A termelõi árindex változását szoros összefüggésbe hozzák a fogyasztói aktivitással, de a kép még is torzít, mivel a termelõi árindex változása inkább tudható be külsõ hatásoknak, mint a fogyasztók keresletváltozásának. Mellesleg a csökkenõ árak nagyobb reálbérnövekedést okozhatnak, ami által ez az adat pozitívumként is felfogható, de (sajnos) az adatok értelmezése nem igazodik a gazdaság jelenlegi állapotához.
Az árfolyamot február 19-ig egy laposabb emelkedés jellemezte, majd a február 20-án megjelent a várakozásokat alulmúló termelõi árindex adat [elõzõ: -0.2%; várt: 0.3%; aktuális: 0.2%] kezdte a mélybe rántani. A termelõi árindex változását szoros összefüggésbe hozzák a fogyasztói aktivitással, de a kép még is torzít, mivel a termelõi árindex változása inkább tudható be külsõ hatásoknak, mint a fogyasztók keresletváltozásának. Mellesleg a csökkenõ árak nagyobb reálbérnövekedést okozhatnak, ami által ez az adat pozitívumként is felfogható, de (sajnos) az adatok értelmezése nem igazodik a gazdaság jelenlegi állapotához.
Az árfolyam visszatesztelésektõl tarkítva esett, de február 26-tól a szélirány megváltozott, és kifújta a shortosok vitorlájából a szelet a Standard & Poor’s (S&P) / Case-Shiller (CS) lakásárindex adat [elõzõ: 5.4%; várt: 6.7%; aktuális: 6.8%].
Az innentõl indult nagyobb emelkedést beárnyékolhatja az a momentum, amit az árfolyam, és az MACD közötti negatív divergencia okozhat, ezért egy 2-3%-os csökkenés is valószínûsíthetõ.
