot.

Kockázatos befektetések után vállalt magas hozam, amelynek célja kompenzálni a befektetőt a kockázat felvállalása érdekében.

Tőzsdei ügylet létrejövetelekor meglévő árfolyam.

A kötvény névre szóló, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. A kötvényben a kibocsátó (az adós) arra kötelezi magát, hogy az ott megjelölt pénzösszegnek az előre meghatározott kamatát vagy egyéb jutalékait, valamint az általa vállalt esetleges egyéb szolgáltatásokat (a továbbiakban együtt: kamat), továbbá a pénzösszeget a kötvény mindenkori tulajdonosának, illetve jogosultjának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti, illetőleg teljesíti.

Adott értékpapír tőzsdei forgalma. Eredetéből adódóan a nagy forgalmú értékpapírok magas likviditásúak, kis forgalom mellett alacsony likviditásúak.

Értékpapír vásárlása hitelből, amelynél a megvásárolt értékpapír jelenti a hitel biztosítékát.

Olyan nyitott pozíció, amelyben a befektető az árfolyamok emelkedése esetén tesz szert jövedelemre

A nyitott pozíciók esetleges kedvezőtlen értékváltozásának fedezetére előzetesen bekért biztosíték (legtöbbször készpénz vagy állampapír).

Ajánlati könyvben egy adott nap maximális értékű vételi ajánlati ár.

Hosszabb időintervallumon át tartó árfolyamcsökkenési időszak.

Egy szabványosított, határidős kontraktus tárgya.

A nemzetközi devizapiac (Forex, FX) a különböző valutákkal való kereskedésnek a legális színtere.

Nyugdíj-Előtakarékossági Számla

A nap első megkötött ügyletének árfolyama.

Az egy részvényre jutó osztalék osztva a részvény árfolyamával.

Tőzsdén kívüli piac (Over the Counter) – a szabványosított tőzsdei kereskedésen kívüli, nem, illetve csak kismértékben szabályozott piac.

Ár/Könyv szerinti érték. Megmutatja, hogy a társaság piac által meghatározott ára hogyan viszonyul a számviteli nyilvántartásban szereplő cégértékhez. Értéke minél magasabb, annál pozitívabban értékelik a társaság tevékenységét.

Ár/Egy részvényre jutó nyereség. Összeveti a piaci értékítéletet a számviteli nyereséggel. Segítségével összehasonlítható hasonló profilú társaságok piaci megítélése. Értéke minél magasabb, annál pozitívabb a piac vélekedése.

A befektető által birtokolt befektetési eszközök összessége jelenti az adott befektető portfolióját.

A piaci mutatók a kibocsátó társaság értékpapírjainak piaci megítélését fejezik ki. A piac ítélete az értékpapírok árfolyamában fejeződik ki, a piaci mutatók ezt viszonyítják olyan eredmény- vagy vagyonjellegű értékhez, amelyek maguk is befolyásolják az árfolyam alakulását. ilyen mutatók pl. az árfolyam/nyereség (P/E), vagy az árfolyam/könyv szerinti érték (P/BV) arány.

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete. A magyar tőkepiaci intézményrendszer felügyeletét ellátó szerv.

Olyan nyitott pozíció, amelyben a befektető az árfolyamok csökkenése esetén tesz szert jövedelemre.

Rövidre eladás – egy adott értékpapír kölcsönvétele és ezzel egyidejű eladása, amivel az azonnali piacon rövid pozíciót lehet felvenni.

Rövidtávú profitszerzésre irányuló kockázatos befektetés.

Korai fázisú vállalkozás, nagy növekedési potenciállal, amelynek fő célja egy termék vagy üzleti modell innovációja.

Veszteség korlátozására szolgáló megbízás, amelynek vételi megbízása egy bizonyos árfolyamszint elérésével teljesül, eladási megbízása pedig árfolyamesés esetén egy adott szint elérésekor következik be.

Tartós Betéti/Befektetési Számla, amely lehetőséget ad arra, hogy pénzünket kamatadó-mentesen kössük le, vagy fektessük be.

