A legfontosabb forintot befolyásoló és kockázati tényezõ továbbra is a magyar gazdaságpolitika és a devizahiteles mentõcsomag körüli hatalmas felhajtás, amelyet a kormány populista szavazatszerzõ céljaira is felhasználhat. Csányi Sándor interjúja nem sok jóval kecsegteti a magyar bankszektort, a bankvezér radikális devizamentéssel számol. A gõgös kormányzati kommunikáció november 1-ig adott határidõt a bankoknak, hogy a hitelesek javára módosítsa a devizaszerzõdéseket. Kissé értetlenül állhat elemzõ, bankár és minden gazdasági szereplõ a magyar kormány kijelentései elõtt.
Technikai oldal
Mi történt? Kiemelten nagy mozgások nem voltak az EURHUF árfolyamban, jellemzõen szûken 300 fölött mozogtak a jegyzések. Oldalazó trendben az 50 és 200 napos mozgóátlag fölött, a 100%-os Fibonacci szint közvetlen környezetében fejlõdött az árfolyam. A grafikonba integrált technikai indikátorok nem erõsítették meg egymás jelzéseit. Az RSI semleges zónában tartózkodása mellett a Stochastic eladási, az MACD vételi szituációt jósolt.
Mi várható? A 200 napos mozgóátlag fölött elhelyezkedõ árfolyam alapján folytatódhat az emelkedõ trend. A grafikonba integrált technikai indikátorok most sem adnak érdemi iránymutatást. Az árfolyam elõbb-utóbb eltávolodik 300-tól, az oldalazó tendencia már több mint egy hónapja tart. Az oldalazással érvényesek a korábban megfogalmazott forgatókönyvek. Forinterõsödés esetén a kurzus visszatérhet 300 alá, ahol a 200 napos mozgóátlag vonaláról felpattanhatnak a jegyzések 297-nél. A hosszú távú mozgóátlag alatt a 61,8%-os (290,77) Fibonacci vonal tûnik a legerõsebb támaszvonalnak. Ha újabb vételi hullám jön, akkor 305 lehet a következõ megálló, egy intenzívebb gyengülésben a 161,8%-os (315,15) Fibonacci szint meghódítása sem számít lehetetlen eseménynek.
Fundamentális oldal
Összefoglalás: A legfontosabb forintot befolyásoló és kockázati tényezõ továbbra is a magyar gazdaságpolitika és a devizahiteles mentõcsomag körüli hatalmas felhajtás, amelyet a kormány populista szavazatszerzõ céljaira is felhasználhat. Csányi Sándor interjúja nem sok jóval kecsegteti a magyar bankszektort, a bankvezér radikális devizamentéssel számol. A gõgös kormányzati kommunikáció november 1-ig adott határidõt a bankoknak, hogy a hitelesek javára módosítsa a devizaszerzõdéseket. Kissé értetlenül állhat elemzõ, bankár és minden gazdasági szereplõ a magyar kormány kijelentései elõtt. Hiszen a Bankszövetséggel történõ egyeztetések pontos célja a megegyezés (volt), amely mindkét fél érdekében áll(t). A devizahiteles témakörben hozott esetleges politikai döntés semmiképpen sem szolgál egy szakmailag korrekt megoldást, amely hozzájárulhat a magyar pénzügyi rendszer és a forint stabilitásához. Az egymásnak ellentmondó devizahitelekkel kapcsolatos nyilatkozatháborúba beszállt a Magyar Nemzeti Bank is, amely már egy konzervatívabb forgatókönyvben és kibõvített árfolyamgátban gondolkodott. Egyelõre tehát csak a sötétben tapogatózik a piac, a devizahitelek körüli félelmek még hónapokig nyomást fejthetnek ki a forintpiacon.
Kisebb súlyuk lehet most a javuló nemzetgazdasági számoknak, bár a növekedés lassú és törékeny. A megerõsített elõzetes GDP adatokkal nem hiszem, hogy bárki elégedett lehet. Ugyanakkor a kiskereskedelem, ipari termelés, külkereskedelmi többlet is meghaladták a várakozásokat. Aggodalomra adhat okot viszont a magas költségvetési hiányszint, a kormányzati túlköltekezés következtében történõ újabb kötelezettségszegési eljárás nem hiányzik a magyar pénz- és tõkepiacnak, de ezzel rövidtávon nem kell számolni.
Részletek: (09.02.) Csányi Sándor nyilatkozott egy esti tévémûsorban. Szerinte a kormány egy radikális devizamentésre készül, ami akár 300 milliárd forintos veszteséget okozhat az OTP bank számára. (09.04.) A Központi Statisztikai Hivatal megerõsítette a magyar GDP számait, amelyek nem változtak az elõzetesen közölt adatokhoz képest. Havi alapon 0,1%-ot, éves szinten 0,5%-ot nõtt a GDP a második negyedévben. A hazai kiskereskedelem bõvülése 1,2% lett, amely felülmúlta az elemzõi konszenzust. (09.06.) A kormány felszólította bankokat, hogy a bankok november 1-ig forintosítsák a devizahiteleket. Amennyiben ez nem következik be, a kormányzat fogja azt megtenni. Ezen kívül újabb rezsicsökkentést hajt végre a kormány. Júliusban a magyar export 4,4%-al, az import 4%-al emelkedett az elõzõ évhez képest. A külkereskedelmi többlet is nõtt. Az elõzetes ipari termelés 2,5%-al nõtt júliusban. (09.10.) Az idei évre tervezett költségvetési hiány augusztusban átlépte a tervezett érték 109%-át. (09.11.) A Magyar Nemzeti Bank újabb 2000 milliárd forinttal, azonos kondíciók mellett megemelte a Növekedési Hitelprogram keretösszegét. A jegybanki alapkamat tovább süllyedhet, a devizahiteles mentõcsomag ügyében pedig a kibõvített árfolyamgátat támogatja az MNB. A belföldi pénzromlás üteme 1,3%-ot tett ki, amely több évtizedes mélypontnak számít.
