A Boeing 737-es gépekkel és a Boeing 737 Max gépekkel az utóbbi napokban és a hetekben sokat foglalkozik a sajtó, ugyanis a napokban Iránban feltehetően lelőttek egy utasszállító gépet.

Ugyanis lezuhant az ukrán légitársaság egyik Boeing 737-es utasszállító gépe január 8-án Teherán repterénél, nem sokkal a felszállás után, közel 170 utassal a fedélzeten. Először géphibára gondoltak, de mára megjelent az a hír, hogy a Boeing 737 Max egy bosszúhadjárat áldozata lehetett, ugyanis az iráni légvédelem lőhette ki a gépet. A bosszúhadjárat oka az, hogy amerikai gépek végeztek Bagdadban az iráni Forradalmi Gárda különleges egységének vezetőjével, Kászim Szulejmánival. Viszont a Boeing céget sújtja az elmúlt pár év, mert az elmúlt két évben több baleset is történt. A tavalyi balesetek közül a legsúlyosabb az Ethiopian Airlines ET302-es járatának tavaly márciusi balesete volt.

A társaság Boeing 737 MAX-8-as gépe a felszállás után nem sokkal a földbe csapódott, 157-en haltak meg. 2018 októberében ugyanezzel a típussal az indonéziai Lion Air légitársaság egyik járata zuhant le, 189-en haltak meg. A Boeing vállalata 2019 decemberében jelentette be, hogy felfüggesztik a 737 Max repülőgépek gyártását. A sajtót az foglalkoztatja, hogy mi okozhatja a tragédiákat a cégnél.

A cég az alapítónevet William Edward Boeing-től kapta, aki első repülőgépét 35 éves korában fejlesztette ki Conrad Westervelt amerikai tengerésztiszt segítségével.

A „B&W seaplane” nevet viselő kétüléses, két úszótalpas hidroplán gyártására alapította társaságát 1916-ban Seattleben, melyet egy év múlva átkeresztelt Boeing Airplane Company-ra. A második világháború alatt a cég vállalata lett az állami megrendelések igazi nyertese a légitársaságok közül. 1960-ban a társaság megvásárolta a Vertol Corporation-t, amely akkoriban volt a helikopterek legnagyobb független gyártója. A 60-as és 70-es évek közepén a vállalat olyan iparágakba is belefogott, mint például a világűr utazása, vagyis az űrsikló gyártás, tengeralattjáró készítés, mezőgazdasági gépgyártás, energiatermelési ágazat és tranzitrendszerek készítése. 1995-ben a cég az orosz, ukrán és angol-norvég szervezetekkel együttműködve létrehozta a Sea Launch társaságot, amely kereskedelmi indítási szolgáltatásokat nyújtott műholdaknak és az úszó platformokról indított műholdakat akár geostacionárius pályára is. 2001-ben a vállalat székhelyét Seattle-ből Chicagóba költöztették.

2006-ban környezetkárosító hatások miatt beperelték a vállalatot.

2006-ban egy tanulmány megállapította, hogy a levegő, a talaj, a felszín alatti víz és a felszíni víz mindegyike radionuklidokat, mérgező fémeket és dioxinokat tartalmazott, a levegő és a víz emellett perklorátot, TCE-t és hidrazineket tartalmazott, amit a Boeing Santa Susanna-i telephelyén kőzetmintákból vettek. Addigra számtalan repülő gépgyártásán volt túl, többek között a Boeing 767, Boeing 747-s és a Boeing 767 illetve Boeing 737-es változatát. Illetve legyártották az azóta kivont DC-8, DC-9, DC-10 és MD 80 és MD-90 repülőgépet is. De számtalan űrszondát és hordozórakétát gyártott a vállalat.

2010. augusztus 31-én a Boeing az Egyesült Államok Légierejével együttműködve kipróbálta a Boeing C-17-et, ami hidrogénnel kezelt megújuló sugárhajtású üzemanyaggal és 25% Fischer-Tropsch üzemanyaggal működött. A cég részvénye 1990.01.02-án került a new-yorki tőzsdére, majd egy nagyobb visszaesés és fejlesztés miatt 1992-ben a Boeing-nek tőkére volt szüksége és akkor 32 évre kötvényt bocsátatott ki, ami 7,95%-os dolláros kamatot fizet hitelezőinek 2024-ig éves szinten. A kötvény a másodlagos piacon jelenleg is elérhető, aminek hozama jelenleg 2,3% dollárban. A vállalat részvényei az elmúlt időszak problémái, balesetei miatt az elmúlt 3 hónap alatt 11,54%-ot korrigáltak. Viszont az is elmondható, hogy a vállalat részvényei az elmúlt 3 év alatt 98,81%-ot erősödtek.

Értékpapír vásárlás és vagyonkezelés Ausztrián keresztül a Partner Bank közreműködésével.  Vegye fel velünk a kapcsolatot →