Az orosz RTS tõzsdeindex jegyzései évek óta hevesen csökkenõ trendben fejlõdtek, márciusban pedig extrém zuhanás szemtanúi lehettünk. A befektetõk jelentõsen megbüntették Oroszországot Krím és az ukrajnai válság miatt. Tavaly még volt egy reménysugár a felívelésre, amikor az RTS árfolyama októberben közel állt ahhoz, hogy átszakítja a feketével jelölt csökkenõ trendvonalat, de a kísérlet kudarcba fulladt és az óta kíméletlenül tombolnak a medvék. A kurzus folyamatosan maga mögött hagyott számos kulcsfontosságú támaszvonalat. Többször billegett a kurzus 1400 körül, vagyis az 1400-as szint hol támaszként, hol ellenállásként funkcionált. Februárban 1300 is elesett.
Technikai oldal
Mi történt? Igencsak aggodalomra adhat okot, hogy márciusban átszakadt az 1200-as szint, amely borzalmasan fontos támaszvonal, mert errõl a szintrõl 2010-ben, 2011-ben, 2012-ben és 2013-ban is fordítani tudtak a jegyzések. Ugyanakkor az 1000 pontos támasz erõsnek bizonyult és a vizsgált idõszak végén az 1200-as szint közelében feküdtek a jegyzések, ezért van remény a visszapattanásra, amelyet a technikai indikátorok vételi jelzései is alátámasztottak.
Mi várható? A hosszú távú csökkenõ trendet jelképezõ 200 napos mozgóátlag vonala körülbelül 30%-os távolságra található az orosz tõzsdeindex márciusi záró értékétõl. A tõzsdeindex nagy kérdése jelenleg, hogy az árfolyam képes visszakapaszkodni 1200 fölé vagy sem. A hosszú távú trend érvényessége mellett 1000, majd 800 lehet a következõ szint. Nagyon úgy néz ki, hogy akár 600 pontos árfolyam is benne van a pakliban. Ha ez így történne, akkor jelenleg komoly lehetõség lenne short pozícióba lépni. A vérengzés következtében a technikai indikátorok (RSI, MACD, Slow Stochastic) egymást erõsítõ vételi jelzést adtak. A vevõk gyõzelméhez egy kisebb csodára lenne szükség, bár pozitív korrekciók lehetségesek.
Fundamentális oldal
Összefoglalás:
Az Ukrajnában zajló események rendkívül negatívan hatottak a nemzetközi pénz- és tõkepiacokra és a befektetõk különösen kegyetlenül bántak el az orosz részvényekkel. A helyzet március elsõ felében volt kiélezett, amikor az RTS index 1200 közelébõl 1000 környékére zuhant. Folyamatosan nõtt a Krímbe érkezõ orosz katonák száma, az orosz határ közelében hadgyakorlatot tartottak és a második legnagyobb ukrán városban már fegyveres konfliktusról cikkeztek. Amerika és Európa egyelõre tehetetlennek tûnt, sikertelenségbe torkolltak a tárgyalások is. Az orosz hatalom sietett leszögezni, hogy a Nyugat szankciói esetén azokkal megegyezõ válaszlépéseket fog kilátásba helyezni. A befektetõk úgy érezték, hogy Putyin jelenti a legnagyobb veszélyt a világgazdaságra. Oroszország esetleges gazdasági, politikai elszigetelõdése és egy újabb hidegháborús idõszak félelme telepedett a spekulánsokra. Aztán a krími népszavazás után megnyugodtak a kedélyek, amikor Vladimir Putyin orosz elnök azt nyilatkozta, hogy nem kívánja területileg felosztani Ukrajnát. Így az RTS index árfolyama visszaerõsödött február végi szintre.
Részletek:
(03.03.) Az orosz jegybank 5,5%-ról 7%-ra emelte a jegybanki alapkamatot. (03.04.) Az orosz inflációs ráta havi alapon 0,7%-al nõtt, amely enyhén alulteljesítette a 0,8%-os várakozást. (03.06.) Az orosz jegybanki tartalékok 493,4 milliárd dollárról 493,3 milliárd dollárra csökkentek. (03.13.) Az orosz jegybanki tartalékok 493,3 milliárd dollárról 494,6 milliárd dollárra nõttek. (03.14.) Az orosz jegybank helyben hagyta a 7%-os jegybanki alapkamat szintjét. Az orosz kereskedelmi mérleg egyenlege 15,8 milliárd dollárról 18,9 milliárd dollárra nõtt. (03.17.) A krími félsziget lakói a hétvégén népszavazást tartottak és 80%-os döntõ többséggel Oroszországhoz csatlakoztak, így tovább folytatódik a konfliktus Nyugat és Oroszország között. (03.18.) Putin az orosz parlamentben nyilatkozott, mely szerint Oroszország megelégszik Krím annektálásával és nem érdekelt Ukrajna feldarabolásában. A piacok megnyugodva emelkedéssel reagáltak a hírre. Az orosz ipari termelés az elõzõ 0,2%-os visszaesés után 2,1%-al javult. (03.20.) Az orosz jegybanki tartalékok 494,6 milliárd dollárról 493,2 milliárd dollárra csökkentek. Az orosz kiskereskedelmi eladások éves alapon 4,1%-al nõttek a várt 2,5%-al szemben. Az orosz munkanélküliségi ráta maradt 5,7%-os értéken. (03.24.) Az orosz költségvetési egyenleg ismét pozitívba fordult az elõzõ havi mínusz után, bár az érték alulmúlta az elemzõi konszenzust. (03.27.) Az orosz jegybanki tartalékok 486,6 milliárd dollárra csökkentek. Az orosz üzleti bizalmi mutató a vártnál jobban, -2 pontra javult az elõzõ havi -4 pontról.
