Érdekes témát boncolgatunk, ha azt a kérdést tesszük fel, hogy kockázatos-e az aranyba történõ befektetés, vagy is, hogy az egyedi elvárt hozamtól milyen szórással, és varianciával tér el a tényleges hozam – ha egy kicsit érzelemmentesen kívánunk fogalmazni. A cím nem véletlenül van ilyen egyszerûen megfogalmazva, mert a hagyományos vélekedés ilyen nemes egyszerûséggel fogalmaz.

Az aranybefektetésekkel kapcsolatban hajlandóak vagyunk különféle dimenziókba tévedni. A preferenciánk nem biztos, hogy valós értékítéletet mondat velünk, hiszen abban az általunk választott tényekkel, momentumokkal körülvett dimenzióban érezzük helyesnek gondolatainkat.

Itt van az árfolyamkérdés. Nagy aggodalom övezi a befektetõket, amikor látják az arany árfolyamának zuhanását. Március óta az arany az 1600 dollár feletti szintrõl lezuhant az 1400 dollár alatti értékekre. Ez gyakorlatilag 12-14 százalékos esést jelent, amit aggódva figyeltek a befektetõk, de eközben az USD/HUF árfolyamban a forint a 238-as szintrõl lejött a 223-as értékekig, ami 6 százalék feletti erõsödést jelent. Akkor most mi a helyzet? Ebbe a dimenzióba miért is nem láttunk bele, és miért aggódtunk az aranyárfolyam miatt, amikor forintot adtunk ki az aranyeszközért cserébe, és milyen devizanemben is akartunk profitot realizálni a jövõben? Persze, ha a forintban történõ vásárlást nézzük, akkor sem olyan rózsás a helyzetünk, de lényegesen jobb. Amennyiben a meglevõ forintot átváltottuk dollárra, és a befektetés jellege valamilyen mögöttes termék, tehát nem a fizikai arany, akkor hozzászámíthatjuk a bukó pozícióhoz a megerõsödött forintot is, tehát két hónap alatt akár 20 százalékos nem realizált veszteségben vagyunk.

Persze a helyzetet javíthatja, ha megnézzük külön-külön a dollár, és a forint, inflációban mért abszolút értékét, ami most nem annyira releváns, mivel az infláció méréséhez figyelemmel kellene kísérni a fogyasztói kosarakban levõ termékek átsúlyozását, és még több mindent, ahhoz, hogy valóságos (ami nem biztos, hogy abban a pillanatban a hivatalos álláspont) képet kapjunk. Amennyiben a befektetés pillanatában nem a fizikai aranyat vettük, hanem valamilyen mögöttes terméket, akkor a gondolataink csak is az arany kockázatát mérték fel, nem gondoltunk konkrétan annak a terméknek a kockázatára, amit vásároltunk, tehát a gondolataink téves dimenzióba tévedtek, nem tértek át a valós dimenzióba, ahol nem az arany van, hanem az a termék, amit vettünk.

Vannak olyan emberek, akiket nem izgat az arany dollárban mért árfolyama? Talán azok, akik, mint a fogyasztói társadalom részesei, ténylegesen vették meg az aranyat, ami a saját életükben semmilyen hasznot nem termel. Persze õk sem nézik jó szemmel az árfolyamcsökkenést, de maga a sárga fém birtoklása némi nyugalmat ad. Aztán vannak olyanok is, akik nem anyagi hasznot remélnek belõle, mert vagy figyelmen kívül hagyják a fogyasztói társadalom meghatározó eszközét, a pénzt, vagy mert nincs szükségük pénzre, mivel az arany más funkciót tölt be az életükben. Persze ezekben a társadalmakban sem elhanyagolható, mint a társadalmi rétegzõdés egyik eleme, ami nem feltétlenül jelent anyagi rétegzõdést, mint inkább vallásit.

A funkcionalitás más kérdés. Megjelenik az elektronikában, az egészségügyben, és üzenetek közvetítésére is használták.

