Állami tulajdonszerzés elõrenyomulása, gigantikus hitelfelvétel és állami irányítás a magyar energiaszektorban. Valamint elmozdulás orosz érdekszférába? Egészen meglepõ belpolitikai események történtek a vizsgált idõszakban, amelyek valószínûleg nem segítették a forint kedvezõ megítélését. Bár a közelmúlttól jelentõsen eltérõ mozgásokról, vagy extrém magas EUR/HUF kurzusról nem beszélhettünk. Egyrészt felröppent a hír, hogy a Simicska érához tartozó ÁKK vezér, Töröcskei István Széchenyi Bankja állami segítséggel felvásárolhatja a magyar Raiffeisen bankot. A tranzakció végül meghiúsult.

Technikai oldal

Mi történt?  „…forint gyengülését prognosztizálhatjuk.”- írtuk elõzõ elemzésünkben.  Január elsõ három hetében a forintot megint 300 fölé járatták. A decemberi erõsödõ tendencia 296 környékérõl fordult, aztán az EUR/HUF kurzust a bikák dominálták a vizsgált idõszak szinte teljes hosszában. A technikai indikátorok alapján is ezt várhattuk a tavalyi év utolsó hónapjában, hiszen az RSI oszcillátor súrolta a vételi zónához tartozó egyenest, a Slow Stochastic vételt jelzett, az MACD-ben pedig kialakulóban volt a vételi szignál. A kurzus január 7-én még visszapattant a 300-as lélektanilag is fontos szintrõl, de a stabilizáció 300 alatt kudarcba fulladt. Ismét a bikák irányítottak, majd végül 301 fölött zárult a kereskedés.

Mi várható? Nincsen új a nap alatt. Az EUR/HUF árfolyama a 200 napos mozgóátlag vonala fölött tartózkodott a vizsgált idõszak végén, amely alapján továbbra is a forint gyengülését várhatjuk. Az emelkedõ trend rendkívül erõs, legalább öt éve tartó folyamat. Az egyik legkomolyabb technikai és lélektani megálló, a 100%-os (300,39) Fibonacci szint most ismét ellenállásból támasszá vált. Komolyabb EUR/HUF emelkedés esetén 304, majd 305-ös szint átlépése után 308 állíthatja a meg a vevõket. Egy pesszimista forgatókönyv szerint akár a 316,16-os kurzus is benne lehet, ahol a 161,8%-os Fibonacci szint húzódik. De szerencsére az még messze van. A technikai indikátorok alapján is vételi pozíció hozhat profitot. Ha mégis a medvék irányítanak, akkor a legközelebbi támasz 297-nél, majd 295-nél található. Az elõzõ lokális minimumpont nyújthatja a legerõsebb támaszt 292-nél, utána a 61,8%-os Fibonacci vonal következhet 290,65-nél.

Fundamentális oldal

Összefoglalás:

Állami tulajdonszerzés elõrenyomulása, gigantikus hitelfelvétel és állami irányítás a magyar energiaszektorban. Valamint elmozdulás orosz érdekszférába? Egészen meglepõ belpolitikai események történtek a vizsgált idõszakban, amelyek valószínûleg nem segítették a forint kedvezõ megítélését. Bár a közelmúlttól jelentõsen eltérõ mozgásokról, vagy extrém magas EUR/HUF kurzusról nem beszélhettünk. Egyrészt felröppent a hír, hogy a Simicska érához tartozó ÁKK vezér, Töröcskei István Széchenyi Bankja állami segítséggel felvásárolhatja a magyar Raiffeisen bankot. A tranzakció végül meghiúsult. Másrészt sor került a magyar kabinet és az orosz állami tulajdonú Rosatom cég közötti megállapodásra a paksi atomerõmû bõvítésérõl, amelyhez harminc éves futamidejû hitelt is biztosít az orosz vállalat. Az ügy nemzetközi publicitást kapott. Kérdéses, hogy nemzetközi tender nélkül mit szól a megállapodáshoz az Európai Unió. Harmadrészt lezárult az MMBF Zrt. állami tulajdonba vétele, amelyhez a cég óriási, mintegy 114 millió euró és 60 milliárd forint értékû hitelt vett fel. Negyedrészt állítólag összevitatkozott az új magyar földforgalmi törvényen az osztrák és a magyar agrártárca, amely ügy ugyancsak bekerült a nemzetközi sajtóba.

Forintgyengítõ tényezõként megemlíthetjük a viszonylag kedvezõtlen nemzetközi hangulatot, legalábbis ami az ázsiai és amerikai piacot illeti. A dollár erõsödött, az euró gyengült.  Európa tõzsdéin ugyanakkor kigyulladtak a vételi fények. Új csúcsra futott a német DAX index és a legnagyobb európai vállalatokat tömörítõ Eurostoxx 50 index is évek óta nem látott szintekre emelkedett. Németországban és az eurózónában tapasztalható gazdasági élénkülés pozitív hatással lehet a magyar nemzetgazdaságra is.

Részletek: (01.02.) A Figyelõben megjelent információk szerint készül a kormány újabb devizamentõ csomagja, amely rövidesen nyilvánosságra kerül. A kormány megvárja az Európai Bíróság és a Kúria állásfoglalását, hogy elkerüljön egy uniós eljárást Magyarországgal szemben. A magazin elvileg kevésbé radikális mentõcsomaggal számol. (01.03.) A magyar költségvetési hiány 2013-ban 2,3-2,7% között alakult Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint, így jóval kedvezõbben alakulhatott a deficit a vártnál. A magyar munkanélküliségi ráta 9,3%-ra csökkent, a foglalkoztatás 4 millió fõ fölé emelkedett. (01.06.) A Magyar Hírlap megszellõztette, hogy az eddig kevesek által ismert magyar Széchenyi Bank állami segítséggel megvásárolhatja a magyar Raiffeisen bankot. (12.07.) A bedõlõ hitelekkel küzdõ osztrák Raiffeisen Bank magyar leányát egy euróért vásárolhatja meg az állami támogatást élvezõ Széchenyi Bank. (01.08.) Az osztrák anyavállalat mégsem értékesíti a magyarországi Raiffeisen leányvállalatot. A magyar ipari termelés volumene 6,9%-al szemben 5,8%-al emelkedett. A hazai kiskereskedelem 4,9%-al ugrott meg, az elemzõk csak 2,8%-os növekedésre számítottak. Az önkormányzatok nélküli költségvetési hiány értéke 52,9 milliárd forint volt decemberben. (01.09.) Magyarország külkereskedelmi mérlegének egyenlege 804 millió eurós aktívumot mutatott. (01.14.) A Mol földgáztároló cége, az MMBF Zrt. állami tulajdonba kerülése lezárult. A magyar ipari termelés novemberben 0,5%-al süllyedt, éves szinten közel 6%-os volt az ipar bõvülése. (01.15.) 114 millió euró és 60 milliárd forint értékû hitelt vett fel a Moltól államhoz került MMBF gáztároló vállalat. A pénzromlás üteme 43 éves mélypontra süllyedt, decemberben 0,5%-al csökkentek a fogyasztói árak. (01.16.) Elvileg megegyezés várható, de legalábbis közeledtek a vélemények a horvát kormány és a MOL között.