Boeing beiratkozott a Yale-re, de nem szerzett diplomát, ehelyett Grays Harbor-be ment, ahol beindította saját üzleti karrierjét. 1908-ban Seattle-be költözött és létrehozta a Greenwood Timber Co. vállalatot. Hamar elbûvölte a repülés. 1910-ben részt vett egy repülõ bemutatón Los Angelesben, és maga is megpróbálkozott a repüléssel, nem sok sikerrel. A Boeing az I. világháború után a kereskedelmi repülés úttörõjévé válik. Mûködteti az elsõ nemzetközi légiposta szolgálatot.
William E. Boeing a cégalapító német bevándorlók gyermeke volt. Apja a XIX. század közepén érkezett meg az Egyesült Államokba. Hajtotta a kalandvágy, ezért 20 éves korában Hohenlimburgban hagyta családját, és áthajózott Amerikába, ahol várták a vörösfenyõ erdõk. Nem kellett hozzá sok idõ, és a mezõgazdasági munkásból bankigazgató, vasérc lelõhely koncesszió tulajdonos és egy vasmû részvényese lett. Még nem volt 42 éves, amikor váratlanul 1890-ben meghalt, özvegyére hagyva egymillió dollárt és jelentõs értéket képviselõ vasérc kitermelési jogot.
Boeing junior anyja nem sokkal késõbb újra férjhez ment és az ifjú William Európában a svájci Veveyben találta magát egy elõkelõ magániskolában. Amerikába visszatérve beiratkozott a Yale-re, de nem szerzett diplomát, ehelyett Grays Harbor-be ment, ahol beindította saját üzleti karrierjét. 1908-ban Seattle-be költözött és létrehozta a Greenwood Timber Co. vállalatot. Hamar elbûvölte a repülés. 1910-ben részt vett egy repülõ bemutatón Los Angelesben, és maga is megpróbálkozott a repüléssel, nem sok sikerrel.
Biplán az 1910-es évekbõl
Összeismerkedett Westevelt hadnaggyal és Maroney hidroplán pilótával. Néhány kört tettek egy Curtiss fedélzetén együtt, és akkor arra a következtetésre jutottak, hogy ennél jobb repülõgépet tudnak csinálni. 1915-ben elkészült az elsõ Boeing repülõgép a Bluebill, B & W modell és ezzel létrejött a világ legnagyobb repülõgép gyártója cége.
Bluebill, B & W
A Boeing az I. világháború után a kereskedelmi repülés úttörõjévé válik. Mûködteti az elsõ nemzetközi légiposta szolgálatot. A cégalapító ebben az idõben megházasodik. 1934-ben a Boeing megépíti a B 17-t, a repülõ erõdöt, amely a II. világháború meghatározó bombázója lesz. A háború végéig 12.000 darabot gyártanak belõle. 1941-ben az USA belép a II. világháborúba. Boeing visszatér dolgozni, tanácsadó lesz a légierõnél. Ezzel járul hozzá a szövetségesek gyõzelméhez.
A B 17-s repülõ erõd
Több vasat tart a tûzben. 1954-ig folytatja a fakereskedést, és intenzíven foglalkozik telivér lovakkal olyannyira, hogy még Basil Jamest, a híres zsokét is felbéreli. 1954-ben a Boeing család bábáskodása mellett megszületik a jet korszak, a 7-s típusú Boeingek korszaka.
A cégalapító 1956. szeptember 28-án hunyt el. A vállalkozása azonban tovább szárnyal. 1970-ben szolgálatba áll a B 747, a Jumbo Jet, amely korának legnagyobb utasszállító repülõgépe. A cég legújabb fejlesztése a B 787 Dreamliner.
Boeing chart 2013.08.07.
A cég részvényei január óta jelentõsen emelkedtek. Elemzõk a papírokat nagy többséggel vételre ajánlják, célárként 121,62 dolláros szintet prognosztizálnak.
