Számos tényezõ miatt a Mol árfolyamának feltámadása még várat magára. Talán az egyik legfontosabb az INA-val való konfliktus, amelyben újabb és újabb hírek érkeztek. Sajnos a horvátokkal történt kínos ügy elhúzódása várható. Fundamentális tekintetben az elmúlt idõszak gyorsjelentései alapján kérdéses a társaság hosszú távú profittermelõ képessége. Ráadásul kérdéses, hogy az INA esetleges eladása során milyen vételárat kap a Mol és azt a jövõben hogyan fekteti be. A bizonytalanságot pedig nem szeretik sem a befektetõk, sem az elemzõ, hitelminõsítõ intézetek. A Standard and Poors egy fokozattal lefelé módosította a Mol kötvényeinek és hiteleinek minõsítését. A japán Nomura 16 000 forintról 15 000 forintra csökkentette az olajcég célárát.
Technikai oldal
Mi történt? Nem kényeztette befektetõit a Mol januárban sem. Sõt újabb lokális minimumpontra került az árfolyam. Így lemorzsolódás jellemezte az olajipari óriást, és talán a legfontosabb, hogy a decemberi stabilizáció januárban kudarcba fulladt. Mivel a jegyzések 14000 alatt folytatták útjukat. Egyelõre 13500 pont állta a sarat, de csak idõ kérdése lehet az újabb minimum. A Mol zuhanása a 0%-os (13818,77) Fibonacci vonal közvetlen környezetében állt meg novemberben, decemberben és januárban is, ahol utoljára 2011 szeptemberében járt az árfolyam. Ezen kívül 2009 augusztusában is fontos szerepet játszott 13800 az árfolyam fejlõdésében. Akkor annak környezetében indult egy újabb vételi hullám. A jegyzések többször leszakították ezt a kiemelten fontos szintet. Ha a zuhanás folytatódik, akkor igen valószínû, hogy át kell térni a napi felbontásból heti felbontásra és ezzel a Fibo szintek is változni fognak. Erre azért is van szükség, hogy azonosítani tudjuk azokat a szinteket, ahonnan esetleg visszafordulhatnak a jegyzések. De talán erre nem lesz szükség, mert a technikai indikátorok jelzései (Slow Stochastic, MACD) alapján érdemes lehet rövidtávon vételekkel próbálkozni. (De ez egyben igen kockázatos vállalkozás is lehet.)
Mi várható? Az elmúlt idõszakban rendkívül lényeges támasz szintek estek el. Szeptemberben 16000, októberben 15000, novemberben 14000 pont változott támaszból ellenállássá. Így ezek a szintek fontos megállók lehetnek, ha az árfolyam javulásnak indul. Januárban leszakadt a 14000 forintos szint, így könnyen lehet, hogy 13000 következik. Hanyatló trendben is lehetnek viszonylag rövid felfelé ívelõ ciklusok, ez történt december, de az árfolyam januárban visszatért a régi kerékvágásba. A technikai indikátorok (Slow Stochastic, MACD) egymást erõsítõ vételi jelzéseket adtak. De a mozgóátlagok alapján ismét borús a kép, mivel az árfolyam az 50 napos és 200 napos mozgóátlag alatt fejlõdõtt. Optimista forgatókönyv esetén az elmúlt hónapokban elesett támaszvonalak jelenthetik a szilárd ellenállásokat (elsõsorban 14000, 15000, majd 16000).