Általános tulajdonosi jogokat megtestesítő részvény, az elnevezésből a „törzs” előtagot legtöbbször el is hagyják.

Tőkepiaci folyamatok szabályos működéséért felelős intézmény.

Az ügyfél pénzeszközeinek nyilvántartására szolgáló, befektetési vállalkozás, hitelintézet, árutőzsdei szolgáltató által vezetett számla.

Az értékpapír árának változékonyságát, ezzel az értékpapír árkockázatát mutató szám.

A nap utolsóként megkötött ügyletének árfolyama.

<p class="p1">A polgár munkavégzéssel megszerzi jövedelmét a gazdaságban (alkalmazottként, munkásként, egyéni vállalkozóként vagy nyugdíjasként). A jövedelem nagy része fogyasztásként visszafolyik a gazdaságba. A fennmaradó jövedelmet bankoknál vagy biztosítótársaságoknál fektetik be. Ezek a betétek a bank számára egyrészt hitelek fedezetéül, másrészt befektetési volumenként (vállalati részesedések, ingatlanok) szolgálnak. A hitelek és befektetési tőke hozamának és a betétek alacsonyabb hozamának különbsége adja a bank vagy biztosítótársaság bruttó hozamát.</p>

Alapok, melyek eszközeiket másik alapok (cél- vagy albefektetési alapok) részesedéseibe fektetik be ( Ausztriában 1998 
óta engedélyezett). Az esernyőalap közvetítői így átvállalják a döntést a befektetőktől a befektetési alap kiválasztásáról. 
Ezzel a befektető sokkal nagyobb kockázatot vállal (országok, ágazatok, valuták, menedzsmentstílusok), mint önálló 
befektetés esetén.

<p class="p1">A részvényesek, részvénytulajdonosok haszna. A Shareholder-Value-tétel tartalmazza egy vállalatvezetés minden
szempontját, mely céljaként a részvényesek vagyonának gyarapodását határozta meg, és egy a folyamatos kifizetéshez
igazodó, hosszútávú szemlélet feltételez.</p>

<p class="p1">Closed-end-fund: Egy betéti részvénytársaság különösen az angolszász országokban előforduló befektetési alapja, melyek eszközeit határozott, előre korlátozott számú betét eladásával termelik elő. Amikor a tervezett volument elérik, a befektetési alapot lezárják, és a betétek kibocsátását megszüntetik. A betét árfolyamértéke nem a tényleges, a befektetési alap-vagyon részes értékéhez igazodik, hanem szabad árképzés alá tartozik, azaz a befektetési alappal a kínálat és kereslet szerint gyakran a névértékhez képest nem jelentéktelen felárral kereskednek. A befektetőnek a zárt befektetési alap esetén nem keletkezhet igénye a betét visszavételére. A betéteket csak harmadik személy részére, adott esetben tőzsdén lehet értékesíteni.</p>

Egy nyílt befektetési alap a zárt befektetési alappal szemben nem korlátozott számú betétet (tanúsítványt) ad ki, 
hanem folytonosan új betéteket adnak el befektetőknek, vagy ezekből visszavesznek. A betét árfolyamértéke a 
tényleges, a befektetési alap-vagyon részes értékéhez igazodik, amely a kézpénzvagyonból és az alap által megszerzett 
értékpapírok mindenkori árfolyamértékéből adódik. Tőzsdenaponként közvetítik és teszik közzé. A befektetési társaság 
a befektetővel szemben visszavételi kötelezettséget vállal a betétekre a megállapított árfolyamértéknek megfelelően, 
melyből az esetleges eladási költségeket és visszavásárlási költségeket levonják.

Míg a befektetési alap vezetése a Top-down stílusnál először nemzetgazdasági adatokból súlyozásokat állapít meg azon 
országok számára, melyekben a befektetés megtörténik, és csak ezután tölti fel a kvótákat jogcímekkel, a Botton-up 
stílus szerint eljáró befektetési alap vezetése érdekes egyedi jogcímeket keres ki anélkül, hogy az országkvótára 
figyelemmel lenne.

