Július elején a magyar bankszektor fellélegezhetett, hiszen a bíróság az OTP javára döntött egy devizahiteles perében. Aztán hónap közepétõl a belpolitikai hírek mozgatták a forintpiacot. A ciprusi kötvénycsere államcsõddé minõsítése, a portugál belpolitikai feszültségek, egyiptomi polgárháborús viszonyok és az újabb görög mentõcsomag kérdése komoly fejfájást okoztak az európai befektetõknek, de gyorsan lecsillapodtak a kedélyek. A nemzetközi szelek támogatást nyújthattak volna a magyar pénz- és tõkepiacnak, hiszen a világ jegybankjai EKB, BoE és Fed változatlanul hagyták a monetáris kondíciókat, ezzel folytatódhat a nulla körüli kamatszint és óriási likviditásáradat idõszaka.
Technikai oldal
Mi történt? Júliusban gyengült a forint a svájci frankkal szemben, a CHFHUF kurzus a szinte vízszintessé váló, hosszú távú trendet jelképezõ 200 napos mozgóátlag fölé került. Ennek ellenére folytatódott a június óta tartó oldalazó tendencia. Alulról a 23,6%-os (234,32), felülrõl a 61,8%-os (244,59) Fibonacci vonalak gondoskodtak az oldalazó mozgásról támasz, valamint ellenállás tekintetében. Július elsõ felét a forinterõsödés jellemezte. A 200 napos mozgóátlag alatti stabilizáció tiszavirág életûnek bizonyult, 235-rõl fordult az árfolyam. A hónap második felében a vevõk dominanciája irányította a kereskedést, 244-ig röpítették a jegyzést. Az árfolyammozgást természetesen gyönyörûen leképezték a Bollinger szalagok, az árfolyamok július közepéig az alsó és középsõ, második félidõben a középsõ és felsõ Bollinger vonalak közötti területen fejlõdtek. Az RSI indikátor értékei a semleges zónában tartózkodtak, az értékek augusztus elsõ két napján az eladási zónát határoló egyenesen feküdtek. A Stochastic szépen jelezte a grafikon finom mozgásait is, legutóbb alátámasztotta az RSI eladási jelzését. Az MACD pedig július 20 környékén vételi jelzést adott, így a technikai indikátorok szempontjából vegyes a kép.
Mi várható? A jegyzések a 200 napos mozgóátlag fölött tartózkodtak, így akár kitörési kísérlet is lehetséges a 100%-os (254,87) Fibonacci ellenállás irányába. De a gyengülõ trendet megtörheti a 61,8%-os Fibonacci vonal. Ebben az esetben az oldalazó tendencia kiteljesedése várható, amelynek alsó korlátja a 23,6%-os (234,32) Fibonacci támasz.
Fundamentális oldal
Összefoglalás: Július elején a magyar bankszektor fellélegezhetett, hiszen a bíróság az OTP javára döntött egy devizahiteles perében. Aztán hónap közepétõl a belpolitikai hírek mozgatták a forintpiacot. Monetáris oldalról a kamatcsökkentés és Matolcsy beszéde bírt kiemelt figyelemmel. A hazai jegybank újabb kamat meghatározási szempontjai nem okoztak érdemi változást a Magyar Nemzeti Bank kiszámítható politikájában. Annál inkább közbeszólt a belföldi fiskális politika. Az újabb devizahiteles mentõcsomaggal kapcsolatos hírekre volt érdemes odafigyelni, ismét felerõsödött a gazdaságpolitikai kockázat, amelyet komolyan megsínylett a forint árfolyama is. Ahogyan már megszokhattuk, az egyes kormányzati politikusok különbözõ idõpontokban és sajtóorgánumokban gyakran eltérõ hangnemû és akár szélsõséges nyilatkozatokat tettek. A bankrendszerre rótt egyoldalú teherrõl és brutálisan radikális devizahiteles mentésrõl egyelõre nem kell tartani. Úgy tûnik, hogy a szélsõséges Navracsics-féle koncepció helyett Varga tervei kaphatnak szerepet a bankokkal történõ egyeztetés során. Amíg a részletek nem tisztázódnak, nagy kilengésekre lehet számítani a hazai fizetõeszköz árfolyamában. Egyfajta értelmezés szerint a magyar pénzvilágba vetett bizalomvesztést jelenthet Csányi Sándor OTP pakettjének eladása is. Csodálkoznánk, ha a közeljövõben nem kapnánk váratlan fejleményeket a bankóriás háza tájáról.
