Áprilisban a forint az amerikai dollárral szemben közvetlenül a 100%-os Fibonacci szint (238,59) alatt kezdte a kereskedést. A február közepe óta tartó emelkedõ trendcsatorna már márciusban megtört, a technikai indikátorok (RSI, MACD, Stochastic) együttes megerõsítése is alátámasztotta az eladási pozíciók felvételét. A spekulánsoknak ugyanakkor türelmesnek kellett lenniük, ugyanis az USDHUF árfolyam március közepétõl április elejéig egy rendkívül szûk sávban, 234 és 239 között mozgott. Ezután a medvék egyeduralkodása az 50 napos mozgóátlag letörése mellett a 38,2%-os (221,11) Fibo közelébe repítette a kurzust. A havi mélypontot 222,60 jelentette, majd ismét a vevõk irányítottak, ezt a szituációt az RSI és Stochastic indikátorok vételi jelzése is megerõsítette. Az 50 napos mozgóátlagról mégis lefordult a jegyzés, és az 50%-os (224,44) Fibonacci szint környékén zárult a hónap.
Mi várható? A szinte függõleges vonalú 200 napos mozgóátlag fölött helyezkedett el az árfolyam, így a kurzus várhatóan folytatja stabilizálódását 220 fölötti zónában. De a helyzet nem ennyire egyértelmû, hiszen az 50 napos mozgóátlag átszakításával és a középtávú emelkedõ trend törésével komoly esélye van a 200 napos mozgóátlaghoz történõ árfolyam korrekciónak. Ebben az esetben a 23,6%-os (216,98) Fibo szint alatt történõ stabilizálódás jelentené a hosszú távú trend fordulását, de akár a 38,2%-os (221,11) Fibo szint is felpattanthatja az USDHUF árfolyamot. A bikák uralkodása esetén egyértelmûen a 100%-os (238,59) Fibo szint jelenthet komolyabb ellenállást.
Fundamentális oldal
Összefoglalás: A hazai kiskereskedelem csökkenése a várakozásokat alulteljesítette, így végre bízhatunk abban, hogy nemsokára elérjük a mélypontot. Az infláció alacsony szintjének egyik fontos tényezõje a gyenge kereslet, amely a magyar gazdaság növekedési problémájával van összefüggésben. Az euró zóna gyenge konjunktúra adatai sajnos nem kedveztek hazánknak sem, ennek ellenére a szinte folyamatosan pesszimista, európai pénz- és nemzetközi hangulatban is erõsödni tudott a forint, elsõsorban belföldi híreknek köszönhetõen. Hónap végén az Európai Központi Bank kamatcsökkentésében való hit javított ezen, hiszen az EKB újabb kamatvágása és esetleges más lépései már javíthatják a jövõbeni számokat.
A magyar gazdaságpolitika fiskális oldalról stabilnak mondható, de jelentõs kockázatok merülnek fel, ha az egyes adóbevételek pl. tranzakciós illeték elmaradnak a várakozásoktól. A tavalyi hiány hozzávetõleg 2% körül alakult, az idénre várható államháztartási adatok 3 százalék körüli deficitet valószínûsítenek. A kormánynak van mozgástere az egyes adónemek emelése tekintetében, de egy újabb adóemelés rendkívül érzékenyen érintheti a magyar pénzügyi eszközök árazását. Pozitívan értékelhetõ, hogy a kormányzat áprilisban letett a devizahitelesek megmentését célzó, egyoldalú, bankok eredményeit tovább csökkentõ megoldásról. Monetáris politika szemszögbõl kedvezõ fejleményeknek lehettük szemtanúi áprilisban, hiszen a jegybank gazdasági ösztönzõ hitelprogramja pozitív intézkedés, még akkor is, ha makrogazdasági hatásáról megoszlanak a vélemények. A jegybanki alapkamat csökkentése is a piaci folyamatokkal összhangban történt. Összességében elmondhatjuk, hogy agresszív és piacellenes jegybanki és/vagy kormányzati intézkedésrõl nem olvashattunk a vizsgált idõszakban, így viszonylag stabil támogatást kapott a forint fundamentális nézõpontból.