<p class="p1">VA befektető a közvetítő bankon keresztül átutalja befektetési tőkéjét a megfelelő befektetési alap letéti bankjába. A letéti bank a befektetési társaság utasítása alapján és a befektetési irányelvek betartásával kezeli a befektetett pénzösszegeket.</p>

<p class="p1">A részvényesek, részvénytulajdonosok haszna. A Shareholder-Value-tétel tartalmazza egy vállalatvezetés minden szempontját, mely céljaként a részvényesek vagyonának gyarapodását határozta meg, és egy a folyamatos kifizetéshez<span class="Apple-converted-space">  </span>igazodó, hosszútávú szemlélet feltételez.</p>

<p class="p1">Nem. A bankszámla tulajdonosaként (a bankszámla tulajdonosát pontosan kell feltüntetni, ez azt jelenti, hogy például olyan bankszámlák esetén, melyeknek két tulajdonosa van (pl. házastársak), mindkettőt fel kell tüntetni) kizárólag a letét két tulajdonosa közül egyiket vagy az egyik jogi képviselőt vagy céget vagy az egyesületet lehet feltüntetni.</p>

A betéti részvénytársaság a törvény értelmében nem őrizheti maga az általa kibocsátott különvagyont, hanem ezzel 
egy független letéti bankot kell megbíznia. Ezáltal a befektetési alap-vagyon szigorúan elkülönül a betéti 
részvénytársaság vagyonától. A letéti bank feladatai közé tartozik többek közt a betétjegyek kibocsátása és 
visszavásárlása, valamint a betéti részvénytársaság által közvetített tőzsdenapi kibocsátási és visszavásárlási árak 
ellenőrzése, a részvénytulajdonosok részére történő osztalékkifizetés lebonyolítása, de a befektetési alap felbontása 
esetén a befektetési alapot képező vagyon felszámolása is.

A kibocsátó által nyomatékosan megbízott hely, illetve bank, mely minden folyó tranzakcióért felelős, melyek az érintett 
értékpapírok tulajdonosai részéről felmerülnek, mint pl. az esedékes osztalék- és kamatkuponok beváltása. 
Beváltóhelynek is nevezik. Befektetési alapok kibocsátásakor a kifizetési hely feladata.

A befektetési profilt kivétel nélkül minden letétnyitáskor vagy letétváltoztatáskor (tehát sorozatjegyzések, takarékossági 
tervváltozások, eladások, switch ügyletek (árucsere harmadik fél részére), átruházások, kivételi tervek esetén, stb.) ki kell 
tölteni, melyeken különösen az eladáskor vagy csökkentéskor illetve takarékossági tervek megszüntetésekor az okot 
meg kell adni. Amennyiben nem kerül sor változásokra, egy éven belül a letéti megbeszélés keretében új befektetési 
profilt kell kidolgozni.

A letét tulajdonosaként a cég nevét és címét jegyzik be, valamint maximum két rendelkezésre jogosultat-pl. 
cégtulajdonos, cégvezető, cégjegyző-névvel és születési dátummal - jegyeznek be. Mellékletként a cégjegyzék egy 
kivonatát (ha egy a cégjegyzékbe bejegyzett társaságról van szó) vagy a társasági szerződés másolatát szükséges 
csatolni, melyekből az aláírási jogosultság következik.

A jelenlegi osztrák joggyakorlat szerint kiskorúnak számít, aki a 17. életévét még nem fejezte be, azaz a 18. 
születésnapon éri el az ember a felnőttkort. A kiskorút jegyzik be az 1. letéttulajdonosként minden adatával, a 2. 
letéttulajdonos rovat ez esetben üres marad, azaz nem lehetséges letétenként két kiskorút (pl. testvérek) megadni. Az 1. 
és 2. rovatba, a kiskorúak törvényes képviselőjéhez a törvényes képviselő minden adatát be kell jegyezni. Amennyiben 
egyik törvényes képviselőnek más a vezetékneve, mint a kiskorúnak, bizonyítékként a kiskorú születési anyakönyvi 
kivonatát be kell nyújtani. Amennyiben csak egy törvényes képviselő van (pl. egyik szülő halála vagy házasságon kívül 
sszzüülleetett gyermek), a 2. mezőben a törvényes képviselőnél a következő megjegyzést kell bejegyezni: " Kijelentem, hogy 
én vagyok az egyedüli törvényes képviselő" .

