Nem túl optimisták a jövõbeli profit várakozások az olajóriás elõzõ beszámolói alapján, számos ázsiai olajkutatás eredményessége ugyancsak kockázatokat hordoz. A hazai gazdaságpolitika negatív következményei (bányajáradék emelése, lakossági gázárcsökkenés, különadó) a MOL árfolyamára is kihatással lehettek és lehetnek a jövõben. De a hazai olajtársaság horvát érdekeltségénél (INA) is hasonlóképpen fennáll a politika kockázata.
Technikai oldal
Mi történt? A Mol maradt 16000 forint felett, a júliusi oldalazásban nem történtek jelentõsebb kilengések. A hazai olajpapír május vége óta egy csökkenõ trendcsatornát formált meg, az alsó és felsõ támaszvonal pontjai szépen illeszkednek a grafikonra. Érdekesség, hogy a trendcsatorna felsõ támaszvonala szinte egybeesett a hosszú távú trendet jelképezõ 200 napos mozgóátlaggal, amely tovább erõsítette azt és a vizsgált idõszakban mindkét vonal áttörhetetlen ellenállásnak bizonyult. A technikai indikátorok közül az MACD eladási jelzését a Stochastic szignálja alátámasztotta, miközben az RSI értékei semlegesek maradtak.
Mi várható? Az olajos részvény kurzusa a 200 napos mozgóátlag alatt tartózkodott, ezért folytatódhat a negatív széria. A technikai indikátorok alapján, rövidtávon jelentõsebb esély mutatkozhat a medvék kibontakozására. A fontos támaszszint az alsó zónákban 16000 után a közvetlenül alatta húzódó trendcsatorna alsó vonala, majd a 23,6%-os (15419,14) Fibonacci szint tarthatja meg a kurzust. Felfelé a trendcsatorna felsõ támaszvonala, majd az 50%-os (17209,38) Fibonacci szint és egyben elõzõ havi lokális csúcspont képezhetik a legszilárdabb ellenállást az árfolyam számára.
Fundamentális oldal
Összefoglalás: Monetáris oldalról a kamatcsökkentés és Matolcsy beszéde bírt kiemelt figyelemmel. A hazai jegybank újabb kamat meghatározási szempontjai nem okoztak érdemi változást a Magyar Nemzeti Bank kiszámítható politikájában. Annál inkább közbeszólt a belföldi fiskális politika. Az újabb devizahiteles mentõcsomaggal kapcsolatos hírekre volt érdemes odafigyelni, ismét felerõsödött a gazdaságpolitikai kockázat. A bankrendszerre rótt egyoldalú teherrõl és brutálisan radikális devizahiteles mentésrõl egyelõre nem kell tartani. Amíg a részletek nem tisztázódnak, nagy kilengésekre lehet számítani a magyar eszközök, így a Mol árazásában is. Egyfajta értelmezés szerint a magyar pénzvilágba vetett bizalomvesztést jelenthet Csányi Sándor OTP pakettjének eladása, amely a befektetõk körében óriási bizonytalanságot és folyamatos jövõbeni eladói nyomást is kifejthet. Amúgy sem túl optimisták a jövõbeli profit várakozások az olajóriás elõzõ beszámolói alapján, számos ázsiai olajkutatás eredményessége ugyancsak kockázatokat hordoz. A hazai gazdaságpolitika negatív következményei (bányajáradék emelése, lakossági gázárcsökkenés, különadó) a MOL árfolyamára is kihatással lehettek és lehetnek a jövõben. De a hazai olajtársaság horvát érdekeltségénél (INA) is hasonlóképpen fennáll a politika kockázata.
