A Magyar Telekom Nyrt. alaptõkéje 104.274.254.300 Ft, mely 1.042.742.543 db „A” sorozatú 100 Ft névértékû törzsrészvénybõl áll. A részvények belföldi és nemzetközi nyilvános tõzsdei bevezetése 1997. novemberében történt meg. A társaság részvényeit a Budapesti Értéktõzsde „A” kategóriájába, ADR-eit pedig, melyek egyenként öt darab törzsrészvényt testesítenek meg, a New York-i Értéktõzsdére vezették be. Az összetett részvényértékesítés eredményeként az akkori teljes részvény darabszám 26,31%-át jelentõ 272 861 367 darab részvényt adtak el, összesen több mint 1 milliárd USD értékben. A forgalomba hozatali ár részvények esetében 730 Ft, ADR-ek esetében pedig 18,65 USD volt. 1999. júniusban az ÁPV Rt. eladta a Matávban még meglévõ 5,75%-os részesedését másodlagos nyilvános forgalombahozatal keretében. A teljes értékesített részvénydarabszám 60 096 515 volt, melybõl 581 319-et a MagyarCom adott el ún. greenshoe opció keretében. A forgalomba hozatali ár részvények esetében 1 273 Ft, ADS-ek esetében pedig 26,5 USD volt.

1999. júniusban az ÁPV Rt. eladta a Matávban még meglévõ 5,75%-os részesedését másodlagos nyilvános forgalombahozatal keretében. A teljes értékesített részvénydarabszám 60 096 515 volt, melybõl 581 319-et a MagyarCom adott el ún. greenshoe opció keretében. A forgalomba hozatali ár részvények esetében 1 273 Ft, ADR-ek esetében pedig 26,5 USD volt.
Az MTelekom részvé1999. júniusban az ÁPV Rt. eladta a Matávban még meglévõ 5,75%-os részesedését másodlagos nyilvános forgalombahozatal keretében. A teljes értékesített részvénydarabszám 60 096 515 volt, melybõl 581 319-et a MagyarCom adott el ún. greenshoe opció keretében. A forgalomba hozatali ár részvények esetében 1 273 Ft, ADR-ek esetében pedig 26,5 USD volt.nyt a befektetõk inkább egyfajta passzív jövedelemforrású eszközként vásárolják, mint árfolyam spekuláció céljából. A passzív jövedelem az évrõl évre kifizetésre kerülõ osztalék. Az osztalékhozamra úgy lehet tekinteni, mint egy örökjáradék-szerû bevételre. A részvény árfolyamára így tehát nem csak a globális gazdasági változások, a hazai adórendszer módosulásai, vagy a társaság üzleti stratégiai döntései hatnak, hanem az alapkamat változása, az MNB Monetáris Tanács bizottsága által közölt kamatpálya is.

2007. január és május között az MNB alapkamat 8%-on, majd fokozatos csökkentés mellett 2007. szeptember és 2008. március között 7,5%-on mozgott az alapkamat. 2008 áprilisában történt egy 25, majd májusban egy 75 bázispontos kamatemelés, ezáltal az alapkamat 8,5% lett.

Az MTelekom árfolyamában a 900 forintos szint még támaszt jelentett 2007 végéig, de 2008 elején az is elesett.

MNB alapkamat

A válság kirobbanása után a befektetõk magasabb hozamot „követeltek” Magyarország finanszírozására. A „követelést” a forinteszközök eladásában fejezték ki. A jegybank, hogy lehûtse az eladási kedvet, egy nagyot beemelt az alapkamaton, ami kirázta a hazai fizetõeszköz ellen játszó „befektetõket”. Az alábbi grafikonon jól látszik a kamatemelés elõtti egyre felfokozódott hangulat.

A forint árfolyama a kamatemelés után természetszerûleg visszatesztelte az esést, a 270 feletti szintekrõl ismét a 250 és 260 közötti értékekre erõsödött, de stabilizálódni inkább a 260 és a 280 közötti szinteken tudott.

Az MTelekom árfolyama követte az eseményeket, és a nagymértékû kamatemelésnek is köszönhetõen az árfolyam esése megközelítette az 50%-ot. Jól látszik, hogy a befektetõk csábítására az osztalékhozamon év/év alapon a 2008-as idõszakot megelõzõhöz viszonyítva hozzávetõlegesen 3%-ot emeltek, így tehát az éves osztalékhozam árfolyamtól függõen 10% körül van.

A vállalat eddigi nyilatkozatai alapján nem kíván változtatni az osztalékpolitikáján.

