Amikor már úgy állt, hogy végre tényleg le lehet zárni a görög huzavonát egy idõre, ismét megmakacsolták magukat a görögök, faképnél hagyták a tárgyalópartnereket és folytatták az államcsõd felé történõ sodródást. A hétvégi tárgyalás sorozaton már nagyon sürgetett az idõ június utolsó hétvégéjén, de itt sem sikerült közös nevezõre jutni a delegációknak, így ekkor már borítékolható volt a görög fizetésképtelenség. A héten már a tõzsdék és a bankok sem nyitottak ki és tõkekorlátozások kerültek bevezetésre.
Kedden elérkezett az 1.6 milliárd euró törlesztésének határideje, de ekkor már nyilvánvaló volt, hogy kong a görög államkassza, így a nemfizetés nem érte váratlanul a piacokat, nem okozott nagy felfordulást részleges csõd. Az EU sem mondott le a görögökrõl, az EKB továbbra is likviditást biztosít a görög bankrendszer számára, egyelõre ennek köszönhetõen tudják elkerülni a tényleges csõdöt a görögök, amelytõl most már végképp csak egy hajszál választja el õket. Viszonylag kiváltságos helyzetnek örvendhetnek így a görögök, mert csak akkor kénytelenek elkönyvelni a totális csõdöt, ha ezt akarattal kikényszerítik, az ilyen helyzetben érvényben lévõ „cross default” klauzulával sem fognak nagy valószínûséggel élni a hitelezõk. Ez a klauzula feljogosítaná a többi hitelezõt (akik javarészt az EKB és EU-s tagállamok), hogy behajtsa azonnal Görögországon a teljes követelését, mivel Cipraszék nem tudtak határidõre teljesíteni egy hitelezõi követelést.
Meglepõ és váratlan húzás volt a görögöktõl, hogy eleve a határidõ lejárta utáni idõpontra írtak ki referendumot a feltételek elfogadásáról. A népszavazás a görög kormány számára belpolitikai szempontból fontos, mivel ezzel áthárítható a felelõsség a választópolgárokra. Ha a görögök igenlõen döntenek, akkor felhatalmazást kap a kormány a megszorító intézkedések végig viteléhez. A nemleges eredmény már komplikáltabb lenne, de a visszhangok alapján a választópolgárok is kezdik megérteni, hogy fenntarthatatlan a jelenlegi helyzet és kénytelenek lesznek lemondani az eddig megszokott, lehetõségen felüli életszínvonalról. A Syriza a nemleges válasz mellett kampányol, ellenkezõ kimenetel esetén lemond többek között a miniszterelnök és a játékelméletben való jártásságáról is ismert pénzügyminiszter, Yanis Varoufakis is. Ez akár újabb választásokat is eredményezhet. A szavazók egyelõre próbálják átlátni a helyzetet, egyre nagyobb a megosztottság a társadalom tagjai között a kérdésrõl.
Az EU és az IMF továbbra is nyitott az együttmûködésre, megvárják a referendum kimenetlét és ha ezt követõen is lesz még mirõl és kivel tárgyalni, akkor hajlandóak ismét dolgozni a megoldás keresésén. Tovább késleltetni az elõrelépéseket már a görögöknek sem érdekük, már csak a zárt bankok miatt sem, amelyek napi szinten is óriási veszteséget okoznak a becsõdölt/teljes csõd szélén álló államnak. A határidõk meghosszabbítására mindenképp szükség lenne, mert a következõ, július 20-ai lejáratkor a mostaninál is jelentõsen nagyobb, 3.5 milliárd eurónyi fizetési kötelezettsége keletkezik Görögországnak és augusztus 20-án is egy hasonló tétellel kell számolniuk. Kérdés még a görög euró sorsa is, az eurózónából kilépni a Syriza sem szeretne, de a megszorítások teljes elutasítása esetén kénytelenek lesznek. Alekszisz Ciprasz miniszterelnök szerint a drachmához már csak technikai okok miatt sem tudnának visszatérni, mivel nincsenek már meg a pénznyomtatáshoz szükséges gépek és kapacitás sincs a visszatéréshez. A drachma árfolyama egyébként az euróövezethez való csatlakozáskori árfolyamnak kb a fele lenne jelen helyzetben.
Greece 20 index
Nincs jó formában az athéni részvényindex, egy év leforgása alatt a felére esett vissza a mutató árazása. Az utóbbi idõben már releváns aljat talált magának az ármozgás, de azt ne felejtsük el, hogy a július hónapot zárt piacokkal indították a görögök, így kérdõjeles a nyitási árfolyam. Hiába kezdett átfordulni esésbõl oldalazó mozgásba, még mindig extra kockázatokkal járt a kereskedés a csõd közeli helyzet miatt, a nyitási árfolyam nagy mértékben függ a vasárnapi referendum eredményétõl is.
A görög bizonytalanság tehát azután sem szûnt meg, miután nem tudták törleszteni határidõre a fennmaradt adósságot. Az EU álláspontja világos, kész a tárgyalások újraindítására, de már hajlandóságot mutat arra, hogy elengedje a görögök kezét, amennyiben ez feltétlen szükséges.
