Nem boom – evolúció: A gördülő fellendülés térképe befektetőknek
Szerző: Kiss Csaba
2025 nyarán a világgazdaság kilábalása nem a jól ismert, tankönyvi V- vagy U-alakú mintázatot követi. Az elmúlt évek sokkja – járvány, infláció, geopolitikai újrarendeződések – után most valami újszerű bontakozik ki: a gördülő fellendülés.
Ez a folyamat nem egyszerre, hanem szektoronként, eltolódva zajlik le. Egy-egy iparág hamarabb fordul növekedésbe, mások csak később követik – de egymást is húzzák magukkal. A kilábalás nem szimultán történik, hanem inkább hullámokban, mint egy dominósor, ahol az első darab elindítja a láncreakciót.
Ebben a hullámszerű kilábalásban a lehetőségek nem egyszerre, hanem egymás után jelennek meg. Aki ezt a ritmust felismeri, és a megfelelő szektort a megfelelő időben találja meg, annak az idő válhat a legnagyobb szövetségesévé.
Ez a cikk abban segít, hogy:
- Megismerd az első szektorokat, ahol már most látszik a fordulat jele.
- Lásd, milyen iparágak lehetnek a következő befutók, és milyen sorrendben érdemes rájuk figyelni.
- Megértsd, hogyan ismétlődik a történelem ritmusa – például a korábbi ipari forradalmak tapasztalatai alapján.
- És ami talán a legfontosabb: bemutatjuk, milyen ETF-ek segítségével lehet lekövetni ezt a hullámzó, szektoronként gördülő növekedést.
A történelem nem pontos másolatokat gyárt, de mintázatokat annál inkább. Ha ezek közül felismerünk néhányat, az segíthet abban, hogy ne csak túléljük a ciklusváltásokat – hanem profitáljunk is belőlük.
Mi az a gördülő fellendülés?
A legtöbb gazdasági ciklus úgy működik, mint a dagály: amikor elindul a növekedés, szinte minden szektort egyszerre áraszt el. A kilábalás egyszerre, szinkronban történik – legalábbis a klasszikus elméletek szerint.
De a világ egyre összetettebbé vált. Az utóbbi évek válságai után most másféle mintázat rajzolódik ki: a gördülő fellendülés.
Ez a jelenség azt jelenti, hogy a gazdasági újraindulás nem egyszerre történik meg minden ágazatban, hanem szektoronként, különböző időzítéssel. Egyes iparágak már elindulnak felfelé, míg mások még mindig az alján járnak a ciklusnak. A növekedés hullámszerűen, szektorról szektorra gördül végig a gazdaságon – mint egy stafétafutás, ahol az egyik szektor lendülete adja át az energiát a következőnek.
Ez a mintázat különösen jól megfigyelhető ma, amikor strukturális, politikai és fogyasztói tényezők mind más-más tempót diktálnak:
- Egyes ágazatok technológiai ugrása (mint az AI a tech szektorban) évekkel a többiek előtt járhat.
- Állami ösztönzők és beruházások más területeket – például az infrastruktúrát – lökhetik meg.
- A fogyasztók prioritásainak átrendeződése új lendületet adhat olyan iparágaknak, amelyek éveken át háttérbe szorultak.
A gördülő fellendülés tehát nem lassabb, csupán más ritmusú. Aki felismeri, hogy mikor melyik szektor kezd újra lélegezni, az nemcsak a ciklushoz alkalmazkodik – hanem előre is léphet benne.
