Az OTP májusi pozitív szériája júniusban megszakadt, komoly korrekció alakult ki, amely már május végén elkezdõdött. A kurzus jelentõsen elszakadt a közép és hosszú távú mozgóátlagtól is, ezért bõven volt tér a csökkenésre. Elõzõ elemzésünkben jól megéreztük, hogy az 50 napos mozgóátlag visszatesztelése rövidtávon lehetséges, és azt leszakítva bõven van tér lefelé a 200 napos mozgóátlag irányába. Negatív jóslatunknak megfelelõen fejlõdött a kurzus, hiszen a kurzus a 61,8%-os (4505,87) Fibonacci vonal közvetlen környezetébõl, a 200 napos mozgóátlagról visszapattanva fordulni tudott. Ennek oka, hogy az árfolyam 4500 körüli zónában szinten építkezett áprilisban és a májusi kitörés is az említett szintrõl indult. A fordulatot a Stochastic nevû indikátor pontosan mutatta vételi jelzésével, miközben az RSI értékei súrolták a vételi zónához tartozó egyenest, valamint az MACD vonala sem metszette a szignálvonalat a vizsgált idõszakban.
Mi várható? A grafikon nem töltötte be a május végén keletkezett rést, amely a technikai elemzés szabályai szerint a közeljövõben magas valószínûséggel megtörténik. Így bízhatunk abban, hogy a bankpapír jegyzése újra 5-el kezdõdik. A 200 napos mozgóátlagról való visszapattanás megalapozhatja a növekedést a magasabb zónák irányába, de ezt a technikai indikátorok nem támasztják alá. További érv, hogy a kurzus a hosszú távú trendben maradt, amely emelkedõ jelleget támaszt alá. A legközelebb esõ erõs ellenállás a 100%-os (4948,54) Fibonacci vonala. Nem árt azonban óvatosnak maradni, mert a medvék dominanciája esetén korántsem biztos, hogy a 200 napos mozgóátlag egy újabb letörési kísérletet képes megállítani. Ha a hosszú távú trendet jelképezõ 200 napos mozgóátlag elesne, akkor viszont lefelé nyílna ki a tér a 38,2%-os (4232,40) Fibonacci szintet megcélozva.
Fundamentális oldal
Összefoglalás: Júniusban újra reflektorfénybe került a hazai fiskális politika. A Magyarországgal szembeni túlzott deficit eljárás megszüntetésével nem hárult el a magyar gazdaságpolitikai kockázat. A hazai pénzügyi eszközök áraiban, így az OTP árfolyamában jelentõs kilengéseket tapasztalhattunk és ez a fokozott érzékenység továbbra is megmaradhat. Újabb kötelezettségszegési eljárás indult országunkkal szemben a devizahitelek korlátozása miatt. Nem csoda, hogy egyszer 300 fölött, másszor meg 294 közelében láttuk a forintot, amely negatívan befolyásolhatja az OTP hitelportfoliójának megítélését. Az egyszeri illeték formájában érkezõ bankadó kedvezõtlenül érinti az OTP gazdálkodását, valamint a tranzakciós illeték mértékét is emelik, amely nyilván nem teremt pozitív környezetet a bankpapír emelkedéséhez. A nem tervezhetõ, ad hoc jellegû megszorító politika várhatóan negatívan befolyásolja a nemzetgazdasági növekedést is, nem beszélve annak jelentõségérõl a nemzetközi megítélés tekintetében.
Részletek: (06.03.) Hiába a 3% alatti költségvetési hiány, a Moodys minõsítõ intézet magas kockázatokat vél felfedezni a magyar növekedési problémák miatt. (06.04.) A Moodys hitelminõsítõ továbbra is negatív kilátást csatol a magyar államadósság osztályzata mellé. (06.05.) Végre kedvezõ magyar kiskereskedelmi adat érkezett, mivel 3,4%-os bõvülésrõl számolt a Központi Statisztikai Hivatal közleménye. (06.06.) A Központi Statisztikai Hivatal helyben hagyta a már közzétett magyar bruttó hazai össztermék adatait, így az idei elsõ negyedévben 0,7%-al nõtt a GDP az elõzõ negyedévhez képest, de 0,3%-al csökkent az elõzõ év azonos idõszakához viszonyítva. (06.07.) A magyar külkereskedelmi egyenleg hirtelen komoly többletet mutatott, 701 millió eurót, az elemzõk csak 500 millió körüli összegre számítottak. Az amerikai foglalkoztatottak száma 175 ezerrel nõtt ugyan, de a munkanélküliségi ráta 7,6%-ra emelkedett. A Fed a munkanélküliségi rátát tekinti fõ iránymutatójának monetáris döntéseiben, így a ráta emelkedésével alábbhagytak a kötvényvásárlási program hirtelen szûkítésével kapcsolatos várakozások, amelyek hatására szép plusszok alakultak ki a tõzsdéken. (06.11.) A KSH adatai szerint a hazai infláció ismét 2% alatt maradt májusban, 1,8%-ot ért el. A német alkotmánybíróság vizsgálódása az EKB kötvényvásárlási programja kapcsán komolyan elbizonytalanította a pénz- és tõkepiacot, ugyanis az említett EKB program egyes vélemények szerint a német alkotmányba ütközik, de döntés csak õsszel születhet az ügyben. (06.14.) Az ipari termelés bõvülési üteme áprilisban 5,3%-ot ért el az elõzõ év hasonló idõszakához képest, amely a KSH tájékoztatása szerint egyrészt az alacsony tavalyi bázisértéknek, másrészt a jármûgyártás beindulásának köszönhetõ. (06.17.) Varga Mihály pénzügyminiszter újabb adóemelésekkel állt elõ. Emelkedik a tranzakciós és távközlési adó kulcsa, valamint a bányajáradék összege, a kamatjövedelmeket is jobban megadóztatják és kiterjesztik a TBSZ és NYESZ számlákra is. (06.21.) Hivatalosan is megszûnt a túlzott deficit eljárás Magyarországgal szemben. (06.25.) A jegybanki alapkamat 4,25%-ra változott. A Központi Statisztikai Hivatal felmérése szerint 3,4%-al bõvült a hazai kiskereskedelem az egy évvel ezelõtti hasonló idõszakhoz képest. (06.26.) Kötelezettségszegési eljárás indult hazánkkal szemben, mivel az Európai Bizottság álláspontja szerint a devizahitelek kihelyezésének korlátozása sérti a tõke szabad áramlásának elvét. A kormány egyszeri illetékként beszedi a bankoktól az elmaradt tranzakciós adóból befolyt bevételt, az önkormányzati hitelek 7%-os adóját viszont elvetették. Az intézkedés igen hátrányosan érinti a magyar bankrendszert. A Központi Statisztikai Hivatal 10,5%-os munkanélküliségi rátát publikált, ami hirtelen javulást jelentett.
