Fundamentális oldalról a forintgyengülés három tényezõnek köszönhetõen következett be. Egyrészt monetáris tekintetben az elemzõi konszenzusnál nagyobb kamatvágás kevésbé bizonyult szerencsésnek egy olyan helyzetben, amikor a nemzetközi pénz- és tõkepiacok jelentõs nyomás alatt álltak. Másrészt gazdaságpolitikai megközelítésben továbbra sem ismertek a pontos részletek a devizahiteles mentõcsomagról. Bár a Bankszövetség megtette javaslatát és úgy tûnt, hogy közelebb kerültek az álláspontok. 

Technikai oldal

Mi történt? A forint negatív szériája tovább folytatódott az euróval szemben, a gyengülés hatására az EUR/HUF árfolyam kilépett a hónapok óta tartó oldalazásból. A jegyzések már a 34. héten kiugrottak a 61,8 (290,77) és 100%-os (300,09) Fibonacci vonalak közötti zónából, de a kurzus akkor visszatesztelt. Így úgy tûnt, hogy az árfolyam képes 300 alatt stabilizálódni. Végül a 35. héten ismét a bikák vették át a vezetõ szerepet és megint hármassal kezdõdött az EUR/HUF árfolyam.  Ennek megfelelõen a jegyzések az 50 és 200 napos mozgóátlagok fölött fejlõdtek a vizsgált idõszakban. A grafikonba integrált technikai indikátorok vegyes jelzéseket adtak. Az RSI oszcillátor értékei semlegesek maradtak, miközben a Stochastic eladási jelzése helytelennek bizonyult. Augusztus végén az MACD vonala alulról metszette a szignálvonalat, de nulla fölötti tartományban, ezért jelzésként nem értelmezhettük.

Mi várható? A hosszú távú emelkedõ trend megmutatta erejét, a 200 napos mozgóátlag fölött elhelyezkedõ árfolyam alapján a közeljövõben is gyenge forint várható. Tulajdonképpen ugyanazt fogalmazhatjuk meg, mint elõzõ elemzésünkben. A grafikonba integrált technikai indikátorok most sem adtak egymást erõsítõ jelzéseket. Kiemelten fontos szint (300) környezetében tartózkodott az árfolyam a vizsgált idõszak végén, amely most már ellenállásból támasszá vált. Abban bízhatunk, hogy a kurzusnak sikerül visszatérni 300 alá és folytatódhat az oldalazás, amelynek alsó támaszvonala a 61,8%-os (290,77) Fibonacci vonal. Ha újabb vételi hullám jön, akkor 305 lehet a következõ megálló, de a 161,8%-os (315,15) Fibonacci szint meghódítása sem lehetetlen.

Fundamentális oldal

Összefoglalás: Fundamentális oldalról a forintgyengülés három tényezõnek köszönhetõen következett be. Egyrészt monetáris tekintetben az elemzõi konszenzusnál nagyobb kamatvágás kevésbé bizonyult szerencsésnek egy olyan helyzetben, amikor a nemzetközi pénz- és tõkepiacok jelentõs nyomás alatt álltak. Másrészt gazdaságpolitikai megközelítésben továbbra sem ismertek a pontos részletek a devizahiteles mentõcsomagról. Bár a Bankszövetség megtette javaslatát és úgy tûnt, hogy közelebb kerültek az álláspontok. Kormányzati döntés a közeljövõben várható, a bizonytalanság és a radikális megoldástól való félelem csak akkor szûnik meg, ha közzéteszik a végleges devizahitelekkel kapcsolatos változatot. Harmadrészt pedig a nemzetközi befektetõi hangulat felelõs a forint gyenge teljesítményéért. Az esetleges szíriai katonai beavatkozás intenzív lejtmenetbe küldte a vezetõ részvényindexeket, amelyek már amúgy is több hete korrekciót hajtottak végre. A hírek szerint USA és szövetségesei akár ENSZ határozat nélkül is katonai intervenciót hajtanának végre, hogy megbüntessék a vegyi fegyvereket alkalmazó szír diktátort. Oroszország és Kína nem támogatják az akciót. A jövõbeni katonai beavatkozás az egekbe hajthatja az amúgy is magas olajárfolyamot, amely veszélyeztetheti a globális gazdasági növekedést.

(08.22.) A devizahiteles mentõcsomagról érkezõ hírek alapján nem várható szélsõséges megoldás, amely kedvezõ hír a forint számára. A Nemzetgazdasági Minisztérium megerõsítette a júliusi államháztartási hiány mértékét, amely az idei évre tervezett hiány 97%-a lett. (08.27.) A Magyar Nemzeti Bank 3,8%-ra süllyesztette a jegybanki alapkamatot. A piac kisebb kamatcsökkentésre számított, a pesszimista nemzetközi hangulatban 302 fölé is gyengült a forint, majd nap végére visszaerõsödött. Patai Mihály nyilatkozott a Bankszövetség devizamentés javaslatáról, melyben a bankok jelentõs terhet vállalnának. (08.28.) A magyar munkanélküliségi ráta tovább csökkent 10,1%-ra.