A vártnál sokkal rosszabb adatokról számolt be az OTP Bank negyedik negyedéves gyorsjelentésében. Nem túl kecsegtetõ, hogy a bevételek és profit oldalon is gyengébb számok születtek, elsõsorban a céltartalék képzése miatt. Továbbra sem tisztult ki a kép a kormány újabb devizahiteles mentõcsomagja körül, bár a radikális kormányzati megoldás esélye jelenleg csekélynek látszik, mivel az Alkotmánybíróság több ponton is szûkítette a kormány mozgásterét devizahiteles témakörben. Ettõl függetlenül nem dõlhetünk hátra, a kormány még tartogathat kellemetlen meglepetéseket akár bírságokat vagy esetleg adóemelést – a bankszektor számára.
Technikai oldal
Mi történt? A bankpapír árfolyama februárban fokozatosan csúszott egyre lejjebb, ennek megfelelõen a kurzus a hosszú távú mozgóátlag vonala alatt fejlõdött. Február végén 4000 alá is benéztek a jegyzések és a hanyatlás márciusban is folytatódott. Nehéz pillanatokat éltek át a befektetõk, amikor az árfolyam március közepén 3500 forint közelébe süllyedt. De ekkor már mindhárom grafikonba épített technikai indikátor (MACD, Slow Stochastic és RSI) vételi jelzést adott és ezzel megérkezett a vevõi fordulat, amely április közepéig kitartott. A kurzus még márciusban sikeresen átszelte az 50 napos mozgóátlag vonalát, majd április 1-én kitörési kísérlet szemtanúi lehettünk a 200 napos mozgóátlag fölött. A bikák hosszú távú visszatérése és ezzel a trendfordítás kudarcba fulladt, miután a jegyzések a 61,8%-os (4505,87) Fibonacci szint közelébe értek és a medvék átvették az irányítást. Április végére nemcsak a 200, hanem az 50 napos mozgóátlag vonala is elesni látszott, ezzel a trend közép- és hosszú távon is hanyatló maradt. A technikai indikátorok közül az RSI oszcillátor értékei semlegessé váltak, az MACD utoljára eladási, a Slow Stochastic vételi szignált adott.
Mi várható? A januárig tartó hozzávetõleg fél évig tartó oldalazásból lefelé lépett ki az árfolyam, amely jelenség rossz elõjel lehet. A mozgóátlagok alapján az OTP árfolyama tovább eshet, bár rövidtávú felpattanások lehetségesek. Ezt támasztják alá a folyamatosan alacsonyabban elhelyezkedõ lokális csúcsok is. Komolyan kezdhetnek izgulni az OTP befektetõi, ha 4000 alá csökken a bankrészvény árfolyama, mert akkor jelentõs tér nyílhat meg lefelé. A bankpapír árfolyama rendkívül közel helyezkedett el a hatodik éve formálódó emelkedõ trendvonalhoz, így az irány egyelõre nem dõlt el, bár a február óta tartó gyengélkedés miatt a csökkenés valószínûbb. Pesszimista forgatókönyv esetén a 23,6%-os Fibonacci szint (4063,21) után a 0%-os (3789,74) Fibo következhet. De a legkomolyabb támasznak mégis a márciusi 3500-as támaszvonalat tekinthetjük. A lejtmenet a hosszú távú mozgóátlag vonala fölött szakadhat meg, különösen akkor, ha 4500 fölé kerülnek a jegyzések. Pozitív forgatókönyv esetén reális lehet a 100%-os Fibonacci ellenállás meghódítása 4950 közelében, majd 5000 következhet, de az még nagyon messze van.
Fundamentális oldal
Összefoglalás:
Csak késõbb várható konkrét intézkedés a kormány részérõl a devizahitelek ügyében, addig pedig maradhat a bizonytalan szituáció. Ezért nem csoda, hogy hiányzik a dinamikus lendület a legnagyobb magyar bankpapírból. A legfontosabb kockázati tényezõ most mégis az ukrán válság, amely negatívan érinti nemcsak a forint, hanem az OTP Bank árfolyamát is, hiszen a gyenge forint rosszabb minõségû hitelportfoliót és nagyobb céltartalék-képzési kötelezettséget jelenthet az OTP számára. Ráadásul krími tevékenységét beszüntette az OTP, amellyel jelentéktelen a társaság méreteihez képest, de akkor is milliárdos nagyságrendû veszteség keletkezett.