„Társaságunk Igazgatósága 2003. márciusában hagyta jóvá a cég új osztalékpolitikáját. Az osztalékpolitika szerint a Magyar Telekom számára továbbra is stratégiai prioritás értékteremtõ akvizíciók végrehajtása. A jövõbeni potenciális tranzakciókhoz szükséges, hogy a mérleg rugalmasságát megõrizzük az eladósodottsági ráta (a nettó adósságnak a nettó adósság + saját tõkére vetített aránya) 30-40% közötti szinten tartása által. A Magyar Telekom hangsúlyozza, hogy ez az osztalékpolitika nem csupán az esetlegesen felmerülõ akvizíciós lehetõségektõl függ, hanem a Csoport jövõbeni pénzügyi helyzetétõl is.” 

MTelekom / EURHUF / USDHUF árfolyamok és MTelekom osztalékok

Az MTelekkom részvény heti felbontású logaritmikus skálája

Az MTelekom árfolyama 2006. év végén, és 2007. év elején felszúrt a 1 000 forintnál húzódó ellenállás fölé, majd 2007. második negyedévében szintén a lélektani 1 000 forintos szint fölé került. Ezen idõszak alatt egy dupla csúcs alakzat jött létre, és egy sáv 995 és 1 000 forint között. 2007. második, és harmadik negyedév között az oldalazó sáv lentebb, a 995, és a 76,4%-os FIBO, azaz a 926 forint között alakult ki.

Amint a 25 napos felülrõl keresztezte a 75 napos szimpla mozgóátlagot a 948 forintos szintnél, az árfolyam letörte az eddig támaszként funkcionáló 926 forintos szintet, és lefelé tartó trendet kezdett felvenni.

2008. harmadik, és negyedik negyedév közötti idõszakban jelentõségteljesebb támaszra a 700 forint környékén talált. Az árfolyam a 38,2%-os, és a 61,8%-os FIBO szint között mozgott, majd ezután beszûkült a 768,3 forint, és a 838,9 forintos szintek közé. 2008. negyedik negyedévben ebbõl a sávból letört, és nem csak az 50%-os, de a további 697,7 forintnál húzódó támaszt is letörve szakadt a mélybe. Támaszt rövid ideig a 600 forintos szint jelentette, de a 700 forintnál levõ ellenállást áttörni nem tudta, és 2009 elsõ negyedévében 472 forintig süllyedt a részvény árfolyama, a piac pálcát tört felette.

2008. Q3-Q4, és 2009. Q3 közötti idõszakban kialakult egy fordított fej-váll alakzat, és 2009. második negyedévében a két mozgóátlag nagyobb mértékben eltávolodott egymástól. Megjött a fordulat esélye, és az árfolyam ismét kilõtt a minden fordulatot eldöntõ 61,8%-os FIBO szintig. Mivel a gazdaságban ilyen hamar nem javultak a fundamentumokra vonatkozó várakozások, ezért ez az emelkedés csupán technikai jellegû volt, így az árfolyam ismét egy lassú ereszkedõ pályát kezdett bejárni.

Az 500 forintos szint közelében ismét kirázódtak a shortosok, de a 600 forintnál levõ 23,6%-os FIBO szint ismét ellenállást jelentett az árfolyam további emelkedése elõtt. 2010. novembertõl pedig ismét kamatemelések kezdõdtek.

Az MTelekkom részvény heti felbontású logaritmikus skálája

A 600 forintos szint közelébe többször került,2010. Q4 és 2012 Q1 között gyakorlatilag egy tripla csúcs formáció alakult ki.  A lefelé mozduló trend nagyon erõs volt. Az árfolyam letörte a 2009. Q1-ben elért lokális mélypontot. Az RSI indikátor még tartja magát a 30-as értéken, és dupla alj formáció alakult ki az indikátor mozgásában.

2012. augusztus 28-án az MNB 25 bázispontos kamatcsökkentést hajtott végre. Amennyiben ez egy sorozat kezdete, úgy az MTelekom osztalék alapú értékeltségi szintje növekedhet, ami az árfolyamba is beárazódhat.

Az árfolyam ismét elérheti a 472 forintnál húzódó 75 napos szimpla mozgóátlag szintet. Erõsebb támasz szint a 400-as szintnél alakulhat ki. Az árfolyam forgalma egyre alacsonyabb lehet, amit jól jelez a 2012 Q2 – Q3 óta folyó 424 és 472, 386 és 424 forint közötti sávozás. Amennyiben globálisan további piacélénkítések történnek a jegybankok részérõl, az adhat esetleg egy kitörést a részvénynek, illetve ne felejtsük el az 50 forintos osztalék mértéket, ami a hátralévõ idõ tekintetében meghaladja a bankbetétekét, amennyiben az részvény szelvényvágáskor tudja tartani magát, és nem esik be az osztalék mértékével.