Július elsõ két hetében volt aggódás Európában. A ciprusi kötvénycsere államcsõddé minõsítése, a portugál belpolitikai feszültségek, egyiptomi polgárháborús viszonyok és az újabb görög mentõcsomag kérdése komoly fejfájást okoztak az európai befektetõknek, de gyorsan lecsillapodtak a kedélyek. A nemzetközi szelek támogatást nyújthattak volna a magyar pénz- és tõkepiacnak, hiszen a világ jegybankjai EKB, BoE és Fed változatlanul hagyták a monetáris kondíciókat, ezzel folytatódhat a nulla körüli kamatszint és óriási likviditásáradat idõszaka. Ezért gyulladtak ki a zöldlámpák a részvényesek körében, csúcsra járatták a nemzetközi indexeket, amely a magyar piacról és különösen a Molról nem mondható el
Részletek:
(07.02.) Az OTP Bank kapta meg az e-útdíj bankkártyás fizetési rendszerének mûködtetési lehetõségét, amellyel különösebb profitot nem realizál a társaság, a szolgáltatás presztízs értékû a magyar bank számára. (07.03.) A Központi Statisztikai Hivatal szerint 2,5%-al emelkedett májusban a kiskereskedelem az elõzõ év hasonló idõszakához képest. (07.04.) A Richter bejelentette, hogy a 10:1 arányban felaprózza részvényeit a jövõ héten. Július 11-én lehet elõször a felaprózott papírokkal kereskedni. A Kúria az OTP javára döntött abban egy kiemelten fontos perben. Egy devizahiteles hitelszerzõdésének semmisé nyilvánítását kérte a bíróságtól, miután az nem tartalmazott árfolyamváltással kapcsolatos költségszintet. A Kúria szerint az árfolyam különbözetre maximum 1%-ot számíthatott volna fel az OTP. A konkrét perben az OTP-nek 216 ezer forintot kell fizetnie az adós számára, amely a felvett összeg 1,8%-a. Nem kizárt, hogy más hitelesek is bírósághoz fordulnak, amely már fájhat az OTP-nek. Orbán Viktor szokásos pénteki rádiós interjújában kitért az ügyre, szerinte magyar bíróságok nem a hitelesek mellett állnak. Nem kizárt, hogy lesz folytatása az ügynek. (07.05.) A Központi Statisztikai Hivatal szerint az áprilisi emelkedés után több mint 2%-al csökkent a hazai ipari termelés üteme. (07.09.) Az elemzõi várakozásokat alulmúlta a májusi külkereskedelmi többlet értéke, de az elõzõ év hasonló idõszakához képest csökkent az export és import is. (07.12.) A hazai infláció mértéke továbbra is 2% alatt tartózkodott júniusban. (07.16.) A Mol és Magyar Telekom stratégai szövetséget kötöttek informatikai és távközlési területeken, a megállapodás kevés konkrét információt tartalmazott. (07.17.) A kormányzat ködös kommunikációja alapján elképzelhetõ õsszel egy újabb devizahiteles mentõcsomag, amely rendkívül negatívan érintheti a magyar pénz- és tõkepiacot és elsõsorban az OTP pénzügyi eredményeit. Csányi Sándor elkezdte eladni OTP pakettjét, összesen 11 milliárd forint értékben adott el. (07.22.) A devizahiteles mentõcsomag témaköre került a középpontba, amelyrõl nem sokat lehetett tudni. Orbán két csapatnak adott megbízást a javaslatok elkészítésére. Egyes források szerint a Navracsics-féle team egy szélsõségesebb, bankok számára költségesebb, végleges koncepció tervét gondolta ki, míg Varga csoportja az árfolyamrés megoldásának elképzelését kapta. (07.23.) A jegybanki alapkamat 4%-ra csökkent, Matolcsy új szempontokat ismertetett, amelyek augusztustól meghatározzák a monetáris politika alakulását.(07.24.) A hivatalos kormányzati kommunikáció szerint nem kell tartani radikális devizahiteles mentõcsomagról, elkezdték az egyeztetést a bankokkal. Csányi Sándor is nyugtatta a közvéleményt, az OTP elnök vezérigazgatója nem vonul vissza és megerõsítette, hogy agrárcégei beruházásaira fordítja az OTP részvényeladásokból származó 11 milliárd forintot. A Központi Statisztikai Hivatal által közölt kiskereskedelem volumene 2,2%-al bõvült. (07.29.) Egy OTP igazgatósági tag, Braun Péter is értékesített 200 ezer darab részvényt, a magyar bankóriás 4% fölötti mínusszal fejezte be a napot. (07.30) A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a munkanélküliségi ráta 10,3%-ra csökkent. (08.01.) Varga Mihály nyilatkozata szerint a lakáscélú devizahiteleket forintosítanák, megosztva a terheket a bankokkal. A részletek még nem tisztázottak, a kormány tárgyalásban áll a Bankszövetséggel, de jó esély lehet a kompromisszumos megállapodásra.
