A nagy figyelemmel övezett szeptemberi kamatdöntés során az amerikai FED változatlanul hagyta a jegybanki alapkamatot. A várakozások többségével nem ment szembe a lépés, ugyanakkor nem volt teljesen egyértelmû, hogy mi lesz az irányadó ráta sorsa, mivel nemrég még a szeptemberi ülés volt a legesélyesebb az emelési pálya indításához. A megosztottságot a piaci reakciók is tükrözik, az EUR/USD keresztárfolyam több mint 100 pipes kiugrással reagált, az 1.14-es szint fölé emelkedett a sajtótájékoztatót követõen.
Idén már csak kétszer lesz lehetõsége megkezdeni a FED-nek a régóta tervezett kamatemelési ciklust: októberben és decemberben. Az októberi döntésen még igen csekély az esély az elsõ emelés eszközölésének, mivel ekkorra még nem valószínû, hogy gyökeresen változnak a kamatemelést csúsztató piaci körülmények. Ennek valószínûségére még halványan sem utalt Janet Yellen FED elnök a sajtótájékoztatón. Ezúttal már a nemzetközi piaci ingadozásokat is figyelembe veszik az amerikai jegybankárok az idõpont megválasztásánál, ugyanis áttételesen, de a kínai gazdaság lassulására utaltak a kamatemelés halasztásának fõ okaként. Új idõpontként már felvetõdött egy jövõ márciusi dátum is, sõt egyes bankházak elemzõi már ezt az idõpontot látják legvalószínûbbnek. Az mindenestre tény, hogy az sem egészséges ha túl sokáig húzza a FED a döntést a kamatráta növelésérõl, mivel így jelentõsen szûkülnek az eszközei, ha gyors beavatkozásra szorulna a gazdaság a vártnál lényegesen rosszabb sorozatos növekedési statisztikák napvilágra kerülése esetén. A hosszas késlekedés következtében számos egyéb probléma is felmerülhet idõvel. A csúsztatásoknak a befektetõk felé sincs pozitív üzenete, mivel ha a FED ennyire törékenynek látja az amerikai gazdaságot a bizalom is csorbulni fog idõvel, ami tõkekivonást eredményez, ez pedig végképp ellehetetlenítené a monetáris szigorítást, így az újabb pénznyomtatáson kívül aligha maradna más eszköz az élénkítéshez. Az idõ tehát egyre inkább szorít, a kérdés már csak az, hogy lesz-e a közeljövõben olyan szerencsés gazdasági együttállás, amikor akadálymentesen elindulhatna az emelés, vagy pedig kénytelen lesz lejjebb adni a FED a körülményekkel szemben támasztott elvárásokból és lépni, még mielõtt már túl késõ lesz.
S&P500 Index
Az augusztusi szakadás során egészen az 1850 dolláros szintig zuhant vissza az S&P 500 amerikai részvényindex árfolyama. A letörést követõen a zöld színû 50 napos exponenciális mozgóátlaggal egybeesõ 61.8%-os Fibonacci szintig tesztelt vissza az árfolyam, ahonnan ismét dél felé vette az irányt az S&P 500. Ez az irány újabb megerõsítést nyer, ha alázárja a feketével berajzolt emelkedõ trendvonalat az árfolyam, ami az RSI indikátoron akár hamarabb megtörténhet. A Stochastic is lefordulásra áll, így ez is az esés valószínûségét növeli, de csak miután megtörtént a trendvonal alázárása az S&P 500 index chartján.
Dow Jones index
Hetes idõsíkon is igen látványos a piacokon néhány héttel ezelõtt végigsöprõ eladási hullám. Hatalmas lendülettel törte le a hosszú távú emelkedõ trendjét hetes idõsíkon a Dow Jones chart. A Dow index egészen a 16000 dollár közelében húzódó támaszzónájáig esett, amelyet már tavaly is tesztelt. Itt a 200-as EMA-ig tudott leszúrni az árfolyam, amelyet követõen a korábbi sávozás aljáig húzták vissza a Dow indexet. Hetes idõsíkon az indikátorok egyelõre vegyes képet festenek, ameddig Stochastic már egészen releváns fordulós jelzéseket mutat, addig az RSI csak megtorpant a túladott zónájához közel, de még a további lefelé mozgásnak is lenne tere.
Összegezve: A FED nem okozott nagy meglepetést a kamatemelési ciklus megkezdésének további halasztásával, így újabban körvonalazódik a márciusi idõpont is, feltéve ha addigra nem lesz már túl késõ.
