Július elején a magyar bankszektor fellélegezhetett, hiszen a bíróság az OTP javára döntött egy devizahiteles perében. Aztán hónap közepétõl a belpolitikai hírek mozgatták a forintpiacot. Monetáris oldalról a kamatcsökkentés és Matolcsy beszéde bírt kiemelt figyelemmel. A hazai jegybank újabb kamat meghatározási szempontjai nem okoztak érdemi változást a Magyar Nemzeti Bank kiszámítható politikájában. Annál inkább közbeszólt a belföldi fiskális politika. Az újabb devizahiteles mentõcsomaggal kapcsolatos hírekre volt érdemes odafigyelni, ismét felerõsödött a gazdaságpolitikai kockázat, amelyet komolyan megsínylett a forint árfolyama is.
Technikai oldal
Mi történt? Érdemi mozgásokról nem beszélhetünk az USDHUF árfolyamban, a június végi árfolyamnál néhány forinttal feljebb zárt a kurzus augusztus elejére. Július túlnyomó részében pedig oldalaztak a jegyzések. Július elején még 230 forintba is került egy dollár, majd a vevõk erejével 225 alá erõsödött a hazai fizetõeszköz. Az 50%-os (224,44) Fibonacci vonal körül ingadoztak a jegyzések július 10 után. Az utóbbi technikai szint folyamatosan ellenállásból támasszá vált, amelyet tovább erõsítettek az ellaposodó, már majdnem vízszintessé vált közép- és hosszú távú mozgóátlagok. Az árfolyam kereste, de nem találta az irányt. A technikai indikátorok nem erõsítették meg egymás jelzéseit.
Mi várható? Az USDHUF árfolyama ismét a 200 napos mozgóátlag fölött zárt. Kérdéses, hogy az árfolyam tartósan képes egy irányba elszakadni a hosszú távú trendtõl. A grafikonba integrált technikai indikátorok egymást nem támogató jelzései alapján nehéz megjelölni az árfolyam útjának irányát. Az RSI oszcillátor értékei semleges zónában tartózkodtak, a Stochastic utoljára eladást jelzett, az MACD vonala hó vége felé vételi szignált mutatott. Ha a medvék irányítanak, akkor a 38,2%-os (221,11) Fibonacci támasz megtarthatja a kurzust. Ha az árfolyam képes a 61,8%-os (227,78) Fibonacci szint fölött stabilizálódni, akkor a 100%-os (238,59) Fibot tekinthetjük komoly ellenállásnak.
Fundamentális oldal
Összefoglalás: Július elején a magyar bankszektor fellélegezhetett, hiszen a bíróság az OTP javára döntött egy devizahiteles perében. Aztán hónap közepétõl a belpolitikai hírek mozgatták a forintpiacot. Monetáris oldalról a kamatcsökkentés és Matolcsy beszéde bírt kiemelt figyelemmel. A hazai jegybank újabb kamat meghatározási szempontjai nem okoztak érdemi változást a Magyar Nemzeti Bank kiszámítható politikájában. Annál inkább közbeszólt a belföldi fiskális politika. Az újabb devizahiteles mentõcsomaggal kapcsolatos hírekre volt érdemes odafigyelni, ismét felerõsödött a gazdaságpolitikai kockázat, amelyet komolyan megsínylett a forint árfolyama is. Ahogyan már megszokhattuk, az egyes kormányzati politikusok különbözõ idõpontokban és sajtóorgánumokban gyakran eltérõ hangnemû és akár szélsõséges nyilatkozatokat tettek. A bankrendszerre rótt egyoldalú teherrõl és brutálisan radikális devizahiteles mentésrõl egyelõre nem kell tartani. Úgy tûnik, hogy a szélsõséges Navracsics-féle koncepció helyett Varga tervei kaphatnak szerepet a bankokkal történõ egyeztetés során. Amíg a részletek nem tisztázódnak, nagy kilengésekre lehet számítani a hazai fizetõeszköz árfolyamában. Egyfajta értelmezés szerint a magyar pénzvilágba vetett bizalomvesztést jelenthet Csányi Sándor OTP pakettjének eladása is. Csodálkoznánk, ha a közeljövõben nem kapnánk váratlan fejleményeket a bankóriás háza tájáról.