A törvény szerint Insider az, aki 1. az ügyvezetés vagy a felügyeleti szerv tagjaként vagy mint a kibocsátó személyes 
felelősséggel tartozó társaság vagy a kibocsátóval kapcsolatban álló vállalkozás tagja, a 2. a kibocsátó vagy a vele 
kapcsolatban álló vállalkozás tőkéjének részeseként vagy 3. foglalkozása vagy tevékenysége vagy feladata alapján 
rendeltetésszerűen ismerettel rendelkezik egy bizalmas tényről.

Hozamhónapnak a naptári hónap számít. Hozamzárásnak a hónap utolsó napja számít, amennyiben ez szombat, 
vasárnap vagy ünnepnap, a hozamzárás a következő munkanapra esik. A következő hozamhónap a hozamzárást követő 
naptól kezdődik. A letelt hónapra vonatkozóan minden üzleti ügyet értékelnek, melyek a hozamzárás napjáig a 
központba beérkeztek, vagy a postai bélyegző szerint hozamzárás napját követő munkanapon az E&amp;S grazi központjába 
postáznak.

<p class="p1">A részvénytársaság azon szerve, melyen keresztül a részvényesek a társaság ügyeire vonatkozó jogaikat gyakorolják. A vállalkozás fontos lépéseiről dönt. A gyakorlat szerint évente egyszer ülésezik.</p>

<p class="p1">A közgyűlés minden évben elhatározza, hogy a mérleg szerinti nyereségből mennyit fizet ki a részvényeseknek. A tőzsdén bejegyzett részvénytársaság mérleg szerinti nyeresége a mértékadó, és nem a konszolidált vállalati nyereség. Az osztalékot vagy a névérték százalékos arányában vagy darabonkénti valutaegységben fejezik ki.</p>

A részvényesek joga, hogy tőkeemeléskor új részvényekhez jussanak korábbi részesedésük arányában. Ha az elővételi 
jog 8:1 arányt határoz meg, akkor nyolc régi részvényre egy új részvényt lehet vásárolni. Az új részvények vásárlási 
árfolyama általában a régi részvény tőzsdei árfolyama alatt van. Az elővételi jogot az elővételi határidőn belül a tőzsdén 
gyakorolják.

Amerikai tőzsdekifejezés a különösen erős állományú és hozamú vállalkozások részvényeire. A legnagyobb, 
nemzetközileg ismert vállalkozások részvényeinek megjelölése, melyeknek jelentős a részesedése a teljes tőzsdei 
forgalomból, és melyek árfolyamai a használatos indexek számításába is beszámítanak.

A kibocsátási ár és a részvényérték közötti különbség, melyet a befektető befektetési részvények megszerzésekor fizet. 
A díj elsősorban a betéti részvénytársaság forgalmazási költségeinek fedezetéül szolgál. A kibocsátási felárat a 
visszavásárlási ár vagy betétösszeg alapján százalékos arányban számítják ki. A kibocsátási felár lényegében a 
befektetési alap fajtájától és befektetési súlypontjától függ, és rendszerint egy és hét százalék közé esik. Néhány betéti 
részvénytársaság - a betétöszzegnek megfelelően - lépcsőzetes kibocsátási felárat számít fel.

A kibocsátási ár és a részvényérték közötti különbség, melyet a befektető befektetési részvények megszerzésekor fizet. 
A díj elsősorban a betéti részvénytársaság forgalmazási költségeinek fedezetéül szolgál. A kibocsátási felárat a 
visszavásárlási ár vagy betétösszeg alapján százalékos arányban számítják ki. A kibocsátási felár lényegében a 
befektetési alap fajtájától és befektetési súlypontjától függ, és rendszerint egy és hét százalék közé esik. Néhány betéti 
részvénytársaság - a betétöszzegnek megfelelően - lépcsőzetes kibocsátási felárat számít fel.

