A forint jelentõsen gyengült januárban az amerikai dollárral szemben. Tavaly októberben, amikor a jegyzések 211-et súrolták, talán kevesen gondolták volna, hogy néhány hónap múlva több mint 10%-ot gyengül az USD/HUF kereszt. Magasabb USD/HUF árfolyammal egyelõre ne számoljunk. De ha mégis komoly spekulációk indulnak meg a forinttal szemben, akkor könnyen benne lehet 250-es vagy afölötti újabb csúcs is.

Technikai oldal

Mi történt? A forint jelentõsen gyengült januárban az amerikai dollárral szemben. Tavaly októberben, amikor a jegyzések 211-et súrolták, talán kevesen gondolták volna, hogy néhány hónap múlva több mint 10%-ot gyengül az USD/HUF kereszt. Komoly szintek estek el a forint õrült száguldása során, hiszen szinte megállás nélkül emelkedett az árfolyam. Átszakadt nemcsak az 50 napos mozgóátlag vonala is, amelyet tavaly szeptember óta egy korrekciótól eltekintve tiszteletben tartott a piac. Említésre méltó még a 61,8%-os (227,54) Fibonacci fölött húzódó 230-as ellenállási vonal áttörése, amely tavaly áprilisban, júliusban és szeptemberben is képes volt visszafordítani a jegyzéseket.  

Mi várható? Felfelé ívelõ korrekcióból trendfordító gyengülés lett. A 200 napos mozgóátlag fölött elhelyezkedõ árfolyam alapján gyenge forinttal számolhatunk. A vételekben gondolkodó befektetõk célja a 100%-os (238,36) Fibonacci szint lehet, amely a tavalyi márciusi szint meghódítását jelentheti. Magasabb USD/HUF árfolyammal egyelõre ne számoljunk. De ha mégis komoly spekulációk indulnak meg a forinttal szemben, akkor könnyen benne lehet 250-es vagy afölötti újabb csúcs is. Viszont nem szabad elfeledkezni a technikai indikátorokról (RSI, Slow Stochastic), amelyek már eladási jelzést adtak. Akik szeretnének amerikai dollárt váltani, az 50 napos mozgóátlag alatti szinteken várhatják a trend változását és egy kedvezõbb kurzust. A középtávú mozgóátlag vonala alapján a 224-es szint vízválasztó lehet.

Fundamentális oldal

Összefoglalás:

A nemzetközi pénz- és tõkepiacokon zajló korrekció nem használt a forintnak. Az európai, amerikai és ázsiai börzék és a számos ország devizája megszenvedte az esést, amelynek hátterében elsõsorban a Fed újabb januári szigorítása állhat. Hiszen 75 milliárd dollárról 65 milliárdra süllyedt a Fed kötvényvásárlás havi keretösszege. A szinte végtelen nemzetközi pénzügyi likviditás kora véget érhet, amelyet most bõrükön érezhettek a spekulánsok.  Jelentõs tõkekivonás indult meg a kockázatosabbnak ítélt feltörekvõ piacok pénzügyi eszközeibõl. Ennek megfelelõen a dollár 1,35 alá erõsödött az euróval szemben. Mivel, ahogyan lenni szokott, az amerikai dollárba „menekültek” az invesztorok. Másrészt az amerikai gyorsjelentések nagyobb része szerepelt várakozások alatt, amely vészjósló lehet, hiszen az elmúlt negyedévekben tapasztalt busás vállalati profitok jelentõsen támogatták a pozitív hangulatot. Harmadrészt az amerikai makrók sem muzsikáltak teljesen egyértelmûen. Annak ellenére, hogy a negyedik negyedéves GDP felülteljesítette az elemzõi várakozásokat, jelentõsen visszaesett az ingatlanok iránti kereslet, csökkent a fogyasztói bizalom és hirtelen megugrott a heti új munkanélküli kérelmek száma. Negyedrészt aggasztotta a befektetõket a kínai gazdaság lassulása, hiszen idén alacsonyabb GDP növekedés várható. A szakértõk már régóta hitelválságról és ingatlan lufiról riogatnak Kínában. De tény, hogy a feldolgozóipari BMI a recessziót jelzõ 50 pont alá süllyedt, amely óvatosságra inthet. Ötödrészt pedig számos országban, mint Ukrajna, Törökország, Thaiföld lokális belpolitikai harcok, polgárháborúra emlékeztetõ megmozdulások történtek. Idõnként fellángolnak a kedélyek Egyiptomban és a tárgyalások ellenére még mindig nincsen megoldás Szíria ügyében. Ezek az aggodalmak felerõsíthették a fundamentálisan kevésbé stabil országok elleni bizalmatlanságot.