Szóval, miért nem aggódik annyira az árfolyamesés miatt az, aki aranyba fektetett, vagy is a pénzét aranyra cserélte, mint az, aki az emberek alkotta árfolyamot követi le, az emberek alkotta (pénzügyi) termékkel? Logikus lenne az a válasz, hogy aki az aranyat birtokolja, az közelebb érzi magát ehhez a aranyló napfényhez. Ugye, van némi hasonlóság? Végül is mindkettõ természetes. 🙂

És most tegyük fel a kérdést. Mit is vettünk valójában? Aranyat? A válasz igen egyszerû: nem!!!

Térjünk rá a vagyonra. A befektetõ elcserélte a vagyonát képzõ pénzösszeget egy termékre, ami nem arany. Aggódik az alaptermék árfolyamesése miatt, mert vagyonából veszít. Tisztában volt vele, hogy igen is van kockázat, már amennyiben a megvett termék nem tartalmaz tõkegaranciát. Tett bármit is annak érdekében, hogy csökkentse a veszteség kialakulásának lehetõségét, és végigvette az alternatívákat? ….akkor nem aggódna….

KOCKÁZATKEZELÉS

Vannak olyan termékek, amelyek az arany dollárban mért árfolyamával együtt mozognak, persze azért ez sincs kõbe vésve, de ad valamiféle támpontot. Itt van például az EUR/USD devizapár, amely az egyik leggyakrabban kereskedett termék, mivel 0-24 órán keresztül lehet kötni rá különféle ügyleteket.

Egy korábbi elemzésünkben nem technikai értelemben vizsgáltuk az EUR/USD devizapárt, bár technikailag is látszott a lejtmenet:

EUR/USD órás felbontású árfolyam grafikon

Mivel az EUR/USD devizapárral FX piacon történõ kereskedés elég gyakran tõkeáttétellel mûködik, így a lehetõségekhez mérten relatíve kevesebb tõke szükséges az arany pozíció fedezéséhez. Pár hónapos idõtávban volt átfedés az árfolyammozgások között.

 EUR/USD 8 órás felbontású árfolyam grafikon

Arany (XAUUSD) 8 órás felbontású árfolyam grafikon

Persze ez azért némileg kockázatosabb megoldás, mivel a három irányból /le-oldalazás-fel/ csak egyet tudunk lekereskedni. Tehát a nyerési esély 30%-os.

Ennél lényegesen jobb, de ugyanakkor drágább megoldást kínálhat az opciós piac, ahol lényegében adott a lehetõség a kétirányú stratégia létrehozására, viszont az idõ ellenünk lehet, mivel az opciós ügyleteknek van idõkorlátjuk. Ezeket az ügyleteket egyfajta árfolyam biztosításnak is felfoghatjuk. Mindig tudjuk, hogy mennyit kockáztatunk / mennyit fizetünk ki a biztosításra, és a nyereség is elõre kalkulálható.

Csak a példa kedvéért: Nagyobb elmozdulásra számítottunk, és mindenképpen két irányt akartunk lekereskedni, de nem azonos súllyal, mivel az esés valószínûbbnek látszódott, de ugyanakkor a piacban még benne volt a további emelkedés lehetõsége is. Valamivel nagyobb, mint 520 000 forintból augusztus 30-ig április 9-tõl számítva az alábbi nyereségeket lehetett elérni, persze ennél nagyobb összeggel (750 000 forint felett) október 7-ig lehetett tartani a pozíciót.

A pozíció szerint 1510 – 1520 USD/uncia árfolyamtól vagyunk nyereségben. Persze platformtól függõen változhatnak a pozíció nyitáshoz szükséges összegszerû paraméterek.

Arany (XAUUSD) long straddle stratégiával az eladási oldalra súlyozva augusztus 30-i  

Arany (XAUUSD) long straddle stratégiával az eladási oldalra súlyozva október 7-ig

Tehát nem mind arany, ami fénylik…Végszónak csak annyit érdemes megjegyezni, hogy mindig informálódjunk a termék jellemzõirõl. Még az olyan jól hangzó termékeknél is vigyázni kell, mint az ETF, mivel az egyszeresnél nagyobb tõkeáttételû ETF termékeknél gyakori hosszabb távon az úgynevezett shrinkelés, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy változatlan piaci mozgás /oldalazás/ esetén az alaptermék mozgásától eltérõen eshet az ETF árfolyama.