A jó D’Arcy vikomt a kétségbeesés és a beletörõdés határán volt. Minden vagyonát kockára tette, hogy a jövõ nagy üzletébõl egy kis szeletet kihasítson. Elúszni látszott a Grosvenor Square-i kastély, a falusi birtok, az egész szép nagy családi vagyon. Átkozta a napot, amikor olajkutatásba kezdett Perzsiában. Pedig a legjobb geológust fogadta fel, George Reynoldsot, aki bulldog természetérõl volt híres. Hatévnyi keserves munka állt mögöttük: és sehol semmi! Masjid-i-Suleiman sem hozott eredményt, pedig sokat vártak tõle. 1908. május 26-án reggel azonban a tábort kénes bûz árasztotta el, és amikor hajnali 4 órakor a fúró elérte az 1180 métert kitört az olaj vulkán. A jó vikomt gazdagabb lett, mint volt.

Villiam D’ Arcy   

Létrejött az Angol- Perzsa Olajtársaság (a BP elõdje), amelyre hét esztendõ kemény munka várt, míg felépült Abadanban, a Perzsa Öböl torkolatában, a kor legnagyobb olajfinomítója. 210 kilométernyi csõvezetéket kellett lefektetni, a kezdetleges úthálózat miatt, jobbára öszvérek, és a világ minden részérõl érkezett munkások nyers erejére támaszkodva.

 

 

Olajvezeték valahol Iránban (Perzsia)

1914-ben majdnem újra beütött a krach. A vállalat egyre több olajat termelt ki, de az értékesítés nem tudott lépést tartami a kitermeléssel. Hiába hoztak létre leányvállalatokat Európában és Amerikában, a gépkocsik üzemanyag szükséglete nem tudta felszívni a kitermelt olaj mennyiséget, ráadásul a perzsa olaj alkalmatlan volt fûtésre, mert a finomítók nem tudták eltávolítani az olaj erõs kénes szagát.

 Sir Winston Churchill az admiralitás elsõ lordja

A vállalatnak Winston Churchill dobott mentõkötelet, amikor meggyõzte a Whitehall- t (a brit parlament alsóháza) , hogy a haditengerészet hajóit széntüzelésû kazánokról olajkazánokra kell átállítani. A kitermelés egyre csak nõtt. 1921-ben még csak 69 olajszivattyú dolgozott Perzsiában, ez a szám 1925-re több mint 6000-re nõtt. 1939-ben véget ért az aranykor: kitört a II. világháború. Az Angol- Perzsa Olajtársaság növekedése a kontinensen megállt,  benzint csak jegyre lehetett vásárolni. A háborús erõfeszítésekhez az AP szakértelmével járult hozzá. Újfajta kenõanyagokat és nagyobb teljesítményre képes repülõ benzint dobtak piacra, hogy kielégítsék az új haditechnika egyre növekvõ igényeit.

1951-ben az iráni parlament államosította az olajkutakat, de szakértelem hiányában ez az intézkedés romba döntötte az iráni gazdaságot. A kevés kitermelt olajat az iráni kormány nem tudta eladni, mert világszerte bojkottálták az iráni olajat. Az államosító kormány hamarosan megbukott, és az iráni sah és William D’Arcy megállapodtak egy konzorciumi szerzõdés keretében.

1954-ben a cég felvette a British Petroleum Company nevet.

 

A vállalat életében a 2010-es év volt a mélypont. Az akkorra begyûrûzõ fogyasztás csökkenés alaposan megtépte papírjainak árfolyamát. Azóta a helyzet konszolidálódott, bár a volatilitás ma is jelentõs. Elemzõk nagy többséggel tartásra ajánlják a részvényeket, 48,81 dolláros célárat jósolva év végére. A Portfolifenak a BP papírjaiban semmilyen kitettsége nincs. Jelen írás nem tekinthetõ vételre ajánlásnak!

Szólj hozzá