A Meta elindította „Meta Compute” kezdeményezését, hogy jelentős AI-infrastrukturális bővítéseket hajtson végre. Ennek keretében számos adatközpontot építenek, illetve stratégiai beszállítói partnerségeket kötnek. Ez illeszkedik a Meta szuperintelligencia elérésére való törekvésében, ahol a gépek az emberi értelmet meghaladó tudással rendelkeznek majd. Mark Zuckerberg elkötelezett az adatközpontokba és azok energiaellátásába való befektetés terén. Ez összesen többezer gigawattos fogyasztást is jelenthet a következő évtizedek során – annyit, mint némelyik kisebb ország energiafogyasztása. Ennek biztosítására a Meta is érdekelt a nukleáris energiaellátásban. Ezt támasztja alá a 20 évre szóló szerződés megkötése a Vistra nukleáris erőművekkel, és a kis moduláris reaktorok építésének a támogatása.

A Meta igyekszik előnyre szert tenni a mesterséges intelligencia versenyben, azonban legutóbbi fejlesztésük, a Llama 4-es modell nem aratott széles körű sikert. Befektetői körökben is egyre inkább az óvatosság a jellemző, ugyanis a vállalat mesterséges intelligencia költése évről-évre nagyobb összegeket jelent. 2025-ben ez 72 milliárd dollárra rúgott, és várhatóan idén a nagy technológiai cégek további 30%-kal emelik az erre szánt összeget. A hamarosan megjelenő gyorsjelentésnek nagy szerepe lesz abban, hogy megnyugtassa a befektetőket, de akár annak igazolása is lehet, hogy a nagy költekezés rövid távon piaci kockázatot jelent a vállalat számára.