Hogyan olvad le a P/E egy technológiai forradalom idején – amikor a profit növekedése utoléri az árazást
Szerző: Kiss Csaba
Az utóbbi hónapokban az Nvidia, a Microsoft, a TSMC vagy éppen a Meta részvényeinek árfolyama új történelmi csúcsokra emelkedett. Az Nvidia például az S&P 500 teljes piaci értékének már közel 5%-át adja, miközben Shiller P/E rátája 266 körül mozog – az iparági medián több mint nyolcszorosa. Jogosan merül fel a kérdés: ez már az új dotcom-lufi, vagy inkább egy új profitciklus eleje?
A P/E, azaz az árfolyam/nyereség arány egy vállalat piaci értékeltségének egyik legegyszerűbb, ugyanakkor legfélreérthetőbb mutatója. Magas P/E nem feltétlenül jelent buborékot – gyakran egyszerűen a jövőbe vetett bizalom és a várt profitrobbanás jele.
Amikor a profit utoléri az árazást – az „earnings catch-up” hatás
A P/E két komponensből áll:
P/E = Árfolyam / Egy részvényre jutó nyereség (EPS)
Ez azt jelenti, hogy a P/E akkor is csökkenhet, ha a részvényár emelkedik – amennyiben az EPS még gyorsabban nő.
Ezt nevezzük earnings catch-up hatásnak: amikor a vállalat tényleges profitnövekedése „beéri” a korábban beárazott optimizmust.
Egy valós technológiai forradalom során – mint amilyen most az AI – ez a jelenség kifejezetten gyakori. A robbanásszerű keresletnövekedés, az új termékciklusok és az infrastruktúra-építés hatására a nyereség ugrásszerűen nőhet, és a korábbi, látszólag extrém értékeltségek fokozatosan „leolvadnak”
Történelmi példák, amikor a magas P/E normalizálódott
Microsoft (1995–2000)
A ’90-es évek közepén 50–60-as P/E mellett sokan túlértékeltnek tartották a Microsoftot. A PC-forradalom azonban éves szinten 30–40%-os profitnövekedést hozott, és 2000-re a P/E visszaesett 25–30-ra, miközben az árfolyam többszöröződött.
Apple (2009–2015)
Az iPhone-robbanás elején az Apple P/E-je 30 körül volt. 2015-re a nyereség több mint tízszeresére nőtt, a részvényár sokszorosára emelkedett, miközben a P/E 12–15-re mérséklődött.
Amazon (2015–2020)
2015-ben az Amazon P/E-je közel 900 volt. Az AWS és az e-kereskedelem profitboomja révén a P/E 60 alá esett, az árfolyam pedig többszöröződött. A klasszikus earnings catch-up.
Nvidia (2016–2019) ami már megcsinálta egyszer!
Az AI és gaming boom első hullámában a P/E 100 körül mozgott, a nyereség viszont három év alatt tízszeresére nőtt. Az árfolyam emelkedett, a P/E mégis feleződött.
Google (2004–2010)
IPO idején P/E ≈ 80 sokan dotcom-déjà-vut kiáltottak, 2010-re az online reklámpiac profitja miatt 20–25-re esett vissza, miközben a részvény árfolyama megháromszorozódott.
Miért nem teljesen ugyanaz, mint a dot-com buli
Sokan párhuzamot vonnak a jelenlegi AI-rally és a 2000-es évek dotcom-lufija között, de több alapvető különbség is van, ami miatt ez az analógia félrevezető.
- Erősebb fundamentumok a kulcsszereplőknél
A dotcom-időszakban rengeteg cég nem rendelkezett sem bevétellel, sem profitabilitással – sokszor csupán a „növekedés” narratívája mozgatta az árfolyamokat. Az AI-szektorban viszont olyan vállalatokról beszélünk, mint az Nvidia, a Microsoft, a TSMC vagy az Amazon, amelyek már most is profitálnak, és sok esetben saját tőkéből finanszírozzák a fejlesztéseiket.
Egy elemző szavaival: „Az AI-adaptáció talán lassabb lesz, de ezek a cégek nagyon erős cash flow-val és stabil profitabilitással rendelkeznek.” (PYMNTS.com) - Kiegyensúlyozottabb finanszírozási szerkezet, kevesebb adósság
A 2000-es évek elején a startupok gyakran nagy hitelállománnyal és spekulatív tőkeemelésekkel működtek, miközben a bevételi modelljük nem volt életképes. Az AI-cégek esetében a finanszírozás inkább hosszú távú infrastrukturális beruházásokra, kutatás-fejlesztésre és hardverre koncentrál, gyakran már működő üzleti modellek mellett. - A technológia érettebb szakaszban van
A ’90-es évek végén az internet még gyerekcipőben járt, sok termék koncepció szintjén létezett. Az AI viszont már ma is kézzel fogható termékekben, ipari alkalmazásokban és vállalati rendszerekben működik. Ez stabilabb keresleti hátteret biztosít.
Nem feltétlenül hasonló végkimenetel
Bár rövid távon korrekció elképzelhető, a legtöbb elemzés szerint nem várható a dotcom-éra drámai összeomlásának megismétlődése. Az AI-piac várható „korrekciója” inkább egészséges újraértékelődés lehet, mintsem összeomlás. („…the adjustment of the AI market will not repeat the dramatic crash at the end of the dot-com bubble…” – CKGSB)
Mit jelent ez a mai befektetőknek?
A jelenlegi AI-éra sok szempontból a korábbi technológiai forradalmakhoz hasonlítható. Az Nvidia, a Microsoft vagy a TSMC nem spekulatív startupok, hanem valódi, nyereséges vállalatok, hatalmas készpénzállománnyal és globális piaci erőfölénnyel.
Ha az AI valóban a következő általános technológiai réteggé válik, a mostani extrém P/E értékek fokozatosan normalizálódhatnak – nem árfolyamesés, hanem profitnövekedés révén.
Más szóval: egy valódi technológiai forradalom idején a P/E nem feltétlenül „levegő”, hanem a jövőbe vetett hit előlegezett profitja.
És ha a profit tényleg megérkezik, az árfolyam még nőhet is, miközben az értékeltség józanabbá válik.
Összegzés:
A múlt tanulsága, hogy a magas P/E önmagában nem buborék – csak akkor válik azzá, ha a profitnövekedés elmarad. De ha a vállalatok valóban képesek kihasználni a technológiai áttörést, a „drága” részvények a legerősebb bull trendek hordozói lehetnek.
