Világszerte nagyon alacsony szintre zuhantak az alapkamatlábak. Aktuálisan az euró zónában az alapkamatlábak 0,05%-on, Svájcban -0,8%-on, Kínában 4,4%-on, Kanadában és az USA-ban 0,5%-on állnak. A betétesek már évek óta nem kapnak kamatot, sőt a tartós Jegybanki politika miatt még negatív kamatokkal is kell számolniuk. Ha még az inflációs rátát is figyelembe vesszük, akkor az mondható el, hogy a betétesek aktuálisan elveszítik pénzük vásárlóerejét. Ha továbbszőjük ezt a szcenáriót (nullás, vagy negatív kamatok tartós inflációval) a következő évekre, vagy akár évtizedekre, akkor érthető, hogy a kormányok/jegybankok kisajátítják a polgárokat, anélkül, hogy különösebb feltűnést keltenének.

A jelen szituáció legnagyobb profitőrei a kormányok. Az országok a történelmien alacsony kamatokkal tudnak pénzhez jutni és adósságaikat – csökkentve a pénz elértéktelenedésével – visszafizetni. Ha aktuálisan egy 30 éves futamidejű osztrák államkötvényt vásárolunk, ami évente kb. 0,75% hozamot/kamatot ér el adók és díjak felszámítása előtt, egy átlagosan elvárható 2,5%-os infláció (történelmi átlag) mellett, akkor az annyit jelent, hogy pl. 10.000 euró tőkebetét estén 4120 eurót (41,2%-ot) veszítünk a befektetésünk vásárlóerejéből!

Ha a kamatok hosszútávon ezen az alacsony szinten maradnak, akkor a „kamat egérfogó“ előbb, vagy utóbb le fog csapni*.

Forrás: Partner Bank AG

*Eckhard Sauren, Alapkezelő és író, meg van győződve róla, hogy a banki betétek (pl. betétkönyvek) egérfogóba kerülnek. (Összehasonlításként: „Die Zinzfalle“, Eckhard Sauren, 2015, S. 106ff)