Szerbia, hivatalos nevén Szerbia Köztársaság (Szerbiában magyarul hivatalosan Szerb Köztársaság, szerbül cirill írással ????????? ??????, latin írással Republika Srbija) délkelet-európai állam. Miután Montenegró népszavazás útján önálló állammá lett, a szerb és montenegrói államszövetség megszûnt, és 2006. június 5-én Szerbia is deklarálta függetlenségét, valamint azt, hogy a korábbi államalakulat jogutódjának tekinti magát. 2008. február 17-én Koszovó tartomány albán vezetése kikiáltotta a tartomány függetlenségét. A tartomány közigazgatásilag jelenleg az ENSZ irányítása alatt áll. Szerbia állampolgárai 2009. december 22-én kérték felvételét az Európai Unióba amelynek külügyminiszterei 2010. októberében kérték fel a Bizottságot a tárgyalások megkezdésére. Az elsõ világháború végén mesterségesen létrehozott Jugoszlávia fõleg szerbek lakta részén létrejött államalakulat. A múlt század kilencvenes éveiben kitört balkáni háborúban jelentõs károkat szenvedett ország.
Népesség: 7,224 millió
Egy fõre jutó GDP: 5189,58 USD
Államadósság: külsõ: 25,5 milliárd euró
belsõ: 20,5 milliárd euró
Összesen a GDP: 65,1%
Inflációs cél: 4,1% plusz mínusz 1,5%
A Fitch, a nemzetközi hitelminõsítõ, Londonban közölte, hogy a devizában és hazai valutában fennálló hosszú futamidejû szerb államadósság kockázati besorolását az eddigi „BB mínusz”-ról egy fokozattal „B plusz” szintre rontotta, stabil kilátással. A jelenlegi jegybanki alapkamat nálunk várhatóan tovább fog csökkenni, erre utal az állampapírok hozamai is, az egyéves diszkont-kincstárjegy hozama már négy százalék alatt van. Vagyis a piaci szereplõk további erõteljes kamatcsökkentést áraztak be a következõ hónapokra. Ez sajnos elõrevetíti a bankbetétek kamatainak további csökkenését is. Ezért a megtakarításaikat bankbetétekbe fektetõk kénytelenek alternatív lehetõségek után nézni, amennyiben keveslik a bankbetétek egyre csökkenõ kamatait.
Ez lehet befektetési, alap, de megoldás lehet a környezõ országokban való betételhelyezés illetve államkötvény vagy állampapír vásárlás is Szerbiában könnyedén találunk 10%-os dináros bankbetéteket, állampapírokat, ráadásul kamatadót sem kell fizetni, ez megfelel 11,9%-os kamatadós betét nettó kamatának. Ezen túl nem ismerik a bankok az új-régi lekötés fogalmát, így nem kell kamatvadászatra sem berendezkednünk és még tranzakciós adó sem terheli az utalásainkat.
Mivel ingyenebéd nincs, vajon milyen kockázatokat kell bevállalnunk a mintegy 8%-os kamatelõny fejében?
Országkockázat: Szerbia, illetve a volt Jugoszlávia nem éppen a megtestesült stabilitás mintaképeként él az emberek gondolataiban. Ennek oka a balkáni háború, az azt követõ hiperinfláció, illetve a rossz értelemben vett balkáni jogrendszer. Ez úgy tûnik, mára már lassan a múlté, hiszen Szerbia is kérte felvételét az Európai Unióba, ahová Horvátországot éppen a napokban fogják felvenni. A csatlakozás legnagyobb akadályai a háborús bûnösök kiadatása és Koszovó kérdése voltak. Mindkét területen engedett a szerb kormányzat, így megkezdõdhetnek a tárgyalások. Úgy gondolom, ettõl Szerbia még nem lett svájci mértékkel mérhetõ biztos menedék, de az uniós csatlakozásra való felkészülés miatt már nem az a vadkelet, ami volt akár csak 10-15 éve.
Devizakockázat: Ez a legnagyobb kockázat, amivel szembesülünk, ha dinárban akarjuk fialtatni a pénzünk. Pedig elsõ ránézésre minden rendben van. Egy év távlatában határozottan jobb volt dinárban tartani a pénzünket. Két évet figyelembe véve nagyjából ugyanott vagyunk: Az elmúlt pár évben nem volt komoly devizakockázatunk.
Jó hír, hogy a szerb nemzeti bank eltökélt az inflációs cél elérése érdekében, ezért nagyon magasan tartja az alapkamatot, 11% felett. Ez erõs támaszt jelent a dinár árfolyamának.
Másik jó hír, hogy ha tényleg csatlakozik az Unióhoz Szerbia, a beáramló külföldi tõke valószínûleg erõsíteni fogja a dinárt.