Így történhetett a forint esetében, hiszen a török jegybank kamatemelése után a befektetõk a forintot szemelték ki, hogy spekuláljanak a magyar fizetõeszközzel szemben. Az elmúlt idõszak kamatcsökkentése következtében jelentõsen leesett a magyar kötvények kamatfelára. A hazai kötvényaukciók a múltban igen sikeresek voltak, mert a végtelennek tûnõ likviditás során mindent felszívott a nemzetközi piac.  A befektetõk megvásároltak minden eszközt, amely nullánál magasabb hozamot ígért. A nemzetközi likviditás és egyes régiók megítélése viszont szélkakasként változhat, ahogyan a jelent helyzet is megmutatta. És ne felejtsük el, hogy a Fed szigorító politikája elõl a világon senki sem menekülhet. Kérdéses, hogy a magasba szökött CDS ár mellett hogyan kelnek el a magyar állampapírok, ezt kiemelt figyelemmel kell kísérnünk. Ráadásul a „long” devizakontraktusok során fizetendõ kamat is jelentõsen lecsökkent a rekord alacsonynak számító jegybanki alapkamat miatt, amelynek következtében pénzügyileg is „érdemes”  volt EURHUF long pozíciót felvenni. És hogy miért éppen hazánkat szemelték ki? A magyar gazdaságpolitika komoly kockázati tényezõ. Csak néhány finoman megkérdõjelezhetõ kormányzati döntés: magánnyugdíjpénzek államosítása, igazságtalan különadók, egyoldalú devizamentés, függetlenséget kétségbe vonható igazságszolgáltatás, jegybank és pénzügyi felügyelet, állami tulajdonszerzés elõrenyomulása, gigantikus hitelfelvétel és állami irányítás a magyar energiaszektorban, elmozdulás az orosz érdekszférába.

Részletek:

(01.02.) A Figyelõben megjelent információk szerint készül a kormány újabb devizamentõ csomagja, amely rövidesen nyilvánosságra kerül. A kormány megvárja az Európai Bíróság és a Kúria állásfoglalását, hogy elkerüljön egy uniós eljárást Magyarországgal szemben. A magazin elvileg kevésbé radikális mentõcsomaggal számol. (01.03.) A magyar költségvetési hiány 2013-ban 2,3-2,7% között alakult Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint, így jóval kedvezõbben alakulhatott a deficit a vártnál. A magyar munkanélküliségi ráta 9,3%-ra csökkent, a foglalkoztatás 4 millió fõ fölé emelkedett. (01.06.) A Magyar Hírlap megszellõztette, hogy az eddig kevesek által ismert magyar Széchenyi Bank állami segítséggel megvásárolhatja a magyar Raiffeisen bankot. (01.07.) A bedõlõ hitelekkel küzdõ osztrák Raiffeisen Bank magyar leányát egy euróért vásárolhatja meg az állami támogatást élvezõ Széchenyi Bank. (01.08.) Az osztrák anyavállalat mégsem értékesíti a magyarországi Raiffeisen leányvállalatot. A magyar ipari termelés volumene 6,9%-al szemben 5,8%-al emelkedett. A hazai kiskereskedelem 4,9%-al ugrott meg, az elemzõk csak 2,8%-os növekedésre számítottak. Az önkormányzatok nélküli költségvetési hiány értéke 52,9 milliárd forint volt decemberben. (01.09.) Magyarország külkereskedelmi mérlegének egyenlege 804 millió eurós aktívumot mutatott. (01.14.) A Mol földgáztároló cége, az MMBF Zrt. állami tulajdonba kerülése lezárult. A magyar ipari termelés novemberben 0,5%-al süllyedt, éves szinten közel 6%-os volt az ipar bõvülése. (01.15.) 114 millió euró és 60 milliárd forint értékû hitelt vett fel a Moltól államhoz került MMBF gáztároló vállalat. A pénzromlás üteme 43 éves mélypontra süllyedt, decemberben 0,5%-al csökkentek a fogyasztói árak. (01.16.) Elvileg megegyezés várható, de legalábbis közeledtek a vélemények a horvát kormány és a MOL között. (01.20.) Egy horvát lap szerint fél százalék körüli piaci részesedéssel bíró horvát bankot vehet az OTP. (01.21.) Az MNB 2,85%-ra süllyesztette a jegybanki alapkamatot. A KSH szerint a várthoz képest kicsit visszaesett a bruttó átlagkeresetek és nettó keresetek emelkedése. (01.29.) Az elemzõk véleményének megfelelõen 75 milliárdról 65 milliárd dollárra csökkentette a Fed a kötvényvásárlás havi keretét. A Fed optimista képet festett az amerikai gazdaságról és a kilátásokról. (01.30.) A magyar munkanélküliségi ráta 9,1%-ra süllyedt. A KSH egy tizeddel, 4,8%-ra lefelé módosította a novemberi kiskereskedelmi forgalom értékét. (01.31.) A külkereskedelmi mérleg többlete 825 millió euró volt tavaly novemberben a KSH szerint, miközben az export 6,3%-al, az import 2,9%-al bõvült.