Mit tanít a történelem? – Ipari forradalmak tükrében
A történelem tanúsága szerint a technológiai forradalmak nem egyszeri, robbanásszerű események, hanem hosszú, gördülő hullámokban zajló, egymásra épülő folyamatok, amelyek évtizedeken át formálják át a gazdaságot és társadalmat. Az ipari forradalmak mindig több szektor érintett átalakulásával jártak, ám ezek nem egyszerre, hanem időben elhúzódva, hullámokban jelentkeztek. A második ipari forradalom a 19. század végén az elektromosság, a gépesítés, valamint a belső égésű motor és a telefon megjelenésével indult, először az infrastruktúra, a vasút és az acélgyártás lendült fel, majd fokozatosan a gyártósorok, a vegyipar, az urbanizáció és a pénzügyi piacok is bekapcsolódtak. Hasonlóan a harmadik ipari forradalom is lépcsőzetesen bontakozott ki a digitális korszak hajnalán: a ’70-es évektől a mikrochip és a számítógép terjedése kezdődött, majd a ’80-as évek végén az ipar és a pénzügyi szektor, végül a ’90-es években az internet robbanásszerű elterjedése, amely a globális logisztikát, fogyasztást és adatáramlást egyaránt átalakította, és új digitális üzleti modelleket hozott létre.
A jelenleg zajló negyedik ipari forradalom, amely az AI, a felhőalapú rendszerek és adatvezérelt megoldások révén indult, szintén hullámokban halad előre: kezdetben az adatközpontok, felhőszolgáltatások, szoftverfejlesztés és egészségügyi technológiák mutatnak látványos növekedést, míg az ipar, fogyasztói szektor, építőipar és közlekedés fokozatosan követik. A 2020-as évek közepére az AI egyre mélyebben integrálódik a gazdaságba, elindítva a strukturális átalakulást, amely várhatóan a 2030-as évekre az ipari rendszerek, logisztika és városüzemeltetés aktív mesterséges intelligencia vezérléséhez, a 2040-es évekre pedig teljes társadalmi integrációhoz – például AI-alapú oktatáshoz, közigazgatáshoz és várostervezéshez – vezethet.
Ez a hosszú távú, hullámzó technológiai átalakulás nem csupán rövid befektetési ciklus, hanem mélyreható gazdasági és társadalmi áthangolódás. A történelem tanulsága szerint azok a vállalatok és befektetők járnak sikerrel, akik felismerik a hullámok mögött meghúzódó strukturális trendeket, és hosszú ciklusokra alapozva alakítják stratégiájukat
Szakaszolt építkezés – A gördülő fellendülés egymásra épülő hullámai
A negyedik ipari forradalom szakaszos kibontakozása is ezt a történelmi mintát követi. Míg a technológiai infrastruktúra – például az AI, a felhőszolgáltatások és a chipgyártás – már lendületbe jött, sok más iparág csak később éri el növekedési fázisát. A jelenlegi ciklus nem arról szól, hogy az új technológiák leváltják a régieket, hanem fokozatosan ráépülnek azokra: megerősítve az egészségügytől a robotikán át a digitális oktatásig számos szektort.
Stratégiai időzítés és technológiai rétegződés – a jövőépítés logikája
A technológiai fellendülések nem szektorváltásokkal, hanem egymásra épülő rétegek formájában bontakoznak ki. Az új szektorok nem leváltják a korábbiakat, hanem azokra épülnek, miközben új gazdasági funkciókat kapcsolnak be. A befektetési válasz erre nem egy dominószerű újrapozicionálás, hanem fokozatos, friss tőkéből táplált portfólióbővítés: mindig az éppen éretté váló szektorokat hangsúlyozva, miközben az alapszerkezet stabil marad.
| Időszak | Fő technológiai fókusz | Meghajtó trendek és áttörések | Befektetési fókusz |
| 2024–2025 | AI, Cloud, Félvezetők, Kommunikáció | LLM-integráció, új produktivitási platformok, GPU-ökoszisztéma | Induló túlsúly – Az alapportfólió gerincének lefektetése |
| 2025–2026 | Egészségügy, Biotech, Zöld energia | AI-vezérelt gyógyszerkutatás, fenntartható infrastruktúra | Friss tőke betöltés – Építkezés az AI-alapokra |
| 2026–2027 | Ipari AI, Robotika, Logisztika | Automatizált ellátási láncok, edge computing, ipari IoT | További diverzifikáció – Automatizált világ alrendszereire |
| 2027–2028 | Autonóm rendszerek, Mobilitás, Kiber- és fizikai védelem | Önjáró rendszerek, drónlogisztika, prediktív karbantartás | Rétegbővítés – Speciális alkalmazási zónák felé |
| 2028–2030+ | Oktatás, Pénzügy, Közigazgatás | Társadalmi szintű AI-integráció, digitális közszolgáltatások | Stabilizáció – Késői növekedési szakasz, jövőalapok |
Ez a súlyozott építkezés nemcsak véd a túl korai vagy túl késői allokáció kockázatától, de lehetővé teszi a portfólió szerves bővülését is. A kulcs nem az, hogy mikor „lépünk tovább”, hanem az, hogy mikor és hol építkezünk tovább – mindig a meglévő rétegre alapozva, mégis új technológiai funkciókkal gazdagítva. A hosszú távú befektető számára a valódi érték nem az aktuális szektorban, hanem a következő réteg időzített felismerésében rejlik.