Fundamentális oldal
Összefoglalás:
Tavaly év végén még több pozitív hír érkezett a Mol háza tájáról. Egyrészt a Mol bejelentette, hogy a Credit Agricole Corporate and Investment Bankkal 2013. december 3-án részvény adásvételi és részvény opciós szerzõdést kötött. A társaság ennek keretében több mint 2 millió darab részvényt helyezett ki, ami a jelenlegi áron átmenetileg mintegy 30 milliárd forintos finanszírozást jelent a cégnek. Ezt az összeget a CEZ által birtokolt értékpapír állomány megvásárlására is költheti a Mol. Sokan emlékeznek rá, hogy tavaly januárban komoly eladói nyomást helyezett a Dana Gas a Mol papírjára, amikor megvált a részvényektõl. Hasonló szituáció adódhat jövõ januárban, mikor lejár a CEZ közmûcég vételi opciója és lehetséges, hogy a cseh társaság megválik a pakettõl. De a Credit Agricole által nyújtott forrás által ez a kockázat enyhülhet. Másrészt 375 millió dollárért északi-tengeri olajmezõkben szerzett tulajdont a Mol, amely rendkívül kedvezõ hír. Sõt, a Csoport számára új földrajzi térségben további akvizíciók is jöhetnek.
Részletek:
(01.02.) A Figyelõben megjelent információk szerint készül a kormány újabb devizamentõ csomagja, amely rövidesen nyilvánosságra kerül. A kormány megvárja az Európai Bíróság és a Kúria állásfoglalását, hogy elkerüljön egy uniós eljárást Magyarországgal szemben. A magazin elvileg kevésbé radikális mentõcsomaggal számol. (01.03.) A magyar költségvetési hiány 2013-ban 2,3-2,7% között alakult Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint, így jóval kedvezõbben alakulhatott a deficit a vártnál. A magyar munkanélküliségi ráta 9,3%-ra csökkent, a foglalkoztatás 4 millió fõ fölé emelkedett. (01.06.) A Magyar Hírlap megszellõztette, hogy az eddig kevesek által ismert magyar Széchenyi Bank állami segítséggel megvásárolhatja a magyar Raiffeisen bankot. (01.07.) A bedõlõ hitelekkel küzdõ osztrák Raiffeisen Bank magyar leányát egy euróért vásárolhatja meg az állami támogatást élvezõ Széchenyi Bank. (01.08.) Az osztrák anyavállalat mégsem értékesíti a magyarországi Raiffeisen leányvállalatot. A magyar ipari termelés volumene 6,9%-al szemben 5,8%-al emelkedett. A hazai kiskereskedelem 4,9%-al ugrott meg, az elemzõk csak 2,8%-os növekedésre számítottak. Az önkormányzatok nélküli költségvetési hiány értéke 52,9 milliárd forint volt decemberben. (01.09.) Magyarország külkereskedelmi mérlegének egyenlege 804 millió eurós aktívumot mutatott. (01.14.) A Mol földgáztároló cége, az MMBF Zrt. állami tulajdonba kerülése lezárult. A magyar ipari termelés novemberben 0,5%-al süllyedt, éves szinten közel 6%-os volt az ipar bõvülése. (01.15.) 114 millió euró és 60 milliárd forint értékû hitelt vett fel a Moltól államhoz került MMBF gáztároló vállalat. A pénzromlás üteme 43 éves mélypontra süllyedt, decemberben 0,5%-al csökkentek a fogyasztói árak. (01.16.) Elvileg megegyezés várható, de legalábbis közeledtek a vélemények a horvát kormány és a MOL között. (01.20.) Egy horvát lap szerint fél százalék körüli piaci részesedéssel bíró horvát bankot vehet az OTP. (01.21.) Az MNB 2,85%-ra süllyesztette a jegybanki alapkamatot. A KSH szerint a várthoz képest kicsit visszaesett a bruttó átlagkeresetek és nettó keresetek emelkedése. (01.30.) A magyar munkanélküliségi ráta 9,1%-ra süllyedt. A KSH egy tizeddel, 4,8%-ra lefelé módosította a novemberi kiskereskedelmi forgalom értékét. (01.31.) A külkereskedelmi mérleg többlete 825 millió euró volt tavaly novemberben a KSH szerint, miközben az export 6,3%-al, az import 2,9%-al bõvült.