A vagyon felosztása különböző befektetési eszközökre és piacokra. E stratégiai folyamatnál a letétkezelő végzi el a 
befektetés felépítését. Az Asset Allocation befektetési alapok elsősorban a kockázatmegosztást szolgálják. Amennyiben 
különböző vagyonosztályokat keverünk, a veszteség kockázatát jelentős mértékben korlátozhatjuk, ideális esetben a 
kockázat csökken és a hozam stabil marad. Ez elsősorban akkor áll fenn, ha a különböző vagyoni osztályok 
értékfejlődése egymástól független.

<p class="p1">A részvénytársaság értékelési módszere: A társaság által kibocsátott részvények számát megszorozzák aktuális tőzsdei árfolyamával.</p>

Befektetési alapok csoportosítása bonitásuk és piaci kockázatuk alapján nemzetközileg elismert besorolási 
ügynökségek által, mint a "Moody's Investors Service Inc." és "Standard &amp; Poor's Inc.". A befektetési alapok besorolása 
lehetővé teszi egy befektetési alap összkockázatának megítélését. Meg kell különböztetnünk a befektetési alap 
besorolását a teljesítési rangsorolástól, melyek a befektetési alap kamathozamáról, kockázatától függetlenül ad 
információt.

A befektetési alap értékfejlődésének, kockázatfejlődésének valamint kamathozamának hosszútávú mércéje. Az aktívan 
kezelt befektetési alap célja az összehasonlítási index túlszárnyalása. A passzívan kezelt index-befektetési alapoknak 
körülbelül az összehasonlítási arányuknak megfelelően kell fejlődniük.

Minden letéttulajdonos - függetlenül attól, hogy első vagy második - egyénileg jogosult rendelkezésre, azaz minden 
letéttulajdonos egyedül, a másik letéttulajdonos beleegyezése nélkül eszközölhet mindenfajta változtatást, beleértve az 
eladást is.

A két letéttulajdonos - függetlenül attól, hogy első vagy második - csak együttesen jogosultak rendelkezésre, azaz 
minden letéttulajdonos a másik letéttulajdonos beleegyezése nélkül semmilyen változtatást nem eszközölhet, 
beleértve az eladást is.

Befektetési alapok, melyek letétbe helyezett pénzt mindenekelőtt magas piactőkésítésű Blue Chips-be (elsőrangú 
részvénybe) fektetik be.

<p class="p1">Ágazati befektetési alap: befektetési alapok, melyek kizárólag meghatározott iparágak vagy gazdasági ágazatok részvényeibe fektetnek be, mint például a technológia, energia, nyersanyagok, stb.</p>

<p class="p1">Befektetési alapok, melyek eszközeit elsősorban kis részvénytársaságokba fektetik.</p>

<p class="p1">Az értesítés egy pénzügyi szolgáltató vállalkozás hazai hatóságának engedélyét jelenti az EU-n belüli, határokon átnyúló pénzügyi szolgáltatási forgalomhoz.</p>

Értékpapírokból származó kamatok vagy hasonló hozamok újrabefektetésének megjelölése, amelyeket nem fizetnek 
ki, hanem új értékpapírokba fektetnek. Általában a nyereség visszatartása, illetve nem kifizetése.

Befektetési alapok, melyek a befektetőnek egy közös ernyő (angolul: umbrella) alatt ugyanannak a befektetési 
csoportnak különböző egyedi befektetési alapjaiba kínálnak befektetési lehetőséget. 
Minden albefektetési alapnak van egy speciális befektetési súlypontja. 
Így a befektető a piacértékelésnek és kockázati hajlandóságnak megfelelően további költségek nélkül vagy minimális 
iilllleeték ellenében válthat az alapbefektetési alapok között. A kibocsátási felár csak egyszer, az umbrellába történő 
belépéskor esedékes.

