A Microsoft kedden (09.17-én) bejelentette, hogy megajándékozza részvényeseit. A hírre közel 2%-os pluszban nyitott a szoftvergyártó papírja. Egyrészt magasabb osztalékot fizet, másrészt részvény visszavásárlási programot jelentett be. Nem kevéssel, hanem 22%-al nõ az osztalék mértéke 28 centre részvényenként, a részvények visszavásárlásának értéke pedig 40 milliárd dollár, amely hozzávetõleg 30 milliárd eurót jelent. Az igazgatótanács jóváhagyta a döntést, közölte a redmondi székhelyû konszern Washingtonban.
Technikai oldal
Mi történt? Az elmúlt években többszöri visszatesztet és felívelési ciklust megfigyelhettünk. Még 37 dolláros csúcsról beszélhettünk 2007-ben. A Microsoft árfolyamának az óta sem sikerült elérnie a gazdasági válság elõtti szintjét. A szoftveróriás jegyzései 2009 márciusában 15 dollárról fordultak és még abban az évben 30 dollárra is felszökött a papír. A 2010-es esztendõ oldalazást hozott a papírnak, amelyben a 38,2%-os (23,52) Fibonacci szint nyújtotta a legfõbb támaszt, amelyrõl 2011-ben is rendre felfelé pattantak a jegyzések. Az újabb csúcs 33 dollár környékén 2012 márciusáig váratott magára. Az idei év komoly rallyt hozott, mivel 36 dollár fölött is kereskedtek a részvénnyel, így majdnem sikerült a 2007-es csúcs meghódítása.
Mi várható? Fontos megjegyezni, hogy az árfolyam tavaly óta a 200 napos mozgóátlag felett tartózkodott, így a hosszú távú trend növekvõ. Ennek megfelelõen a jegyzések emelkedését várhatjuk. A technikai indikátorok jelzései viszont óvatosságra intenek. A júliusi lokális maximumpontot követõen korrekció indult, amelyet a grafikonba épített technikai indikátorok (MACD,RSI, Stochastic) együttes jelzése megerõsített. Azóta csak a Stochastic indikátor adott vételi szignált a három technikai eszköz közül. A vevõk gyõzelméhez a 100%-os Fibonacci szint legyõzésére és újabb csúcsok kialakulására van szükség. Egy esetleges korrekcióban a 61,8%-os (28,83) Fibonacci vonal az elsõ komolyabb támaszszint.
Fundamentális oldal, a sztori
A Microsoft kedden (09.17-én) bejelentette, hogy megajándékozza részvényeseit. A hírre közel 2%-os pluszban nyitott a szoftvergyártó papírja. Egyrészt magasabb osztalékot fizet, másrészt részvény visszavásárlási programot jelentett be. Nem kevéssel, hanem 22%-al nõ az osztalék mértéke 28 centre részvényenként, a részvények visszavásárlásának értéke pedig 40 milliárd dollár, amely hozzávetõleg 30 milliárd eurót jelent. Az igazgatótanács jóváhagyta a döntést, közölte a redmondi székhelyû konszern Washingtonban. A múltban már volt egy hasonló méretû részvény visszavásárlási program, amely azonban hónap végén lejár. Az intézkedések azt a meggyõzõdésünket tükrözik, hogy pénzt juttassunk a tulajdonosoknak.- mondta Amy Hood pénzügyi igazgató.
A bejelentett pénzügyi intézkedések komoly felhajtóerõt adhatnak már rövidtávon, de érdemes egy pillantást vetni a Windows óriásra, hiszen a közelmúltban már többször címlapokra került a vállalat. A Microsoft vezér Steve Ballmer beszáll az okostelefon piacra! A szoftver óriás megvásárolja a Nokia okostelefon üzletágát. Ezzel a Samsung és Apple piaci részesedése kerülhet veszélybe. Jó kérdés, hogy a Microsoftnak sikerülhet-e a harmadik legnagyobb ágazati szereplõvé válni?
A Microsoft 5,44 millárd euróért felvásárolta a Nokia mobil üzletágát. A szoftveróriás 3,79 milliárd eurót fizet az eszközök és szolgáltatások üzletágért és további 1,65 milliárdot a szabadalmi licenszekért. Ezen kívül a Nokia kártyaszolgáltatásaira is kiterjed az üzlet. Az üzletet 2014 elejére megkötik. Körülbelül 32.000 munkatárs vált munkahelyet a Microsofthoz. A Nokia körülbelül lefelezte árbevételét az eladással. A befektetõk mégis honorálták a döntést. A finn vállalat részvénye nyitás után 46%-al emelkedett. A finn konszern a jövõben elsõsorban hálózati szolgáltatásokra és a Here márka alatt futó kártyaszolgáltatásokra koncentrál. A konszern korábban kompletten átvette az eredetileg Siemens-el üzemelõ NSN hálózatszerelõ vállalatot. A Microsoft már egy jó ideje spekulál a Nokia felvásárlására. Már 2011 kezdetén szoros partneri szövetséget kötöttek a vállalatok. A Nokia a legfontosabb gyártója a Microsoft szoftverrel futó Windows okostelefonoknak.
A finn konszern sokáig egyeduralkodó erõvel bírt a mobilpiacon, ugyanakkor hátrányba került az Apple iPhone készülékek és a Google Android rendszerek térnyerésével. A kedvezõ árfekvésû mobilkészülékek erõs pozíciójának köszönhetõen a Nokia még mindig a második legnagyobb gyártó a Samsung után. A Nokia Lumia okostelefon modellek közül csak egyszámjegyû, alacsonynak számító piaci részesedést tudhat magáénak.
A Microsoft is idõközben alaptevékenységének válságával kellett megküzdenie. A Windows operációs rendszer és az Office irodai program teszik ki a konszern árbevételének jelentõs részét, de egyre kevesebb asztali gépet értékesítenek, mert a felhasználók inkább az okostelefonokat és a táblagépeket kedvelik. A Microsoft megpróbál felülni erre a vonatra a Windows készükékekkel a Nokia segítségével, de a piaci részesedés lassan növekszik.
Ballmer és Elop aláírtak egy közös nyilatkozatot, amely szerint mindkét vállalat teljes gõzerõvel kiterjeszti az együttmûködést. Új telefonok és szolgáltatások jönnek, amelyek a legjobban egyesítik a Microsoftot a Nokiaval. Ballmer a Microsoft vezéreként eltöltött 13 év után bejelentette visszavonulását. Nem ismerjük Ballmer utódját. Egyes piaci szakértõk szerint Elop egy lehetséges utódnak számít
