Tavaly július óta majdnem megduplázódott a Tyson Foods árfolyama, a meredek emelkedés a narancssárgával behúzott, növekvõ trendcsatorna mentén történt. A trendcsatorna egyes pontjai szépen illeszkednek a grafikonra, de a jegyzések több esetben kilépési kísérletet hajtottak végre. A tõzsdei mérleg 9 milliárd dollár körüli piaci kapitalizációt mutat. A társaság P/E mutatója 10,1, amely igen kecsegtetõ néhány versenytárshoz képest, mint például a Hormels Foods (17,7-es P/E) vagy ConAgra Foods (13,7-es P/E). A társaság egy részvényre jutó adózott eredményét 1,91-rõl 2,1 euróra növeli 2013-ban, jövõre még ennél is magasabb számot, 2 euró 54 centet várnak, amely 20%-os bõvülés.
Mi történt? A kurzus 2012 október végén elhagyta a csatornát lefelé irányban, de az ugyancsak narancssárgával jelölt 50 napos mozgóátlag megtartotta az árfolyamot, így a húsipari vállalat papírja november második felében ismét a trendcsatornában folytatta útját. Ettõl fogva az RSI és MACD divergenciáját figyelhettük meg, mivel hiába jeleztek eladást a technikai indikátorok, a részvény újabb csúcsokat hódított meg. Az árfolyam januári intenzív menetelése során felfelé irányban kitört a csatornából, majd március végétõl napjainkig a trendcsatornában fejlõdött a Tyson kurzusa. Az újabb csúcs június közepén néhány centtel haladta meg az elõzõt, majd enyhe korrekció szemtanúi lehettünk. A papír közel tartózkodott a trendcsatorna alsó támaszvonalához a vizsgált idõszak végén.
Mi várható? A húselõállító árfolyama az 50 és 200 napos mozgóátlag felett helyezkedett el, így a mozgók alapján folytatódhat a rally. Ehhez azonban a 100%-os Fibonacci szint átütése szükséges 26 dollárnál. Ebben az esetben megnyílhat a tér a 161,8%-os (33,30) Fibonacci szint körüli zónába. A szinte korrekció nélkül teljesítõ árfolyam alsóbb zónákba is kerülhet, ha megtörik a vevõk ereje és a medvék veszik át az irányítást. Az elsõ fontosabb támaszt a 23 dollár környékén található 76,4%-os Fibo vonala képezi. A 61,8%-os Fibonacci támaszszintet a 200 napos mozgóátlag vonala erõsíti, ugyanakkor komolyabb korrekció egyelõre nem mutatkozik.
Fundamentális oldal, a sztori
A kínai középréteg egyre nagyobb és gazdagabb. A nyugati kereskedõk nem hagyják ki ezt a lehetõséget. A Walmart, Carrefour és Tesco a távol-keleti országban szupermarketeket nyitnak. Legfõképpen a húsos pultok jelentik a vonzóerõt a fogyasztók számára. Szalonna, steak, kolbász, karaj – mind a bevásárlókocsiba kerülnek. Egy kínai évente átlagosan 3,6 kg húst fogyasztott 1960-ban, ma ez a szám 54 kilogramm! Ezzel egyidejûleg a népesség is növekszik. Kína a világ húskészletének 25%-át fogyasztja. A kínaiak asztalára 74 millió tonna hús kerül minden évben, amely az Egyesült Államok húsfogyasztásának kétszerese. Legszívesebben disznóhúst fogyaszt az 1,3 milliárd fõs ország, amely a teljes húsfogyasztás háromnegyedét jelenti. A világon tenyésztett 476 millió állat felét Kínában hizlalják. Ennek ellenére ellátási zavarok történnek. Peking nem képes saját erõbõl kielégíteni a hús iránti keresletet.
A hústermelõk közül a Tyson Foods különösen attraktív a BÖRSE ONLINE szerint. A vállalkozás 115.000 embert foglalkoztat és évente 33 milliárd dollár árbevételt ér el. A csibetenyésztés és levágás mellett a disznó és marha feldolgozása is a cég tevékenységébe tartozik. Minden ötödik grillcsirke vagy steak a Tysontól származik az USA-ban. A portfoliót leves, pizza és tortilla készételekkel szélesítik. A vállalat elnöke, Donnie Smith stratégiája, hogy a kínai piacra nagyobb hangsúlyt fektessen, hiszen reméli, hogy a távol-keleti országba több disznóhúst exportálhat. Ezen kívül a Tyson Foods saját csirketenyésztõ telepet épít Kínában. Sok termelõ kétszer akkora készlettel van jelen az észak-amerikai piacon, ahol amúgyis nagyobb a kínálat, mint a kereslet. Ebbõl kifolyólag a Tyson külföldben lát potenciált. A hústermelõ vállalat 12-rõl 16%-ra szeretné emelni külföldi bevételei arányát.
