Kedvezõ hír az elfogadott vártnál nagyobb osztalék, amelyet a társaság 2013-as eredménye után fizet a befektetõk számára, de ez nem változtat az össszképen. Fundamentális szempontból több tényezõ is nyomás alatt tartja a MOL árfolyamát. A legutóbbi gyorsjelentés kedvezõbbre sikerült ugyan, de az eredményesség akkor is romlott és az INA körül zajló bizonytalanság komoly kockázati faktor a befektetõk számára. Sajnos a horvátokkal történt kínos ügy elhúzódása várható, bár ebben az esetben a MOL értékesíteni kívánja INA-ban lévõ részesedését, ahogyan azt a vállalat vezérigazgatója, Hernádi Zsolt nyilatkozta az április 24-én tartott közgyûlésen.

Technikai oldal

Mi történt? Az árfolyam a hosszú távú trendet jelképezõ 200 napos mozgóátlag vonala alatt stabilizálódott. Az elmúlt idõszakban rendkívül lényeges támasz szintek estek el. Tavaly szeptemberben 16000, októberben 15000, novemberben 14000 pont változott támaszból ellenállássá. Így ezek a szintek fontos megállók lehetnek, ha az árfolyam javulásnak indul. De sajnos ennek nem láthattuk a jeleit. Januárban leszakadt a 14000 forintos szint, februárban 13000 forint alá zuhant a kurzus, majd márciusban 12000 pont alatt is kereskedtek a magyar olajóriás papírjaival. Március végére az árfolyama jelentõsen túladottá vált és a technikai indikátorok sorozatos vételi jelzései után végre valóban megérkeztek a vevõk. Áprilisban a kurzus képes volt 13000 forint közvetlen környezetében stabilizálódni, de a további javulás erõsen kérdéses. A technikai indikátorok nem erõsítették meg egymás jelzéseit. Az RSI oszcillátor értékei semleges zónában tartózkodtak, az MACD legutóbb eladást, a Slow Stochastic pedig vételt jelzett.

 Mi várható? A trend alapján egyértelmûen borús a kép. Hanyatló trendben is lehetnek viszonylag rövid felfelé ívelõ ciklusok, ez történt decemberben, vagy március végén és április elején. De a trendet nem lehet figyelmen kívül hagyni, a 200 napos mozgóátlag vonala távol van. A technikai indikátorok (Slow Stochastic, MACD, Slow Stochastic) nem adtak egymást erõsítõ vételi jelzéseket adtak, vagyis azokra egyelõre nem támaszkodhatunk. Optimista forgatókönyv esetén az elmúlt hónapokban elesett támaszvonalak jelenthetik a szilárd ellenállásokat (elsõsorban 14000, 15000, majd 16000), de erre kevés az esély. Pesszimista verzió során a 12000 forintos szintet kell figyelnünk, mely után a 23,6%-os (11144,71) Fibonacci támasz következhet. Szélsõséges esetben a 2009-es lokális minimum tekinthetõ fontos megállónak a 0%-os (8060) Fibonacci szintnél.

Fundamentális oldal

Összefoglalás: 

Kérdéses, hogy az INA esetleges eladása során milyen vételárat kap a Mol és azt a jövõben hogyan fekteti be. A bizonytalanságot pedig nem szeretik sem a befektetõk, sem a hitelminõsítõ intézetek. A Standard and Poor’s még januárban egy fokozattal lefelé módosította a Mol kötvényeinek és hiteleinek minõsítését.

Tavaly év végén még több pozitív hír érkezett a Mol háza tájáról. Egyrészt a Mol bejelentette, hogy a Credit Agricole Corporate and Investment Bankkal 2013. december 3-án részvény adásvételi és részvény opciós szerzõdést kötött. A társaság ennek keretében több mint 2 millió darab részvényt helyezett ki, ami a jelenlegi áron átmenetileg mintegy 30 milliárd forintos finanszírozást jelent a cégnek. Ezt az összeget a CEZ által birtokolt értékpapír állomány megvásárlására is költheti a Mol. Sokan emlékeznek rá, hogy tavaly januárban komoly eladói nyomást helyezett a Dana Gas a Mol papírjára, amikor megvált a részvényektõl. Hasonló szituáció adódhat jövõ januárban, mikor lejár a CEZ közmûcég vételi opciója és lehetséges, hogy a cseh társaság megválik a pakettõl. De a Credit Agricole által nyújtott forrás által ez a kockázat enyhülhet. Másrészt 375 millió dollárért északi-tengeri olajmezõkben szerzett tulajdont a Mol, amely rendkívül kedvezõ hír. Sõt, a Csoport számára új földrajzi térségben további akvizíciók is jöhetnek.