Részletek:
(02.04.) A Fitch hitelminõsítõ intézet egyik igazgatója viszonylag kedvezõ fejleményekrõl számolt be a magyar gazdaság állapotát illetõen. (02.05.) A novemberi közel 5%-os megugrás után decemberben 1,8%-al nõtt a magyar kiskereskedelem az egy évvel ezelõtti értékhez képest. (02.06.) Decemberben 1,9%-al süllyedt a hazai ipari termelés volumene. A magyar államháztartás 75,4 milliárdos deficittel kezdte 2014-et az NMG közleménye alapján. (02.11) Az Alkotmánybíróság nem döntött devizahiteles témakörben, az Európai Bíróság is foglalkozott a devizahitelesek ügyével. Az Európai Bíróság döntése nem született meg, de az európai testület fõtanácsnoki indítványa alapján a magyar bíróságok vizsgálhatják a devizahitel szerzõdések tisztességtelenségét, és szükség esetén módosíthatják a szerzõdéses feltételeket. Az amerikai képviselõház megszavazta az adósságplafon feltételek nélküli megemelését, így 2015. március 15-ig biztosították az amerikai adósság finanszírozását. Janet Yellen, az amerikai jegybank szerepét betöltõ Fed elõször beszélt az amerikai képviselõházban, az elnöknõ Ben Bernanke politikájának folytatásáról beszélt. (02.14.) Az NGM szerint tavaly az utolsó negyedévben 2,7%-al bõvült a magyar gazdaság, éves szinten 1,3% volt a növekedés mértéke 2013-ban. Januárban stagnáltak az árak a KSH szerint. (02.18.) A Magyar Nemzeti Bank 2,85%-ról 2,7%-ra süllyesztette a jegybanki alapkamatot. (02.19.) Ukrajnában eldurvult a helyzet, mivel a katonaságot éles lõszerrel vetették be a tüntetõk ellen. Az eredmény sok halott és sajnos jelentõs esély mutatkozhat egy polgárháborúra. (02.21.) A KSH adatai alapján a január-decemberi bruttó átlagkereset 230 ezer forint volt, a bruttó átlagkeresetek növekedése 3,4%-os, a nettó átlagkeresetek emelkedése 4,9%-os volt. (02.26.) A KSH szerint 2013. november2014. januárban 4 millió 30 ezer fõ volt a foglalkoztatottak létszáma, 175 ezer fõvel több, mint egy évvel korábban. A 1564 évesek foglalkoztatási rátája 60,0%-ra emelkedett. A magyar munkanélküliségi ráta 8,9%-ra süllyedt. (02.27.) Az ipari termelõi árak 0,7%-al nõttek januárban. Az ukrán jegybank megszüntette a hrivnya árfolyamsávját, amelyre jelentõsen gyengült az ukrán fizetõeszköz. Ukrajna csõd közeli helyzetbe került, amely miatt aggódtak az OTP befektetõk az ukrán leányvállalat esetleges veszteségei miatt. A legnagyobb magyar bankpapír árfolyama egyetlen nap alatt 4,5%-ot esett és 4000 forint alá zuhant. (02.28.) Tavaly a negyedik negyedévben 14,9%-al ugrottak meg a beruházások, növekedés éves szinten 7,2%-os volt. (03.05.) A negyedik negyedévben 2,7%-al emelkedett a magyar GDP a KSH végleges adatai alapján. A kiskereskedelem forgalma 3,9%-al bõvült januárban. (03.06.) Januárban 6,1%-al emelkedett az ipari termelés volumene az egy éve ezelõtti ugyanezen idõszakhoz képest. (03.07.) A vártnál sokkal rosszabb adatokról számolt be az OTP Bank negyedik negyedéves gyorsjelentésében. A bevételek és profit oldalon is gyengébb számok születtek, elsõsorban a céltartalék képzése miatt. (03.11.) Nulla százalék (0,1%) körül maradt a hazai pénzromlás üteme a KSH szerint. (03.12.) A