Márciusi technikai elemzésemben korrekten írtam, hogy az oszcillátorok (RSI és MACD) együttes eladási szignálja azt mutatja, hogy a CHF/HUF árfolyam korrekcióhoz közelíthet. Így történt! A Bollinger szalagok összeszûkülése jelentõsebb elmozdulást vetített elõre április elején. A forint árfolyama a svájci frankkal szemben áprilisban kilépett a február közepe óta tartó középtávú emelkedõ trendbõl. A jegyzés áttörte a 61,8%-os (244,59) Fibot, majd az 50%-os (241,42) Fibonacci szint árfolyamot megállító támasznak bizonyult, ismét a vevõké lett a fõszerep. A CHF/HUF árfolyam szinte a teljes vizsgált idõszakban a Bollinger középvonala és az alsó támaszszalag között, közvetlenül az 50 napos mozgóátlag alatt fejlõdött. Az RSI oszcillátor értékei a semleges zónában helyezkedtek el, a Stochastic indikátor hónap közepén, az MACD pedig hónap végén vételi jelzést adott.
Mi várható? A CHF/HUF kurzus – technikai elemzés szemszögbõl – a 200 napos mozgóátlag fölött tartózkodott, így a gyengülõ trend várhatóan továbbra is érvényben marad. Bár az áprilisi mozgások megerõsítették, hogy az elmúlt idõszak gyengülõ periódusa után bõven van tér lefelé is az árfolyam számára. Ennek megfelelõen a kurzus most már eltávolodhat az 50 napos mozgóátlagtól lefelé, ha képes az erõsödõ konszolidációra. Az 50%-os (241,42) után a 38,2%-os (238,25) Fibonacci szint parancsolhat megálljt a jegyzés számára, amelyet nehezíthet a közvetlenül alatta húzódó 200 napos mozgóátlag erõsítõ támasza. A bikák irányítása esetén a 100%-os (254,87) Fibonacci szint jelenthet komolyabb ellenállást.
Fundamentális oldal
Összefoglalás: A hazai kiskereskedelem csökkenése a várakozásokat alulteljesítette, így végre bízhatunk abban, hogy nemsokára elérjük a mélypontot. Az infláció alacsony szintjének egyik fontos tényezõje a gyenge kereslet, amely a magyar gazdaság növekedési problémájával van összefüggésben. Az euró zóna gyenge konjunktúra adatai sajnos nem kedveztek hazánknak sem, ennek ellenére a szinte folyamatosan pesszimista, európai pénz- és nemzetközi hangulatban is erõsödni tudott a forint, elsõsorban belföldi híreknek köszönhetõen. Hónap végén az Európai Központi Bank kamatcsökkentésében való hit javított ezen, hiszen az EKB újabb kamatvágása és esetleges más lépései már javíthatják a jövõbeni számokat. A magyar gazdaságpolitika fiskális oldalról stabilnak mondható, de jelentõs kockázatok merülnek fel, ha az egyes adóbevételek pl. tranzakciós illeték elmaradnak a várakozásoktól. A tavalyi hiány hozzávetõleg 2% körül alakult, az idénre várható államháztartási adatok 3 százalék körüli deficitet valószínûsítenek. A kormánynak van mozgástere az egyes adónemek emelése tekintetében, de egy újabb adóemelés rendkívül érzékenyen érintheti a magyar pénzügyi eszközök árazását. Pozitívan értékelhetõ, hogy a kormányzat áprilisban letett a devizahitelesek megmentését célzó, egyoldalú, bankok eredményeit tovább csökkentõ megoldásról. Monetáris politika szemszögbõl kedvezõ fejleményeknek lehettük szemtanúi áprilisban, hiszen a jegybank gazdasági ösztönzõ hitelprogramja pozitív intézkedés, még akkor is, ha makrogazdasági hatásáról megoszlanak a vélemények. A jegybanki alapkamat csökkentése is a piaci folyamatokkal összhangban történt. Összességében elmondhatjuk, hogy agresszív és piacellenes jegybanki és/vagy kormányzati intézkedésrõl nem olvashattunk a vizsgált idõszakban, így viszonylag stabil támogatást kapott a forint fundamentális nézõpontból.
