Ferguson törvénye: A nagyhatalmak hanyatlásának elkerülhetetlen útja
Az elmúlt évszázadok során számos birodalom felemelkedett, majd hanyatlott, és sok esetben ennek egyik fő oka a pénzügyi instabilitás volt. Adam Ferguson skót felvilágosodáskori gondolkodó már 1767-ben megfogalmazta azt az elvet, amelyet ma Ferguson törvényeként ismerünk: „Bármely nagyhatalom, amely többet költ adósságszolgálatra, mint védelemre, nem marad sokáig nagyhatalom.”
Ez az elv az idők során újra és újra beigazolódott. A történelem során számos birodalom – a spanyol, a holland, a francia és a brit – követte el azt a hibát, hogy túlköltekezett, és nem tudta fenntartani katonai erejét, ami végül a hatalmának hanyatlásához vezetett.
Spanyol Birodalom: A kincstár végzete
A 16. században a spanyol birodalom a világ egyik legnagyobb hatalmává vált, főként az Újvilágból beáramló arany és ezüst révén. Ennek ellenére a spanyol kormányzat hatalmas összegeket költött háborúkra és a fényűző udvartartás fenntartására, miközben folyamatosan növelte adósságállományát. Az 1600-as évek elejére Spanyolország már többet költött az adósságszolgálatra, mint haderejének fenntartására, ami a birodalom fokozatos hanyatlását eredményezte.
Holland Birodalom: A kereskedelmi nagyhatalom bukása
A 17. században a Holland Köztársaság Európa egyik vezető gazdasági és tengeri hatalmává vált. Azonban a gyarmatosítás és a brit-holland háborúk hatalmas pénzügyi terhet róttak az országra. A 18. század elejére a holland államadósság meghaladta a GDP 200%-át, és az állam egyre inkább arra kényszerült, hogy adósságszolgálatra költse bevételeinek jelentős részét, miközben katonai ereje folyamatosan csökkent. Ennek következményeként Hollandia fokozatosan elvesztette vezető szerepét a világpolitikában.
Francia Birodalom: A forradalom előtti gazdasági válság
A 18. század végére Franciaország is hasonló problémákkal nézett szembe. A Napkirály, XIV. Lajos uralkodása alatt Franciaország Európa egyik legerősebb katonai és gazdasági hatalmává vált. Azonban a fényűző udvartartás és a folyamatos háborúk óriási adósságot halmoztak fel. Az 1780-as évekre az állam pénzügyi helyzete tarthatatlanná vált, és az adósságszolgálatra fordított összegek meghaladták a katonai kiadásokat. Ez végül hozzájárult az 1789-es francia forradalomhoz és a monarchia bukásához.
Brit Birodalom: A két világháború árnyékában
A 19. században Nagy-Britannia még képes volt betartani Ferguson törvényét, és jelentős katonai kiadásokat fenntartani. Azonban az első világháború után az ország hatalmas adósságot halmozott fel, amelyet a második világháború csak tovább súlyosbított. Az 1920-as és 1930-as években Nagy-Britannia egyre kevesebbet költött védelemre, miközben az adósságszolgálat aránya növekedett. Ez hozzájárult ahhoz, hogy a britek nem tudták hatékonyan megakadályozni Németország újrafegyverkezését és agresszióját, ami végül a második világháborúhoz vezetett.
Az Egyesült Államok és a jelenlegi kihívások
A történelem tanulságaiból kiindulva ma is komoly figyelmeztetésként kell kezelnünk Ferguson törvényét. Az Egyesült Államok 2023-ban először lépte át azt a határt, hogy többet költött az adósságszolgálatra, mint a védelmi kiadásokra. Ha ez a tendencia folytatódik, akkor az USA is a történelemben már jól ismert útra léphet, ahol a pénzügyi instabilitás és a katonai hanyatlás elkerülhetetlen következményként jelenik meg.
Az Egyesült Államok birodalmi státuszának fenntartásához kulcsfontosságú tényező a kormányzati hatékonyság (DOGE – Degree of Government Efficiency), a technológiai forradalom, a produktivitás növekedése és az adósság inflációval történő csökkentése. Ha Amerika képes ezen tényezőket hatékonyan kezelni, akkor elérhetővé válik, hogy a kamatkiadások ismét alacsonyabbak legyenek a védelmi kiadásoknál, ezáltal fenntartva globális dominanciáját és katonai erejét.
A nagyhatalmak történelme világosan megmutatja, hogy egy ország katonai és politikai súlya szorosan összefügg a pénzügyi stabilitásával. Ferguson törvénye időről időre igazolást nyer, és emlékeztet bennünket arra, hogy egyetlen nagyhatalom sem maradhat fenn sokáig, ha a gazdasági realitásokat figyelmen kívül hagyja.