A klasszikus haszonosztályokkal ellentétben az alternatív befektetési alapok kezelői megkísérelnek az általános piaci 
fejlődéstől függetlenül állandóan pozitív hozamokat szerezni. Eközben tehetnek mind növekvő, mind csökkenő 
piacokra is. Például fedezeti befektetési alapok, ingatlanok.

A Tracking Error a befektetési alap kamathozamának a mindenkori referenciaindexek kamarhozamától való állandó 
eltérését méri. A Tracking Error-t gyakran a befektetési alap által vállalt kockázat mértékeként használják, 
összehasonlításként az index mértékével. Minél magasabb egy befektetési alap Tracking Error-ja, annál magasabb a 
kockázat a befektetési alap továbbfejlődésének elérésére.

Nevével ellentétben (to hedge=biztosítani) az ilyen befektetési alapok fő célja semmiképpen nem a biztosított üzlet. 
Eszközeiket túlnyomórészt a határidős piacon fektetik be származékos eszközökbe, mint vásárlási jogok és határidős 
ügyletek. A fedezeti befektetési alapok, ellentétben a határidős ügylet befektetési alapokkal eszközeik egy részét 
készpénzpiacon is befektethetik.

Küszöbországok: Túlnyomóan egykori fejlődő országok, melyek az ipari- és szolgáltatási szektor erőltetett kiépítése által 
előrehaladtak, és most a fejlett ipar országok fejlettségi szintjének küszöbén találhatók.

Ez alatt az értékpapírkereskedelemben általában a tőzsdei árfolyamot értjük, melyen egy értékpapír iránt kereslet áll 
fenn (=vásárlási árfolyam)

A pénzértékek tulajdonosa kötelmet megtestesítő okirat jogosultja, a hozam rendszerint kamatjövedelmekben rejlik. 
melyeket a pénz leértékelése (infláció) érint. Ezáltal a tulajdonos függ az adós bonitásától, mely a kamatozás 
mértékében tükröződik a vállalt kockázattal szemben: pl. takarékkönyv, építési takarékszerződés, kölcsön, életbiztosítás.

<p class="p1">Az életbiztosítás nyereségének legalább 90%-át (tartalékok képzése után) az egyes egy összegre szóló személybiztosításokra utalják ki (minden év december 31-én). A nyereségrészesedést pótlólagosan a mindenkor esedékes biztosítási összeghez fizetik ki. Körülbelül 22-24 év után a biztosítási összeg a nyereségrészesedés miatt körülbelül duplájára növekszik.</p>

A pénzmennyiség bővítésének folyamata egy valutaterületen, melynek következménye az áremelkedés 
(pénzleértékelés). Nyugaton szinte minden fejlett ipari ország lassú pénzleértékelés miatt szenved. Ennek legyőzése 
leginkább monetáris korlátozások útján történik, melyek rendszerint negatívan hatnak az értékpapírpiacra. A nyilvános 
államháztartás és a képviselő helyes viselkedése és fegyelme hozzájárulhat az infláció mérsékléséhez. Az infláció 
ellentéte a defláció. Klasszikus következményei: árcsökkenés és recesszió, vagy akár konjunktúraválság

SICAV (Société d'investissement á capital variable) alatt a részvénytársaság egy különös formáját értjük, mely minimális 
tőkével és társasági szervekkel rendelkezik, és többnyire Luxemburgban található. Az ismert részvénytársaságokkal 
szemben a fő különbség a társaság változó tőkéjében rejlik, mely mindig az összes befektetési alap pillanatnyi nettó 
eltári értékének felel meg, amelyek ehhez a társasághoz tartoznak. A SICAV jogi formájában működő társaság társasági 
célja kizárólag a társasági tőke befektetése értékpapírokba a kockázatmegosztás alaptételének figyelembevételével.

Az értékpapírok árfolyama a piaci kínálat és kereslet eredménye. Továbbá meghatározott befolyásoló tényezők is 
befolyásolják az árfolyamot. Fontos, a részvényárfolyamot befolyásoló tényezők a gazdasági elvárások, melyeket egy 
tőzsdén bejegyzett cégen belül határoznak meg, nemzetgazdasági keretfeltételek (pl. kamatok), de politikai elvárások, 
spekulációk és érdekvásárlások is.

