Megõrült az idõjárás. Egyik nap még hideg szél fújt, másik nap már csorgott a veríték az óvatlan emberrõl. Az utca, ahol a Bandzsa Elefánt fejtette ki áldásos tevékenységét, álmosan pihegett a hõségben. A házak ablakai barátságtalanul csillogtak, mint egy fürkész NAV ellenõr szemüvege. Hideg szaladgált a hátamon. Mindjárt itt az adóbevallás! Ez a tudat valahogy nem tudott örömmel eltölteni. Az állam, ez a telhetetlen bendõjû óriás ismét kiüríti a zsebemet.
Amikor beléptem az ívóba, mellbe vágott a múlt hetihez hasonló zsivaj. A pult mögött Lojzi állt, ugyanabban a baseball sapkában: mintha egy hete le sem került volna róla. Tibi bácsi ugyanúgy ült a sarokban, mint a múlt héten, még az izzadságcseppek is ugyanúgy gyöngyöztek a homlokán.
Sziasztok köszöntem már az ajtóban.
A pult elõtt egy nagydarab ember állt. Kockás ingének színei már kifakultak a sok mosástól, fején a svájci sapka antennája kackiásan meredt az égnek.
Nem hallott még a City Brókerról? kérdezte éppen Lojzit. Igaz, hogy õk csak kispályások a BudaCash és az Equilor mellett a maguk kétmilliárdjával, de nekem az összes megtakarításomat elvitték. Lojzi kitöltött egy pohár vöröset, és az ember elé tolta. Az ember mohón a pohár után nyúlt és egy hajtásra magába döntötte annak tartalmát. Arcára kiült a világfájdalom, amikor újra megszólalt.
Jövõ héten nyugdíjba megyek mondta, és megcsóválta a fejét. Az asszonynak még van négy éve. 42 évet húztam le az államigazgatásban. 20 évesen elõadóként kezdtem, pár év múlva fõelõadó lettem, aztán csoportvezetõ. Most tanácsos vagyok, csak azt nem tudtam, hogy nem tanácsos ezekre bíznom a pénzem. Adjon még egy bivalycsókot (4 deci bor+1 deci szóda)!
– Szia! üdvözölt Lojzi. 26 millát bukott szegény pasas. Ez a City Brókerház pedig eltûnt, mit szürke szamár a ködben. A fõnök elõzetesben van, a pénz meg valahol Európában, vagy az Óperenciás tengeren is túl. Tibor rendesen meg van hajtva. Már szinte csak jelbeszéddel érintkezünk. Ha egy ujját emeli fel, ásványvizet kér, ha kettõt, kisfröccsöt. Menj oda hozzá, örülni fog neked.
Átfúrtam magam a tömegen Tibi bácsi asztaláig. Szerencsém volt. Éppen végzett az elõtte ülõvel. Amikor meglátott, elmosolyodott.
Na, végre! Tarthatok egy kis szünetet szólalt meg fáradtan. Egyre több a devizahiteles. Nem értik a képletet, ami nem is csoda. De térjünk át, amiért jöttél
Kezdjük talán egy szomorú gyászhírrel. Meghalt Lámfalussy Sándor, az euró atyja.
Nagy ember volt! Béke poraira!
Nagyon szép GDP szám jött ki az elsõ negyedévre, és a külkereskedelmi többlet is csaknem rekord nagyságú lett. Igen jól teljesít a MOL, még osztalékfizetésre is futja. A NORBIRÓL még nincsenek megbízható adatok, de osztalékot õk is fizetnek, jórészt saját maguknak. Járai Zsigmond dörzsölgetheti a markát. Nyereséges volt a CIG PANNONIA, és a körülmények szerencsés együtthatásának köszönhetõen a RÁBA is. Nõtt az AUDI HUNGÁRIA árbevétele és profitja.
Európában Draghi nyugtatgatja a befektetõket: azt nyilatkozta, nem fogják hirtelen elzárni a pénzcsapot. Még mindig a görögök tematizálják a világgazdaságot. Húzzák az idõt, törlesztési halasztást szeretnének elérni. Rossz hír, hogy lassul a német gazdaság, a franciák viszont túlteljesítették a várakozásokat. Kínlódik a Volkswagen, nem mennek az eladások, a GENERALI viszont szépen teljesített. Teljesítménye a jövõre nézve is több mint bíztató. Az UNICREDIT jelentése megfelelt az elemzõi várakozásoknak. Az EASY JET, hála az olcsó üzemanyagnak, jelentõs nyereséget produkált.
Amerikában lassan végetér a gyorsjelentési szezon. Változóban a tengerentúli fogyasztási trend. Az amerikaiak nem fogyasztanak eleget. Gazdaságuk megítélése még mindig változatlanul pozitív. Az elemzõk trendfordulót jósolnak a tõzsdén. Jó lesz vigyázni! Nagyot esett a TWITTER. A CISCO növekedést jelentett, akárcsak a SHAKE SHAK étteremlánc.
De most már hagyjál dolgozni!