Részletek:

(02.04.) A Fitch hitelminõsítõ intézet egyik igazgatója viszonylag kedvezõ fejleményekrõl számolt be a magyar gazdaság állapotát illetõen. (02.05.) A novemberi közel 5%-os megugrás után decemberben 1,8%-al nõtt a magyar kiskereskedelem az egy évvel ezelõtti értékhez képest. (02.06.) Decemberben 1,9%-al süllyedt a hazai ipari termelés volumene. A magyar államháztartás 75,4 milliárdos deficittel kezdte 2014-et az NMG közleménye alapján. (02.11) Az Alkotmánybíróság nem döntött devizahiteles témakörben, az Európai Bíróság is foglalkozott a devizahitelesek ügyével. Az Európai Bíróság döntése nem született meg, de az európai testület fõtanácsnoki indítványa alapján a magyar bíróságok vizsgálhatják a devizahitel szerzõdések tisztességtelenségét, és szükség esetén módosíthatják a szerzõdéses feltételeket. Az amerikai képviselõház megszavazta az adósságplafon feltételek nélküli megemelését, így 2015. március 15-ig biztosították az amerikai adósság finanszírozását. Janet Yellen, az amerikai jegybank szerepét betöltõ Fed elõször beszélt az amerikai képviselõházban, az elnöknõ Ben Bernanke politikájának folytatásáról beszélt. (02.14.) Az NGM szerint tavaly az utolsó negyedévben 2,7%-al bõvült a magyar gazdaság, éves szinten 1,3% volt a növekedés mértéke 2013-ban. Januárban stagnáltak az árak a KSH szerint. (02.18.) A Magyar Nemzeti Bank 2,85%-ról 2,7%-ra süllyesztette a jegybanki alapkamatot. (02.19.) Ukrajnában eldurvult a helyzet, mivel a katonaságot éles lõszerrel vetették be a tüntetõk ellen. Az eredmény sok halott és sajnos jelentõs esély mutatkozhat egy polgárháborúra. (02.21.) A KSH adatai alapján a január-decemberi bruttó átlagkereset 230 ezer forint volt, a bruttó átlagkeresetek növekedése 3,4%-os, a nettó átlagkeresetek emelkedése 4,9%-os volt. (02.24.) A MOL negyedik negyedéves gyorsjelentésében a vártnál kevésbé romló számokat publikált, mivel a kamat- és adófizetés elõtti eredmény kedvezõbb lett, az üzemi eredmény szintjén gyengébben teljesített, de a korrigált nettó profit jelentõsen felülteljesítette az elemzõi várakozásokat. (02.26.) A KSH szerint 2013. november–2014. januárban 4 millió 30 ezer fõ volt a foglalkoztatottak létszáma, 175 ezer fõvel több, mint egy évvel korábban. A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 60,0%-ra emelkedett. A magyar munkanélküliségi ráta 8,9%-ra süllyedt. (02.27.) Az ipari termelõi árak 0,7%-al nõttek januárban. (02.28.) Tavaly a negyedik negyedévben 14,9%-al ugrottak meg a beruházások, növekedés éves szinten 7,2%-os volt. Az INA közleményt adott ki, miszerint a MOL együttmûködést kért egy harmadik fél részére az INA dokumentumaiba való betekintéshez, ami az INA-ban lévõ részesedés potenciális értékesítésének elõkészítéséhez kapcsolódik. (03.05.) A negyedik negyedévben 2,7%-al emelkedett a magyar GDP a KSH végleges adatai alapján. A kiskereskedelem forgalma 3,9%-al bõvült januárban. (03.06.) Januárban 6,1%-al emelkedett az ipari termelés volumene az egy éve ezelõtti ugyanezen idõszakhoz képest. (03.07.) A vártnál sokkal rosszabb adatokról számolt be az OTP Bank negyedik negyedéves gyorsjelentésében. A bevételek és profit oldalon is gyengébb számok születtek, elsõsorban a céltartalék képzése miatt. (03.11.) Nulla százalék (0,1%) körül maradt a hazai pénzromlás üteme a KSH szerint. (03.12.) A várt 383 millió euróval szemben 461 millió euró lett januárban a magyar külkereskedelmi egyenleg többlete. (03.14.) Mérséklõdtek a