A forint erõsödni tudott az amerikai dollárral szemben, pedig váltakozó és gyakran pesszimista nemzetközi hangulat jellemezte az elsõ õszi hónapot. Szeptember elején a szíriai konfliktus tartotta nyomás alatt a világ börzéit, amikor 230-ig gyengült a hazai fizetõeszköz. Júniusi szintre erõsödött a USD/HUF árfolyam, a Fed 18-án tett bejelentése hatására 218 alá is lekúsztak a jegyzések. Miközben a világ tõzsdéi az amerikai költségvetési feszültségekre fókuszáltak, az amerikai dollár más devizákkal szembeni gyengülésével párhuzamosan a forint is erõsödni tudott a zöldhasúval szemben. Ennek tudható be a forint pozitív teljesítménye.

Technikai oldal

Mi történt? Komoly teljesítményt futott a forint az amerikai dollárral szemben. Az USDHUF kurzus hó elején a 61,8%-os Fibonacci szint, valamint az 50 és 200 napos mozgóátlagok fölött tartózkodott. Az árfolyam túlvett állapotát három grafikonba integrált indikátor közül kettõ megerõsítette. A Stochastic indikátor az MACD-nél is pontosabban jelezte, hogy az eladók irányítása határozza meg a piacot. Bár az RSI oszcillátor értékei is magas értékeket vettek fel, hiszen szinte érintették az eladási zónához tartozó egyenest. A forint erõsödése a 23,6%-os (216,98) Fibonacci támaszvonalig jutott, amikor a technikai indikátorok már vételi jelzést vagy ahhoz közeli állapotot jeleztek.

Mi várható? A 200 napos mozgóátlag alatt mozgó árfolyam alapján tovább erõsödhet a forint az amerikai dollárral szemben. Ha az árfolyamnak sikerül átszakítani a 23,6%-os (216,98) Fibonacci támaszvonalat, akkor megnyílhat a tér a 0%-os (210,3) Fibo irányába, ahol utoljára tavaly októberben jegyezték a kurzust. A bikák dominanciájához a 200 napos mozgóátlag és a 61,8%-os (227,78) Fibonacci szint legyõzésére van szükség.

Fundamentális oldal

Összefoglalás: A forint erõsödni tudott az amerikai dollárral szemben, pedig váltakozó és gyakran pesszimista nemzetközi hangulat jellemezte az elsõ õszi hónapot. Szeptember elején a szíriai konfliktus tartotta nyomás alatt a világ börzéit, amikor 230-ig gyengült a hazai fizetõeszköz. Júniusi szintre erõsödött a USD/HUF árfolyam, a Fed 18-án tett bejelentése hatására 218 alá is lekúsztak a jegyzések. Miközben a világ tõzsdéi az amerikai költségvetési feszültségekre fókuszáltak, az amerikai dollár más devizákkal szembeni gyengülésével párhuzamosan a forint is erõsödni tudott a zöldhasúval szemben. Ennek tudható be a forint pozitív teljesítménye.

A legfontosabb forintot befolyásoló és kockázati tényezõ továbbra is a magyar gazdaságpolitika és a devizahiteles mentõcsomag körüli hatalmas felhajtás. Csányi Sándor interjúja nem sok jóval kecsegtette a magyar bankszektort, a bankvezér radikális devizamentéssel számol. A gõgös kormányzati kommunikáció november 1-ig adott határidõt a bankoknak, hogy a hitelesek javára módosítsa a devizaszerzõdéseket. A bankoknak küldött ultimátumot szeptemberben még egyszer megerõsítette a kormányzat. A devizahiteles témakörben hozott esetleges politikai döntés semmiképpen sem szolgál egy szakmailag korrekt megoldást, amely hozzájárulhat a magyar pénzügyi rendszer és a forint stabilitásához. Az egymásnak ellentmondó devizahitelekkel kapcsolatos nyilatkozatháborúba beszállt a Magyar Nemzeti Bank is, amely már egy konzervatívabb forgatókönyvben és kibõvített árfolyamgátban gondolkodott. Egy szélsõséges megoldással járó devizahiteles megoldás továbbra is idõzített bomba lehet a magyar fizetõeszköz számára.

Kisebb súlyuk lehetett most a javuló nemzetgazdasági számoknak, bár a növekedés lassú és törékeny. A megerõsített elõzetes GDP adatokkal nem hiszem, hogy bárki elégedett lehet. Ugyanakkor a kiskereskedelem, ipari termelés, külkereskedelmi többlet is meghaladták a várakozásokat. A munkanélküliségi ráta pedig már 10% alá került. Aggodalomra adhat okot viszont a magas költségvetési hiányszint, a kormányzati túlköltekezés következtében történõ újabb kötelezettségszegési eljárás nem hiányzik a magyar pénz- és tõkepiacnak, de ezzel rövidtávon nem kell számolni.


Részletek: (09.02.) Csányi Sándor nyilatkozott egy esti tévémûsorban. Szerinte a kormány egy radikális devizamentésre készül, ami akár 300 milliárd forintos veszteséget okozhat az OTP bank számára. (09.04.) A Központi Statisztikai Hivatal megerõsítette a magyar GDP számait, amelyek nem változtak az elõzetesen közölt adatokhoz képest. Havi alapon 0,1%-ot, éves szinten 0,5%-ot nõtt a GDP a második negyedévben. A hazai kiskereskedelem bõvülése 1,2% lett, amely felülmúlta az elemzõi konszenzust. (09.06.) A kormány felszólította bankokat, hogy november 1-ig forintosítsák a devizahiteleket. Amennyiben ez nem következik be, a kormányzat fogja azt megtenni. Ezen kívül újabb rezsicsökkentést hajt végre a kormány. Júliusban a magyar export 4,4%-al, az import 4%-al emelkedett az elõzõ évhez képest. A külkereskedelmi többlet is nõtt. Az elõzetes ipari termelés 2,5%-al nõtt júliusban.  (09.10.) Az idei évre tervezett költségvetési hiány augusztusban átlépte a tervezett érték 109%-át. (09.11.) A Magyar Nemzeti Bank újabb 2000 milliárd forinttal, azonos kondíciók mellett megemelte a Növekedési Hitelprogram keretösszegét. A jegybanki alapkamat tovább süllyedhet, a devizahiteles mentõcsomag ügyében pedig a kibõvített árfolyamgátat támogatja az MNB. A belföldi pénzromlás üteme 1,3%-ot tett ki, amely több évtizedes mélypontnak számít. (09.17.) A Népszabadság információi szerint a magyar állam szeptember végéig aláírja a szerzõdést a Mol gáztároló üzletágának megvételérõl.  (09.24.) Varga Mihály megerõsítette a kormány bankoknak nyújtott határidejét. A bankoknak november 1-ig kell megoldást találni devizahiteles témakörben, ellenkezõ esetben a kormányzat egyoldalúan fog beavatkozni. Az MNB 3,6%-ra süllyesztette a jegybanki alapkamatot. (09.27.) A magyar munkanélküliségi ráta 10% alá került szeptemberben. A folyó fizetési mérleg többlete meghaladta az elemzõi várakozásokat. (10.02.) A júliusi külkereskedelmi többlet értékét felfelé módosította a Központi Statisztikai Hivatal. A Mol és az Ina közötti konfliktus kormányzati szintre emelkedett, a vita hevességét jelzi, hogy Martonyi János horvátországi útját lemondták. (10.03.) A kiskereskedelmi forgalom júliusban 1,5%-al bõvült Magyarországon. 

Szólj hozzá