Aztán hirtelen eljött az 1953-as esztendõ. Az év, amelyik csütörtökkel kezdõdött, és azzal is végzõdött. Az év, amikor már nem neveztek el újabb trolibusz vonalakat a generalisszimusz életkoráról. Errõl persze mi akkor semmit sem tudtunk, csak azt vettük észre, hogy õreink némelyikének vörös a szeme. Anyám kötõhártya gyulladásra tippelt és megtiltotta, hogy közel menjek bármelyikükhöz. Csak késõbb, hetek múlva jutott el hozzánk a hír a nagy mészáros haláláról. Akkor, amikor anyámat bíróság elé citálták a szocialista törvényesség nevében, hogy végül elengedjenek minket arról az elátkozott helyrõl. Bûnéül csupán azt rótták fel, hogy hozzáment apámhoz, aki a Horthy rendszer kiszolgálója volt.

A kopott, rozoga busz, amelyik végigzötyögött velünk Budapesten végül a Markó utcában állt meg. Ott anyámat két egyenruhás közrefogta és bevezette a bíróságra. Engem egy szigorú tekintetû nõ egy gyermekotthonba vitt, ahol további szigorú tekintetû nõk fogadtak. Rögtön egy zuhanyozóba vezettek, ahol szapora kezekkel végigkurkászták az egész testem. Lemosdattak, rám húzták az intézeti gyerekek egyenruháját, és bevezettek egy nagy terembe, ahol már sok gyerek volt. Játszottak, beszélgettek, de mindezt olyan halkan tették, hogy a folyosón csak valami megfejthetetlen zümmögést lehetett hallani belõle.  A terem végében egy dobogón íróasztal állt, mögötte pedig egy szemüveges kövér asszony ült, aki folyamatosan rajtunk tartotta a szemét. Irén néninek hívták, és a gyerekek rettegtek tõle. Ott lakott az intézetben a negyedik emeleten, egy padlásszobában és soha sem volt jó kedve. Állandóan egyenruhában járt, zubbonya felsõ zsebébõl egy síp zsinórja lógott ki, amit akkor vett elõ, ha úgy gondolta rendet kell vágnia közöttünk. Õ volt az igazgató, s mint igazgató kötelességének érezte, hogy az új rendre neveljen minket. Mindenki félt tõle. Nem csak a gyerekek, de a többi nevelõ is. A többi nevelõtõl féltek a takarítónõk és a konyhások, tõlük pedig félt a gondnok, aki nem csak a csöpögõ csapokat javította, hanem portás is volt egyben. A végén ott voltunk mi, akik mindenkitõl féltünk, mert nem volt velünk senki, aki megvédhetett volna.

Az otthon egy hatalmas szürke háromemeletes épület volt. Az elsõ két emeleten voltak a hálótermek és a közösségi szobák, a harmadikon a nevelõk laktak.  A szobákat egy szörnyû hosszú folyosó kötötte össze, amelyik éjszaka lidércfényben úszott, mert csak minden harmadik villanykörte világított. Gyûlöltem a folyosót, és gyûlöltem a hálót is, ahol tizedmagammal még egy félévet el kellett töltenem.

Karácsony elõtt röviddel értem jött anyám. Akkorra telt le büntetése, amit azért kapott, mert háború alatti magatartásával nem segítette a bujkáló kommunistákat. Az elmúlt hónapok alatt lefogyott, tekintete is megtörtebb lett. Hajában a gesztenyebarna fürtök között ezüstös szálakat fedeztem fel, de az én anyám volt, és már nem voltam egyedül. Magához ölelt, megsimogatta a fejem és halkan így szólt: most elviszlek innen. Akkor a világ minden fájdalma ránk tört, mindketten hangtalan zokogásba törtünk ki. Talán az elmúlt évek félelmei törtek ránk, talán az a tudat kristályosodott ki bennünk, hogy már nem tartozunk senkinek, nem kérhetnek rajtunk semmit számon. Kézen fogott és így boldog-szomorúan elindultunk az ismeretlenbe.

folyt.köv.

Itthon a közvéleményt megosztja a kormány bevándorlás elleni politikája. A gigantikus kerítés ötlete nem találkozott egyértelmû helyesléssel. A rezsiharc is elbukni látszik. Egy a hvg.hu által kiszivárogtatott kormányzati Brüsszelnek címzett levél a kormány simulékonyabb politikáját, és energiaár drágulást vetít elõre. A hazai ingatlanpiac, párhuzamosan a nemzetközi trenddel, folytatja a fellendülést. A General Electric kibõvítette magyarországi központját.

Európa, sõt a világ tõkepiacaira továbbra is rányomja bélyegét a görög válság. A baloldali kormánynak továbbra sem sikerült elfogadható válságkezelési tervet produkálnia az EKB felé. Nem kizárt az államcsõd. A jövõ héten tõkekorlátozás és bezárt bankok izzíthatják a levegõt Athénban. Nem kizárt – egyes vélemények szerint -, hogy az euró mellett újra megjelenik a drachma, mint törvényes fizetõeszköz. Az athéni parlament elõtt tömegek tüntettek az ország uniós helyzetének stabilizálásáért. Bajban a Volkswagen. Nem úgy alakulnak eladásai, mint ahogy tervezték. Úgy tûnik a Toyota megelõzése egyelõre nem aktuális. Tarolt az Airbus a párizsi légi kiállításon.

Amerikát a FED tartja izgalomba immár hónapok óta. Úgy tûnik egyelõre nem lesz kamatemelés. Még a munkaerõpiac további erõsödésére várnak Yellenék.  Gyenge számokat hozott nyilvánosságra az Oracle, árfolyama 7%-t zuhant. A Procter&Gamble karcsúsít. Több terméke gyártási jogát dobja piacra. Jól sikerült a Fitbit IPO, 50%-ot emelkedtek elsõ nap a papírok.

Tovább esik az orosz gazdaság, várhatóan – Putyin politikájának függvényében – újabb szankciók jöhetnek.