A Magyarországgal szembeni túlzott deficit eljárás megszüntetésével nem hárult el a magyar gazdaságpolitikai kockázat. A hazai pénzügyi eszközárak jelentõs volatilitása és a forint fokozott érzékenysége továbbra is megmaradt. Így nem csoda, hogy egyszer 300 fölött, másszor meg 294 közelében láttuk a forintot. Az újabb adóemelések és az õsszel várható következõ rezsicsökkentés negatív hatással lehet az OTP, MOL és Mtelekom gazdálkodására, így a magyar blue chipek árfolyamára is. A nem tervezhetõ, ad hoc jellegû megszorító politika várhatóan negatívan befolyásolja a gazdasági növekedést is, nem beszélve annak jelentõségérõl a nemzetközi megítélés tekintetében. Ráadásul újabb kötelezettségszegési eljárás indult országunkkal szemben a devizahitelek korlátozása miatt.
Technikai oldal
Mi történt? A forint euróval szembeni kurzusa június harmadik hetében komolyan emelkedett, hiszen 290-rõl 300 fölé szúrt, de az EUR/HUF árfolyama 299 közelében tért hétvégi nyugovóra. Június utolsó hetében újra erõsödni tudott a magyar fizetõeszköz az euróval szemben, amelyet a grafikonba integrált Stochastic nevû technikai indikátor eladási jelzése is segített. A jegyzések 294-ig hatoltak, a 61,8%-os (293,7) Fibonacci támaszvonal és az 50 napos mozgóátlag közvetlen környezetébe. Az RSI semleges maradt a vizsgált idõszakban.
Mi várható? A hirtelen gyengülést majdnem teljesen ledolgozta EUR/HUF árfolyama, ezért a 200 napos mozgóátlag vonalának érintése ismét közel került. Eddig bejött, amit két héttel ezelõtt írtam, mert továbbra is elõfordulhat, hogy az EUR/HUF kurzusa akár tartósan 290 és 300 között mozog, amely gazdaságpolitikai cél is lehet. Lefelé továbbra is a 290-es szintet tekinthetjük a legkomolyabb támasznak az 50%-os (290,19) Fibonacci szint miatt. A 290 alatti tartós konszolidáció akár a hosszú távú növekvõ trend fordulását is hozhatja, de erre egyelõre kevés esély látszik, a technikai indikátorok sem adnak támogatást. Felfelé 305-nél húzódik a legjelentõsebb ellenállás a 100%-os Fibbonacci szintnél, de ott most még nem tartunk
Részletek: (06.17.) Varga Mihály pénzügyminiszter újabb adóemelésekkel állt elõ. Emelkedik a tranzakciós és távközlési adó kulcsa, valamint a bányajáradék összege, a kamatjövedelmeket is jobban megadóztatják és kiterjesztik a TBSZ és NYESZ számlákra is. (06.21.) Hivatalosan is megszûnt a túlzott deficit eljárás Magyarországgal szemben. (06.25.) A jegybanki alapkamat 4,25%-ra változott. A Központi Statisztikai Hivatal felmérése szerint 3,4%-al bõvült a hazai kiskereskedelem az egy évvel ezelõtti hasonló idõszakhoz képest. (06.26.) Kötelezettségszegési eljárás indult hazánkkal szemben, mivel az Európai Bizottság álláspontja szerint a devizahitelek kihelyezésének korlátozása sérti a tõke szabad áramlásának elvét. A kormány egyszeri illetékként beszedi a bankoktól az elmaradt tranzakciós adóból befolyt bevételt, az önkormányzati hitelek 7%-os adóját viszont elvetették. Az intézkedés igen hátrányosan érinti a magyar bankrendszert. A Központi Statisztikai Hivatal 10,5%-os munkanélküliségi rátát publikált, ami hirtelen javulást jelentett.