várt 383 millió euróval szemben 461 millió euró lett januárban a magyar külkereskedelmi egyenleg többlete. (03.14.) Mérséklõdtek a mezõgazdasági termelõi árak. (03.17.) Az Alkotmánybíróság számos témakörben korlátozta a kormány mozgásterét a devizahiteles témakörben, amely megnyugtató hír lehet a magyar bankszektor számára. A választások elõtt nem várható kormányzati döntés a devizahitelesek újabb megsegítésérõl. A magyar építõipar teljesítménye éves alapon januárban 15,9%-al ugrott meg. (03.18.) Az Államadósság Kezelõ Központ 1 milliárd dollár értékben 5 éves, 2 milliárd dollár értékben 10 éves magyar államkötvényeket bocsátott ki, a kibocsátás az ötszörös túljegyzés miatt rendkívül sikeres volt. (03.21.) A bruttó és a nettó átlagkeresetek egyaránt 0,9%-kal nõttek a 2013. januárihoz viszonyítva. (03.25.) A Magyar Nemzeti Bank 2,7%-ról 2,6%-ra süllyesztette a jegybanki alapkamatot. (03.26.) A kiskereskedelem januárban a második becslés szerint 6,2%-al nõtt az elõzõ év hasonló idõszakához képest. Az elõzetes adat még csak 3,9%-os növekedésrõl tanúskodott a hazai kiskereskedelemben. (03.27.) S&P megerõsítette a magyar állam BB adósságbesorolását, valamint negatívról stabilra javította a kilátásokat. (03.31.) Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter ismertette a tavalyra vonatkozó eredményszemléletû államháztartási hiányra vonatkozó adatokat, mely szerint 2,2%-os volt a 2013-as deficit mértéke. (04.02.) Az OTP igazgatóságának javaslata alapján részvényenként 152 forintos osztalékot fizet a társaság tavalyi eredménye alapján (04.03.) A januári 6,2%-ról februárban 6,7%-ra emelkedett a magyar kiskereskedelmi forgalom, az elemzõk alacsonyabb növekedésre számítottak. (04.07.) Jelentõs fölénnyel nyert a Fidesz a választásokon, amely nem érte váratlanul a befektetõket. (04.08.) Éves alapon számítva februárban 8,1%-al nõtt a magyar ipar teljesítménye, amely többéves rekordnak számított. (04.09.) A magyar külkereskedelmi egyenleg többlete 466 millió euró lett a várt 450 millió euróval szemben. A Magyar Nemzeti Bank jegyzõkönyve sok újat nem hozott, várhatóan közel lehet az utolsó kamatvágás. (04.11.) Márciusban 0,1%-al nõtt az infláció Magyarországon. (04.16.) Az OTP Bank bejelentette, hogy tevékenységét megszünteti a Krím félszigeten, amely csak 11 fiókot érint. A krími ügyfeleket ezután Ukrajna területén szolgálják ki. A hír alapvetõen nem értelmezhetõ pozitívumként az OTP számára. (04.17.) A KSH szerint februárban a bruttó átlagkereset 1,7%-kal, a családi kedvezmények nélküli nettó 1,7%-kal nõtt az egy évvel ezelõtti adatokhoz képest. (04.24.) A kéthetes MNB-kötvényt kéthetes lejáratú betétté alakítják át, mellyel kiszorulnak a külföldi intézményi befektetõk az eszköz jelenlegi 5800 milliárd forintos piacáról. A piac számára kedvezõtlen hírre és a tovább eszkalálódó ukrán hírekre gyengült a forint. (04.25.) A külsõ befektetõk 147 forintos részvényenkénti osztalékot vehetnek fel az OTP 2013-as teljesítménye után – döntött a bank közgyûlése. A bank osztaléka akár már jövõre emelkedhet a bizonytalanságok elmúltával – jelezte Csányi Sándor elnök-vezérigazgató