Mi jöhet 2030 után? – A civilizációs átalakulás küszöbén
Miközben a mesterséges intelligencia, a biotechnológia és a zöld technológiák szervesen beépülnek a globális gazdaság szövetébe, egy új korszak körvonalazódik a horizonton. De ez már nem pusztán technológiai forradalom lesz – hanem egy civilizációs átalakulás, amely az emberi életformát, a társadalmi működést és a gazdasági ösztönzőket is gyökeresen átrendezi.
🧠 Intelligencia 2.0 – AI és kvantumszámítás találkozása
A kvantumszámítás és a mesterséges intelligencia együttes alkalmazása több nagyságrenddel növelheti az emberi döntéshozatal sebességét és minőségét. A kvantumalapú rendszerek már nemcsak adatot elemeznek, hanem komplex problémákat oldanak meg – legyen szó gyógyszerkutatásról, energiarendszerek optimalizálásáról, vagy akár új, önfejlesztő algoritmusokról.
🧬 Ember 2.0 – Biotechnológia és teljesítménynövelés
Az AI és a génszerkesztés (pl. CRISPR-technológia) konvergenciája forradalmasítja az egészségügyet. A hangsúly már nem csupán a gyógyításon van, hanem az egyéni teljesítmény optimalizálásán – mentális kapacitás, fizikai állóképesség, sőt genetikai finomhangolás szintjén is. Az egészségügy reaktívból proaktívvá válik, és a személyre szabott medicina válik az új alapértelmezetté.
🏙 Intelligens társadalmak és önszerveződő városok
Ahogy a mesterséges intelligencia túllép a vállalati környezeteken, úgy formálja át a városokat és a közszolgáltatásokat is. A 2030 utáni városok már nem csupán „okosak” lesznek, hanem önszerveződő rendszerek, ahol a közlekedést, az energiaelosztást vagy a várostervezést adaptív, decentralizált algoritmusok vezérlik. A közigazgatás így automatizált, átlátható és prediktív lesz.
🌱 Zöld kapitalizmus 2.0 – A profit és a fenntarthatóság összeér
A következő évtized zöld fordulata túlmutat az ESG-címkéken. A fenntarthatóság nem csupán vállalati felelősség, hanem üzleti logika lesz. Az AI-alapú klímamodellek, az emissziócsökkentő technológiák és a karbonpiacok egy új gazdasági rendszert alapoznak meg, ahol a környezeti érték nem mellékszál, hanem főszereplő.
Ez a jövőkép nem utópia – hanem egy valószínű, fokozatosan kibontakozó forgatókönyv, amely egyre inkább látszik a technológiai trendek mögött. A következő lépés már nemcsak az eszközökről, hanem az új rendszerek, új gondolkodásmód és új emberi szerepek kialakításáról szól.
Stratégiai megközelítés – Előre gondolkodni, nem előre látni
A technológiai átalakulásokkal kapcsolatban sokszor hangzik el, hogy „ez még túl új”, vagy hogy „egyszer majd biztos elterjed”. Valójában a legtöbb áttörés nem a semmiből jön, hanem hosszú előkészületek eredménye – csak nem mindenki veszi észre, hogy mikor lép át egy új korszak a látható tartományba. Ezért is fontos, hogy ne jóslatokkal próbálkozzunk, hanem felkészülten várjuk, mikor válik elérhetővé az, ami már létezik.
