Ford a jóléti kapitalizmus úttörõje volt: napi 5 dollárt is képes volt fizetni azoknak a munkásainak, akik az õ elvei szerint éltek és dolgoztak (ez az akkori átlagbér kétszerese volt). Bevezette elõbb a 48, majd a 40 órás munkahetet. A forradalmi újításnak köszönhetõen a T-modell a világ elsõ népautója lett. Húsz évig gyártották, közel 15 és fél millió darab készült belõle. 1918-ra az Egyesült Államokban futó autók fele Ford T modell volt. A típust 1926-ig gyártották.
A 24 éves Mary Litogot Ford órák óta vajúdott. 1863 nyara volt a Michiganbeli Greenfield Townshipben. Dél körül járhatott, amikorra erõfeszítéseit végre siker koronázta. Megszületett legidõsebb fia Henry, ez a különös, ellentmondásos ember, aki az autóipar eddigi legnagyobb forradalmára lett. Érdeklõdõ fiú volt. 15 éves korában apjától egy zsebórát kapott, amit szétszedett, majd összerakott. 1876-ban anyja meghalt. Ez mélyen megrázta Fordot, és a vallásban keresett vigaszt. Az episzkopális egyház híve lett. Apja szerette volna, ha a farmon marad, és tovább viszi a farmot. Fordot nem vonzotta a mezõgazdaság, a gépek érdekelték: abban látta a jövõt. 16 évesen Detroitba ment és gépész gyakornokként elhelyezkedett a James F. Flower & Brosnál. Jó iskola volt. Amikor késõbb visszatért a családi farmra, õ mûködtette a Westinghouse gõzgépeket. Tudásvágytól hajtva visszatért Detroitba, hogy könyvelést tanuljon, de ez csak rövid kitérõnek bizonyult.
1888-ban megházasodott, elvette Clarát, akitõl egy gyermeke született, Edsel.
Az 1891-s év fordulópontot jelentett életében. Mérnök lett az Edisonnál, és így módja volt benzinmotorokkal kísérletezni. Edison támogatta törekvéseit, így 1896-ra elkészítette elsõ önjáró jármûvét a Ford Quadricyclet.
1898-ban elkészítette második autóját, kilépett az Edisonból, és megalapította a Detroit Automobile Companyt. A cég 1901-re becsõdölt, mert autói gyengék és drágák voltak. Még ebben az évben megépített egy 22 lóerõs autót, amelyik végre sikert hozott. Csõdbe ment cége részvényeseivel létrehozta a Henry Ford Companyt, ahol fõmérnökként dolgozott. Innen is hamarosan sértõdötten távozott, rossz néven vette, hogy egyik részvényese a vállalathoz hozta Lelandot tanácsadóknak. Összeállt a versenykerékpáros Tom Cooperrel, és elkészítette a 60 lóerõs Racer 999-t, mellyel 1902-ben sikerült versenyt nyernie. Új befektetõket keresett és talált. Alexander Y. Malcolmson szénkereskedõ segítségével megalapította a Ford és Malcolmsom Ltd-t, A Dodge fivérektõl gyárat bérelt, és belefogott egy olcsó, mindenki által megvásárolható gépkocsi tervezéséhez és gyártásához. 1908. Október 1-én kigördült a gyárból az elsõ T Modell, melynek megalkotói közt ott volt a magyar Galamb József és Farkas Jenõ.
Ford T Modell
Ez egy egyszerûen kezelhetõ, olcsón elõállítható autó volt. A szerkezeti tervek elkészítése során jelentõs mûszaki újításokat alkalmazott. Az õ találmányuk volt az elsõként a T-modellnél alkalmazott bolygómûves sebességváltó és a levehetõ hengerfejû motor. 1913-ban Galamb vezetésével áttértek a mozgó összeszerelõ szalagon történõ sorozatgyártásra. E forradalmi újításnak köszönhetõen a T-modell a világ elsõ népautója lett. Húsz évig gyártották, közel 15 és fél millió darab készült belõle. 1918-ra az Egyesült Államokban futó autók fele Ford T modell volt. A típust 1926-ig gyártották.
Futószalagon a T Modell
Ford a jóléti kapitalizmus úttörõje volt: napi 5 dollárt is képes volt fizetni azoknak a munkásainak, akik az õ elvei szerint éltek és dolgoztak (ez az akkori átlagbér kétszerese volt). Bevezette elõbb a 48, majd a 40 órás munkahetet. Mindezek ellenére ellenezte a szakszervezetek tevékenységét, mert úgy gondolta, hogy azok gátolják a termelékenységet és ezzel társadalmi-gazdasági válságot robbantanak ki.
Pacifista volt. Ellenezte Amerika elsõ és második világháborús részvételét. Ennek ellenére vállalata 1917-ben a Liberty repülõgép motorok és a tengeralattjáró elhárító hajók fõ beszállítója lett.
A 20-s években Ford támogatta a Dearborn Independent címû antiszemita újságot. Ezzel nagy tetszést váltott ki német náci körökben olyannyira, hogy az újság ilyen témájú írásait németre is lefordították. Jellemzõ erre Ford azon kijelentése: Tudni akarják mi a baj az amerikai Baseballal? Túl sok benne a zsidó.
Még a háború kitörése elõtt, 1938-ban megkapta a legnagyobb német kitüntetést, a német sas nagykeresztet, amit nem német állampolgár megkaphat, hálából befektetéseiért. Mondhatni antiszemita nézetei okozták halálát is. Amikor 1947-ben bemutatták neki a náci koncentrációs táborokról készített filmet agyvérzést kapott, és nemsokára meghalt.
A vállalat 1911 óta szakadatlanul terjeszkedett elõbb az amerikai kontinensen, majd Európában is sorra nyíltak összeszerelõ üzemei. Ma világ nyolcadik legnagyobb autógyártója.
A válság hatására a Ford eladásai jelentõsen visszaestek. 2012. Novembere fordulópont volt a cég életében, papírjainak értéke azóta csaknem 70%-t emelkedett. A részvényeket az elemzõk nagy többséggel vételre, felülsúlyozásra, illetve tartásra ajánlják 19,43 dolláros célárat prognosztizálva. Figyelemre méltó, hogy a papír Soros György alapjában is megtalálható.