<p class="p1">Kölcsön- vagy haszonfelosztási alapot, mert ott a kockázat (ingadozás, volatilitás, maximális veszteség) erre a befektetési időtartamra kalkulálható.</p>

<p class="p1">Haszonfelosztási alap vagy széles körben elterjedt részvények, mert itt a futamidő alatti ingadozásokat a hosszútávú letéti időtartam kiegyenlíti.</p>

A befektetési alap a mindenkori ország befektetési törvényei alá esik, valamint azon országoké alá, melyekben a 
működése jóváhagyott. Ezen törvény, valamint az érvényes értékesítési tájékoztató betartását a megfelelő ország 
törvényes szervei folyamatosan ellenőrzik (pl. ellenőrző bank, független gazdasági elemzők). A befektetési vagyonnak a 
befektetési társaság vagyonától történő elválasztása által az ügyfelek vagyonát még a befektetési társaság vagy letéti 
bank csődje sem érinti. (különvagyon).

Piaci kockázat: Amennyiben a nemzetközi tőzsdén árfolyamcsökkenést könyvelnek el, az alól szinte egyik befektetési 
alap sem tudja magát kivonni. Ez a piaci kockázat annál nagyobb lesz, minél speciálisabb egy befektetési alap súlyozási 
pontja. Befektetési alap kezelője: A befektetési alap kezelője nem mentes a téves döntésektől. 
AA bbeefektetési alap kezelőjében történő változásnak jelentős hatása lehet a teljesítményre - pozitív vagy negatív 
értelemben. Valutakockázat: amennyiben egy befektetési alap külföldi valutában helyez el pénzt, a befektetési alap 
részvényhozama valutakockázattal kapcsolódhat össze, függetlenül attól, mely valutában jegyzik a befektetési alap 
részvényeit. Bonitáskockázat: Alacsonyabb bonitású kibocsátóktól származó nyugdíjalapoknál, kölcsönökkel.

Befektetési alapokról szóló törvény, az ellenőrző bank valmint a gazdasági elemzők áltai vizsgálat és felügyelet, az 
ügyfelek vagyonának a betéti részvénytársaság vagyonától elkülönített őrzése különvagyonként, napi 
árfolyammegállapítás és közzététel, a kifizetési hely általi jogi ellenőrzés.

Az ügyfelet még jobban megkülönböztetik, és így csökken a kockázata. A befektetett összeg a saját 
megkülönböztetéshez képest több egyéni befektetési alapnál alacsonyabb lehet. Egy esernyőalap vásárlásával az ügyfél 
kihasználja az esélyeket minden piacon, ágazatban, vezetési stílusban és valutában. A letét optimalizálása a befektetési 
alap vezetése által történik, és nem saját döntések alapján. Az esernyőalapon belüli egyéni befektetési alapok közötti 
váltás kibocsátási felár nélkül történik (ellentétben a saját vásárlással). A lebonyolítás és értéknövekedés az ügyfél 
számára jelentősen egyszerűbb és áttekinthetőbb (csak egy árfolyam, csak egy tájékoztató, csak egy letéti kivonat).

Széles szóródás kis összegek esetén is, sok kis összeg profi kezelése, kedvezőbb költségek mint az önálló tranzakciók 
esetén, rugalmas letét futamidő nélkül, napi felhasználhatóság, esélyegyenlőség kis- és nagybefektetők számára.

<p class="p1">Azonos esélyek a kis- és nagybefektetőknek, széleskörű szóródás- és ezáltal kockázatdiverzifikáció, profi kezelés, jogilag biztos letéti forma, napi felhasználhatóság.</p>

A vagyonfelosztási alapok elsősorban a kockázatmegosztást szolgálják. Azáltal, hogy különböző vagyonosztályokat 
keverünk, a veszteség kockázatát jelentős mértékben lehet korlátozni, ideális esetben a kockázat csökken és a hozam is 
stabil marad. Ez elsősorban akkor valósul meg, amikor a különböző vagyoni osztályok értéknövekedésükben egymástól 
függetlenek.