A nemzetközi környezet jelentõsen váltakozott szeptemberben. Hónap elején a szíriai konfliktus tartotta nyomás alatt a világ börzéit, természetesen az OTP árfolyamára is hatással volt. Aztán az amerikai monetáris politika várható szigorításával foglalkozott a piac. A legfontosabb OTP árfolyamot befolyásoló és kockázati tényezõ továbbra is a magyar gazdaságpolitika és a devizahiteles mentõcsomag körüli hatalmas felhajtás. Csányi Sándor interjúja nem sok jóval kecsegtette a magyar bankszektort, a bankvezér radikális devizamentéssel számol. A gõgös kormányzati kommunikáció november 1-ig adott határidõt a bankoknak, hogy a hitelesek javára módosítsa a devizaszerzõdéseket. 

Technikai oldal

Mi történt? Folytatódott az OTP oldalazó tendenciája szeptemberben, mivel az árfolyam 4100 és 4500 között mozgott. Az elsõ két hét hozzávetõleg 10%-os szárnyalása ellenére nem sikerült visszakerülni a hosszú távú emelkedõ trendbe, mivel a legnagyobb magyar bankpapír jegyzései az 50 és 200 napos mozgóátlag vonala alatt fejlõdtek a vizsgált idõszakban. Nem túl pozitív, hogy a 200 napos mozgóátlag vonala enyhe csökkenésbe váltott és az árfolyam kitörési kísérlete szeptember közepén kudarcba fulladt. A kurzus túlvetté vált szeptemberi lokális maximumpontján (4500 környékén), amelyet a Stochastic indikátor eladási jelzése pontosan jelzett. A korrekciónak köszönhetõen teljesen elolvadtak a szép hó eleji pluszok hónap végére. A grafikonba integrált technikai indikátorok nem erõsítették meg egymás jelzéseit. Az RSI oszcillátor értékei semlegesek maradtak. Az MACD utolsó szignálja eladást jelzett, a Stochastic legutóbb vételi pozíciót ajánlott. A Bollinger szalagok összeszûkülése komolyabb mozgást vetít elõre.

Mi várható? Változatlanul hagytuk elõzõ elemzésünkben megfogalmazott támasz és ellenállási szinteket. Lényeges változás szeptemberben sem történt, egyelõre a pirossal jelzett hosszú távú emelkedõ trendvonal fölött mozgott az OTP árfolyama. De a 200 napos mozgóátlag alapján már nem ajánlható vételre a legnagyobb magyar bankpapír, hiszen a kurzus a hosszú távú mozgóátlag vonala alatt fejlõdött. Akinek OTP-je van, 4000 (legfõbb támasz) alatt kezdhet izgulni, mert akkor megtörik a 2011 óta tartó növekvõ trend. Úgy tûnik, hogy a 23,6%-os Fibonacci szint (4063,21) az elsõ komolyabb támaszvonal, majd utána a 0%-os (3789,74) Fibo következik. A vevõk gyõzelméhez elsõsorban a 200 napos mozgóátlag feletti stabilizáció lenne szükséges. Megnyugtató lenne tartósan 4500 fölötti árfolyamot látni.

Fundamentális oldal

Összefoglalás:

A nemzetközi környezet jelentõsen váltakozott szeptemberben. Hónap elején a szíriai konfliktus tartotta nyomás alatt a világ börzéit, természetesen az OTP árfolyamára is hatással volt. Aztán az amerikai monetáris politika várható szigorításával foglalkozott a piac. Az OTP emelkedni tudott a nemzetközi piacokkal együtt, majd a Fed pozitív döntése is szerepet játszott abban, hogy 4500 környékén is jegyezték a papírt. A nemzetközi hangulat romlásával a bankrészvény is visszaesett, két nap alatt elolvadt a legnagyobb magyar részvény emelkedése. Az amerikai költségvetési feszültségek álltak a háttérben, de a helyzet októberben is várja a megoldást, ezért komoly kockázati faktor maradt.