Nem jövőről szól – a jelen logikus folytatásáról
A legtöbb, ma még „feltörekvőnek” címkézett technológia már működik – csak nem mindig széles körben hozzáférhető. Az igazi kérdés nem az, hogy valóban megvalósul-e, hanem az, hogy mikor válik belőle tömegpiaci valóság. Aki erre időben reagál, az nemcsak tanúja lesz az új korszaknak, hanem a részese is.
🔑 Mikor érdemes figyelni? – Két kulcsmomentum
- Skálázhatóság – amikor a technológia elérhetővé válik
A fejlődés kulcsmozzanata nem a felfedezés, hanem a társadalmi és gazdasági méretre skálázás. A technológiák akkor kezdenek valóban számítani, amikor:
- az árak látványosan csökkennek (mint ahogy a génszekvenálás vagy a szoftveres AI-megoldások esetében is történt),
- a nagyvállalatok is elkezdik alkalmazni, nem csak startupok vagy kutatólaborok,
- kiépül köréjük egy működő ökoszisztéma – beszállítók, szabványok, kompatibilitás,
- és végül: elérnek a mindennapi felhasználókig – amikor már nemcsak iparági hír, hanem vásárlási döntés kérdése egy új technológia.
A befektetők szempontjából ezek nemcsak trendek, hanem fontos jelek. Egy-egy hirtelen tőkeáramlás egy szektorba, új ipari sztenderdek elfogadása vagy bejelentett gyártóbővítések mind arra utalhatnak: a technológia átlépett egy új küszöböt.
- Szabályozás – amikor a rendszer zöld lámpát ad
A szabályozás elsőre gyakran tűnik korlátozó erőnek, de ha a politika támogatni kezd egy új irányt, annak gyors és látványos gazdasági hatása lehet. Az ipari forradalmakat mindig követte egy időszak, amikor a kormányzati és jogi környezet hirtelen felgyorsította a terjedést.
Erre utalhat például:
- ha megjelenik egy hivatalos nemzeti vagy nemzetközi stratégia (AI-törvények, kvantumtechnológiai vagy biotechnológiai ütemtervek),
- ha indulnak új típusú beruházási alapok, állami ösztönzőcsomagok – akár zöld, akár digitális célokra,
- ha a szabályozás kifejezetten lehetőséget ad a kísérletezésre (pl. sandbox-környezetek újfajta orvosi vagy városfejlesztési technológiákra),
- vagy ha újfajta cégek jelenhetnek meg a tőzsdén, amelyek eddig nem létező iparágakat képviselnek.
Amikor ezek a jelek egyszerre mutatnak zöld irányba, az nemcsak engedélyezést, hanem ösztönzést jelent – és ilyenkor gyakran indul el a valódi piaci felfutás.
🎯 Hogyan érdemes reagálni?
A legfontosabb kérdés nem az, hogy „mikor fektessünk be”, hanem az, hogy mikor növeljünk pozíciót, mikor mélyítsük el az elköteleződést egy szektor mellett. Azok a befektetők, akik felismerik a skálázás és a szabályozás fordulópontjait, nem a verseny után futnak, hanem már ott vannak az élmezőnyben.
Három alapelv segíthet ebben:
- Figyeljük a jeleket: mikor válik olcsóbbá, tömegesen elérhetővé, iparágilag szabványossá egy technológia?
- Olvassunk a politika és szabályozás sorai között: ha támogatási csomag indul vagy új irányelvek születnek, az nem véletlen.
- Gondolkodjunk hullámokban: a pozíciónövelés nem egyszeri döntés, hanem fokozatos alkalmazkodás – egy folyamatosan fejlődő környezethez.
A jövő nem hirtelen következik be, hanem rétegenként épül fel. Aki észreveszi ezeket a rétegeket, nemcsak biztonságosabban tájékozódik, de előnyösebb pozíciót is építhet a következő korszak előtt. Az új technológiák nem csak formálják a világot – hanem új lehetőségeket is teremtenek azoknak, akik időben felismerik az irányt.
