Az AI és az automatizáció javítja a gazdasági teljesítményt, miközben a munkaerőpiac gyengül. Mit jelent ez a befektetőknek? Itt az objektív áttekintés.

Az ipar negyedik forradalma – amelyet leginkább a mesterséges intelligencia és az automatizáció térnyerése jellemez – már nem a jövő, hanem a jelen része. Gépek, algoritmusok és önállóan tanuló rendszerek fokozatosan veszik át azokat a feladatokat, amelyeket korábban emberek végeztek. Ez óriási hatással van a gazdaság egészére – és ezzel együtt a munkaerőpiacra is.

A hatékonyság növekszik – de mi lesz a munkahelyekkel?

A mesterséges intelligencia képes sokkal gyorsabban és kevesebb hibával elvégezni bizonyos feladatokat, mint az ember. Ez a termelékenység javulását hozza magával – azaz egy-egy munkavállalóra vetítve nagyobb gazdasági teljesítmény keletkezik.

Ez befektetői szempontból első látásra jó hír: a vállalatok többet tudnak termelni, kisebb költséggel. A gazdaság nő, a cégek eredményessége javulhat.

Csakhogy közben az is előfordulhat – és egyre gyakrabban elő is fordul – hogy a munkaerőpiaci adatok romlanak. Vagyis nő a munkanélküliség, csökken az álláshelyek száma, vagy épp stagnál a foglalkoztatás annak ellenére, hogy a gazdasági teljesítmény javul.

Ez az ellentmondás sokak számára zavarba ejtő lehet.

A hagyományos közgazdasági logika szerint ugyanis, ha nő a gazdasági teljesítmény, akkor nő a munkahelyek száma is. Ez a kapcsolat most megtörni látszik. És ez könnyen zavart okozhat a gazdasági adatok értelmezésében – különösen azok számára, akik a múlt sémái szerint gondolkodnak.

Mit jelent ez a befektetőknek?

A következő években elképzelhető, hogy olyan időszakok következnek, amikor a vállalati nyereségek emelkednek, a GDP nő, de a foglalkoztatási számok nem javulnak, sőt, akár romlanak is. Ez nem feltétlenül válság jele – hanem az automatizáció okozta hatékonyságjavulás következménye.

Egy ilyen környezetben érdemes stratégiai nyugalommal értelmezni a gazdasági adatokat, és nem feltétlenül riadót fújni a gyengébb munkaerőpiaci mutatók láttán. Az automatizáció ugyanis átmenetileg torzíthatja az eddig megszokott ok-okozati viszonyokat.

De a politika előbb-utóbb reagálni fog.

A munkaerőpiaci feszültségek – például a csökkenő foglalkoztatás, növekvő jövedelmi különbségek vagy a társadalmi elégedetlenség – hosszabb távon a politikai napirendre is fel fognak kerülni. Ez idővel szabályozói beavatkozásokat is eredményezhet – például új adózási formák, technológiai szabályozások, vagy újraosztó mechanizmusok megjelenését.

Befektetőként tehát nemcsak az automatizáció rövid távú hatékonyságnövelő szerepét érdemes figyelni, hanem azt is, hogy ez mikor válik politikai és társadalmi viták tárgyává – mert akkor a szabályrendszer is módosulhat.

Összefoglalva:

• Az AI és az automatizáció javítja a gazdasági hatékonyságot.
• Eközben romolhatnak a munkaerőpiaci mutatók – és ez nem feltétlenül jelez válságot.
• A hagyományos logikával szemben álló adatok zavart kelthetnek, de érdemes hosszabb távú összefüggésekben gondolkodni.
• A politika idővel reagálni fog, de ennek hatásai még odébb vannak.

A stratégiai türelem és a rendszer szintű gondolkodás lehet a befektetők legjobb eszköze ebben a gyorsan változó világban. Mert most minden működik – a gépek termelnek, a nyereségek szárnyalnak, a piac látszólag ünnepel. De a felszín alatt már gyűlik valami. A munkaerő kiszorul, a kereslet repedezik, a társadalmi feszültségek csendben nőnek.