A legfontosabb OTP árfolyamot befolyásoló és kockázati tényezõ továbbra is a magyar gazdaságpolitika és a devizahiteles mentõcsomag körüli hatalmas felhajtás. Csányi Sándor interjúja nem sok jóval kecsegtette a magyar bankszektort, a bankvezér radikális devizamentéssel számol. A gõgös kormányzati kommunikáció november 1-ig adott határidõt a bankoknak, hogy a hitelesek javára módosítsa a devizaszerzõdéseket. A bankoknak küldött ultimátumot szeptemberben még egyszer megerõsítette a kormányzat. A devizahiteles témakörben hozott esetleges politikai döntés semmiképpen sem szolgál egy szakmailag korrekt megoldást, amely hozzájárulhat a magyar pénzügyi rendszer, forint és az OTP bankpapír stabilitásához. Az egymásnak ellentmondó devizahitelekkel kapcsolatos nyilatkozatháborúba beszállt a Magyar Nemzeti Bank is, amely már egy konzervatívabb forgatókönyvben és kibõvített árfolyamgátban gondolkodott. Egy szélsõséges megoldással járó devizahiteles megoldás továbbra is idõzített bomba lehet a bankrészvény számára.

Kisebb súlyuk lehetett a javuló nemzetgazdasági számoknak, bár a növekedés lassú és törékeny. A megerõsített elõzetes GDP adatokkal nem hiszem, hogy bárki elégedett lehet. Ugyanakkor a kiskereskedelem, ipari termelés, külkereskedelmi többlet is meghaladták a várakozásokat. A munkanélküliségi ráta pedig már 10% alá került. Aggodalomra adhat okot viszont a magas költségvetési hiányszint, a kormányzati túlköltekezés következtében történõ újabb kötelezettségszegési eljárás nem hiányzik a magyar pénz- és tõkepiacnak, de ezzel rövidtávon nem kell számolni.

Részletek: (09.02.) Csányi Sándor nyilatkozott egy esti tévémûsorban. Szerinte a kormány egy radikális devizamentésre készül, ami akár 300 milliárd forintos veszteséget okozhat az OTP bank számára. (09.04.) A Központi Statisztikai Hivatal megerõsítette a magyar GDP számait, amelyek nem változtak az elõzetesen közölt adatokhoz képest. Havi alapon 0,1%-ot, éves szinten 0,5%-ot nõtt a GDP a második negyedévben. A hazai kiskereskedelem bõvülése 1,2% lett, amely felülmúlta az elemzõi konszenzust. (09.06.) A kormány felszólította bankokat, hogy november 1-ig forintosítsák a devizahiteleket. Amennyiben ez nem következik be, a kormányzat fogja azt megtenni. Ezen kívül újabb rezsicsökkentést hajt végre a kormány. Júliusban a magyar export 4,4%-al, az import 4%-al emelkedett az elõzõ évhez képest. A külkereskedelmi többlet is nõtt. Az elõzetes ipari termelés 2,5%-al nõtt júliusban.  (09.10.) Az idei évre tervezett költségvetési hiány augusztusban átlépte a tervezett érték 109%-át. (09.11.) A Magyar Nemzeti Bank újabb 2000 milliárd forinttal, azonos kondíciók mellett megemelte a Növekedési Hitelprogram keretösszegét. A jegybanki alapkamat tovább süllyedhet, a devizahiteles mentõcsomag ügyében pedig a kibõvített árfolyamgátat támogatja az MNB. A belföldi pénzromlás üteme 1,3%-ot tett ki, amely több évtizedes mélypontnak számít. (09.17.) A Népszabadság információi szerint a magyar állam szeptember végéig aláírja a szerzõdést a Mol gáztároló üzletágának megvételérõl.  (09.24.) Varga Mihály megerõsítette a kormány bankoknak nyújtott határidejét. A bankoknak november 1-ig kell megoldást találni devizahiteles témakörben, ellenkezõ esetben a kormányzat egyoldalúan fog beavatkozni. Az MNB 3,6%-ra süllyesztette a jegybanki alapkamatot. (09.27.) A magyar munkanélküliségi ráta 10% alá került szeptemberben. A folyó fizetési mérleg többlete meghaladta az elemzõi várakozásokat. (10.02.) A júliusi külkereskedelmi többlet értékét felfelé módosította a Központi Statisztikai Hivatal. A Mol és az Ina közötti konfliktus kormányzati szintre emelkedett, a vita hevességét jelzi, hogy Martonyi János horvátországi útját lemondták. (10.03.) A kiskereskedelmi forgalom júliusban 1,5%-al bõvült Magyarországon.