A Microsoft újabb nagy dobással próbál közelebb kerülni a gyakorlati kvantumszámítógéphez: bemutatta a Majorana 2 nevű kvantumchipet, amelynek tervezésében a cég szerint AI is segített, és azt állítja, hogy így 2029-re már „kereskedelmileg hasznos” kvantumrendszereket tudhat majd a piacon. A kvantumszámítógépek jelenlegi legnagyobb gondja, hogy a „kvantumbitek” nagyon könnyen zajossá válnak és összeomlanak, ezért sok a hiba. A Microsoft szerint a Majorana 2-ben a qubitek nagyságrendekkel stabilabbak, egyes mutatókban akár ezerszeres javulást értek el. Ezt többek közt azzal magyarázzák, hogy a chipben az iparágban elterjedt alumínium helyett ólom-alapú szupravezetőt használnak, és a rétegszerkezetet AI-val „kísérletezték ki”.

A cég megközelítése különleges, mert a qubitekhez kötött Majorana-részecskék (pontosabban kvázirészecskék) létezése és mérési bizonyítékai régóta vitatottak a tudományos közösségben. A kritikusok egyelőre több átlátható, reprodukálható adatot szeretnének, miközben a Microsoft üzleti okokra (üzleti titok) hivatkozva nem tár fel mindent nyilvánosan – azt viszont állítja, hogy hatósági/állami partnerek felé elég bizonyítékot adott az új megoldásról.