Július elsõ két hetében volt aggódás Európában. A ciprusi kötvénycsere államcsõddé minõsítése, a portugál belpolitikai feszültségek, egyiptomi polgárháborús viszonyok és az újabb görög mentõcsomag kérdése komoly fejfájást okoztak az európai befektetõknek, de gyorsan lecsillapodtak a kedélyek. A nemzetközi szelek támogatást nyújthattak volna a magyar pénz- és tõkepiacnak, hiszen a világ jegybankjai EKB, BoE és Fed változatlanul hagyták a monetáris kondíciókat, ezzel folytatódhat a nulla körüli kamatszint és óriási likviditásáradat idõszaka. Ezért gyulladtak ki a zöldlámpák a részvényesek körében, csúcsra járatták a nemzetközi indexeket, amely a magyar piacról nem mondható el
Részletek:
(07.02.) Az OTP Bank kapta meg az e-útdíj bankkártyás fizetési rendszerének mûködtetési lehetõségét, amellyel különösebb profitot nem realizál a társaság, a szolgáltatás presztízs értékû a magyar bank számára. (07.03.) A Központi Statisztikai Hivatal szerint 2,5%-al emelkedett májusban a kiskereskedelem az elõzõ év hasonló idõszakához képest. (07.04.) A Richter bejelentette, hogy a 10:1 arányban felaprózza részvényeit a jövõ héten. Július 11-én lehet elõször a felaprózott papírokkal kereskedni. A Kúria az OTP javára döntött abban egy kiemelten fontos perben. Egy devizahiteles hitelszerzõdésének semmisé nyilvánítását kérte a bíróságtól, miután az nem tartalmazott árfolyamváltással kapcsolatos költségszintet. A Kúria szerint az árfolyam különbözetre maximum 1%-ot számíthatott volna fel az OTP. A konkrét perben az OTP-nek 216 ezer forintot kell fizetnie az adós számára, amely a felvett összeg 1,8%-a. Nem kizárt, hogy más hitelesek is bírósághoz fordulnak, amely már fájhat az OTP-nek. Orbán Viktor szokásos pénteki rádiós interjújában kitért az ügyre, szerinte magyar bíróságok nem a hitelesek mellett állnak. Nem kizárt, hogy lesz folytatása az ügynek. (07.05.) A Központi Statisztikai Hivatal szerint az áprilisi emelkedés után több mint 2%-al csökkent a hazai ipari termelés üteme. (07.09.) Az elemzõi várakozásokat alulmúlta a májusi külkereskedelmi többlet értéke, de az elõzõ év hasonló idõszakához képest csökkent az export és import is. (07.12.) A hazai infláció mértéke továbbra is 2% alatt tartózkodott júniusban. (07.16.) A Mol és Magyar Telekom stratégai szövetséget kötöttek informatikai és távközlési területeken, a megállapodás kevés konkrét információt tartalmazott. (07.17.) A kormányzat ködös kommunikációja alapján elképzelhetõ õsszel egy újabb devizahiteles mentõcsomag, amely rendkívül negatívan érintheti a magyar pénz- és tõkepiacot és elsõsorban az OTP pénzügyi eredményeit. (07.22.) A devizahiteles mentõcsomag témaköre került a középpontba, amelyrõl nem sokat lehetett tudni. Orbán két csapatnak adott megbízást a javaslatok elkészítésére. Egyes források szerint a Navracsics-féle team egy szélsõségesebb, bankok számára költségesebb, végleges koncepció tervét gondolta ki, míg Varga csoportja az árfolyamrés megoldásának elképzelését kapta. (07.23.) A jegybanki alapkamat 4%-ra csökkent, Matolcsy új szempontokat ismertetett, amelyek augusztustól meghatározzák a monetáris politika alakulását.(07.24.) A hivatalos kormányzati kommunikáció szerint nem kell tartani radikális devizahiteles mentõcsomagról, elkezdték az egyeztetést a bankokkal. Csányi Sándor is nyugtatta a közvéleményt, az OTP elnök vezérigazgatója nem vonul vissza és megerõsítette, hogy agrárcégei beruházásaira fordítja az OTP részvényeladásokból származó 11 milliárd forintot. A Központi Statisztikai Hivatal által közölt kiskereskedelem volumene 2,2%-al bõvült. (07.29.) Egy OTP igazgatósági tag, Braun Péter is értékesített 200 ezer darab részvényt, a magyar bankóriás 4% fölötti mínusszal fejezte be a napot. (07.30) A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a munkanélküliségi ráta 10,3%-ra csökkent. (08.01.) Varga Mihály nyilatkozata szerint a lakáscélú devizahiteleket forintosítanák, megosztva a terheket a bankokkal. A részletek még nem tisztázottak, a kormány tárgyalásban áll a Bankszövetséggel, de jó esély lehet a kompromisszumos megállapodásra.