mezõgazdasági termelõi árak. (03.17.) Az Alkotmánybíróság számos témakörben korlátozta a kormány mozgásterét a devizahiteles témakörben, amely megnyugtató hír lehet a magyar bankszektor számára. A választások elõtt nem várható kormányzati döntés a devizahitelesek újabb megsegítésérõl. A magyar építõipar teljesítménye éves alapon januárban 15,9%-al ugrott meg. (03.18.) Az Államadósság Kezelõ Központ 1 milliárd dollár értékben 5 éves, 2 milliárd dollár értékben 10 éves magyar államkötvényeket bocsátott ki, a kibocsátás az ötszörös túljegyzés miatt rendkívül sikeres volt. (03.21.) A bruttó és a nettó átlagkeresetek egyaránt 0,9%-kal nõttek a 2013. januárihoz viszonyítva. (03.25.) A Magyar Nemzeti Bank 2,7%-ról 2,6%-ra süllyesztette a jegybanki alapkamatot. (03.26.) A kiskereskedelem januárban a második becslés szerint 6,2%-al nõtt az elõzõ év hasonló idõszakához képest. Az elõzetes adat még csak 3,9%-os növekedésrõl tanúskodott a hazai kiskereskedelemben. (03.27.) S&P megerõsítette a magyar állam „BB” adósságbesorolását, valamint negatívról stabilra javította a kilátásokat. (03.31.) Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter ismertette a tavalyra vonatkozó eredményszemléletû államháztartási hiányra vonatkozó adatokat, mely szerint 2,2%-os volt a 2013-as deficit mértéke. A horvát ügyészség vádat emelt Hernádi Zsolt, a MOL elnök-vezérigazgatója ellen vesztegetés gyanúja miatt. (04.01.) Február 20-i bejelentését követõen sikeresen lezárta a BaiTex LLC 49%-os részesedésének értékesítését a Turkish Petroleum Corporation részére a MOL. (04.02.) Az Igazgatóság javaslata alapján 60 milliárd forintos osztalékot fizet a Mol 2013-as eredménye után, amely részvényenként 574 forintos kifizetést jelent. A közgyûlést április 24-én tartják. Az osztalék mértéke meghaladta az elemzõi várakozások többségét. (04.03.) A januári 6,2%-ról februárban 6,7%-ra emelkedett a magyar kiskereskedelmi forgalom, az elemzõk alacsonyabb növekedésre számítottak. (04.07.) Jelentõs fölénnyel nyert a Fidesz a választásokon, amely nem érte váratlanul a befektetõket. (04.08.) Éves alapon számítva februárban 8,1%-al nõtt a magyar ipar teljesítménye, amely többéves rekordnak számított. (04.09.) A magyar külkereskedelmi egyenleg többlete 466 millió euró lett a várt 450 millió euróval szemben. A Magyar Nemzeti Bank jegyzõkönyve sok újat nem hozott, várhatóan közel lehet az utolsó kamatvágás. (04.11.) Márciusban 0,1%-al nõtt az infláció Magyarországon. (04.16.) Az OTP Bank bejelentette, hogy tevékenységét megszünteti a Krím félszigeten, amely csak 11 fiókot érint. A krími ügyfeleket ezután Ukrajna területén szolgálják ki. A hír alapvetõen nem értelmezhetõ pozitívumként az OTP számára. (04.17.) A KSH szerint februárban a bruttó átlagkereset 1,7%-kal, a családi kedvezmények nélküli nettó 1,7%-kal nõtt az egy évvel ezelõtti adatokhoz képest. (04.24.) A kéthetes MNB-kötvényt kéthetes lejáratú betétté alakítják át, mellyel kiszorulnak a külföldi intézményi befektetõk az eszköz jelenlegi 5800 milliárd forintos piacáról. A piac számára kedvezõtlen hírre és a tovább eszkalálódó ukrán hírekre gyengült a forint. elfogadásra került az igazgatóság osztalékfizetésre vonatkozó javaslata. Eszerint a MOL a tavalyi év után összességében 60 milliárd forint osztalékot fizet ki. A közgyûlést követõ tájékoztatón Hernádi Zsolt beszélt a kilátásokról, a MOL-INA-ügy kapcsán elmondta, ha nem lesz gyors megegyezés a Horvátokkal, eladják az INA-t.