Adózás & TBSZ – A hosszútáv előnyei adózási oldalról
A hosszú távú befektetések ereje nemcsak a trendek felismerésében, hanem az adózási struktúrák okos kihasználásában rejlik. Magyarországon a Tartós Befektetési Számla (TBSZ) kimagasló eszköz ehhez: 3 év után csökkentett, 10%-os adó, 5 év után pedig teljes adómentesség jár a nyereségre.
Ez stratégiai előny, nem pusztán adminisztratív könnyítés. A globális ETF-ekre és szektorrotációs stratégiákra épülő portfólióknál a nyereség újra és újra adómentesen fektethető vissza, maximalizálva az összetett hozamhatást.
A TBSZ emellett rugalmasságot is biztosít: a befektető követheti a gördülő technológiai ciklusokat, miközben megőrzi portfóliója adóhatékonyságát. Nem csupán egy számlatípus – hanem híd a jelen döntései és a jövőbeli pénzügyi szabadság között.
Kockázatok és bizonytalanságok
Bár a gördülő fellendülés modellje lehetőséget ad a dinamikus növekedésre, nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ez a folyamat számos kockázatot és bizonytalanságot is magában hordoz. Egy-egy meghatározó szektor visszaesése könnyen megtörheti az egész gazdasági láncreakció lendületét, ami miatt a növekedés nem feltétlenül lesz egyenletes vagy kiszámítható. Emellett a globális geopolitikai feszültségek, a változó szabályozói környezet és az infláció ingadozásai további kihívásokat jelenthetnek, amelyek átmenetileg visszavethetik a gazdasági optimizmust és lassíthatják a technológiai, ipari áttörések terjedését. Ezért a befektetők és döntéshozók számára elengedhetetlen, hogy e kockázatokra is kellő figyelmet fordítsanak a stratégiai tervezés során.
Összegzés: Hogyan érdemes gondolkodni a következő évtizedben?
A következő évtized nem csupán a technológiai fejlődésről szól majd – hanem arról, hogy hogyan illeszkedünk bele mi, befektetők, ebbe az átalakulásba. A mesterséges intelligencia, biotechnológia, kvantumszámítás és zöld technológiák nem különálló trendek, hanem egy mélyen összefonódó, strukturális változás jelei. Ez nem egy gyors vonat, amit el kell kapni – ez egy új pálya, amin évtizedekig lehet utazni, ha jól választunk irányt.
A legfontosabb, amit egy hosszútávra gondolkodó befektető tehet, hogy nem a napi zajra reagál, hanem megpróbálja megérteni a nagy mintázatokat. A technológiai forradalmak mindig túlértékeltek a rövid távon – és alulértékeltek hosszú távon. Most is egy ilyen pontnál állunk.
Amit érdemes magaddal vinni:
- Gondolkodj évtizedekben, ne hónapokban. A mostani innovációk később teljesednek ki, de akik most pozíciót foglalnak, azok lehetnek a fő nyertesei.
- A gördülő fellendülés azt jelenti, hogy mindig lesz egy következő hullám. Nem az számít, mikor szállsz be, hanem hogy végig ott maradsz – rugalmasan, fókuszáltan.
- Ne a tökéletes időzítést keresd – keresd azokat a témákat, ahol strukturális támogatottság, társadalmi és gazdasági lendület találkozik.
- Használd ki az olyan egyszerű és hatékony eszközöket, mint az ETF-ek és a TBSZ – ezek nemcsak hozzáférést adnak a globális trendekhez, hanem adózási és szerkezeti előnyt is biztosítanak.
Ez a cikk nem jóslat – inkább egy iránytű. A jövő útja nem lesz egyenes, de aki felismeri a mintázatokat, és képes hosszú távban gondolkodni, annak minden hullám egy új lehetőséget jelenthet.
A jövő formálódik – rajtad múlik, hogy csak nézője leszel, vagy aktív résztvevője.