Július elsõ két hetében volt aggódás Európában. A ciprusi kötvénycsere államcsõddé minõsítése, a portugál belpolitikai feszültségek, egyiptomi polgárháborús viszonyok és az újabb görög mentõcsomag kérdése komoly fejfájást okoztak az európai befektetõknek, de gyorsan lecsillapodtak a kedélyek. A nemzetközi szelek támogatást nyújthattak volna a magyar pénz- és tõkepiacnak, hiszen a világ jegybankjai EKB, BoE és Fed változatlanul hagyták a monetáris kondíciókat, ezzel folytatódhat a nulla körüli kamatszint és óriási likviditásáradat idõszaka. Ezért gyulladtak ki a zöldlámpák a részvényesek körében, csúcsra járatták a nemzetközi indexeket, amely a magyar piacról nem mondható el
Részletek:
(07.02.) Az OTP Bank kapta meg az e-útdíj bankkártyás fizetési rendszerének mûködtetési lehetõségét, amellyel különösebb profitot nem realizál a társaság, a szolgáltatás presztízs értékû a magyar bank számára. (07.03.) A Központi Statisztikai Hivatal szerint 2,5%-al emelkedett májusban a kiskereskedelem az elõzõ év hasonló idõszakához képest. (07.04.) A Richter bejelentette, hogy a 10:1 arányban felaprózza részvényeit a jövõ héten. Július 11-én lehet elõször a felaprózott papírokkal kereskedni. A Kúria az OTP javára döntött abban egy kiemelten fontos perben. Egy devizahiteles hitelszerzõdésének semmisé nyilvánítását kérte a bíróságtól, miután az nem tartalmazott árfolyamváltással kapcsolatos költségszintet. A Kúria szerint az árfolyam különbözetre maximum 1%-ot számíthatott volna fel az OTP. A konkrét perben az OTP-nek 216 ezer forintot kell fizetnie az adós számára, amely a felvett összeg 1,8%-a. Nem kizárt, hogy más hitelesek is bírósághoz fordulnak, amely már fájhat az OTP-nek. Orbán Viktor szokásos pénteki rádiós interjújában kitért az ügyre, szerinte magyar bíróságok nem a hitelesek mellett állnak. Nem kizárt, hogy lesz folytatása az ügynek. (07.05.) A Központi Statisztikai Hivatal szerint az áprilisi emelkedés után több mint 2%-al csökkent a hazai ipari termelés üteme. (07.09.) Az elemzõi várakozásokat alulmúlta a májusi külkereskedelmi többlet értéke, de az elõzõ év hasonló idõszakához képest csökkent az export és import is. (07.12.) A hazai infláció mértéke továbbra is 2% alatt tartózkodott júniusban. (07.16.) A Mol és Magyar Telekom stratégai szövetséget kötöttek informatikai és távközlési területeken, a megállapodás kevés konkrét információt tartalmazott. (07.17.) A kormányzat ködös kommunikációja alapján elképzelhetõ õsszel egy újabb devizahiteles mentõcsomag, amely rendkívül negatívan érintheti a magyar pénz- és tõkepiacot és elsõsorban az OTP pénzügyi eredményeit. (07.22.) A devizahiteles mentõcsomag témaköre került a középpontba, amelyrõl nem sokat lehetett tudni. Orbán két csapatnak adott megbízást a javaslatok elkészítésére. Egyes források szerint a Navracsics-féle team egy szélsõségesebb, bankok számára költségesebb, végleges koncepció tervét gondolta ki, míg Varga csoportja az árfolyamrés megoldásának elképzelését kapta. (07.23.) A jegybanki alapkamat 4%-ra csökkent, Matolcsy új szempontokat ismertetett, amelyek augusztustól meghatározzák a monetáris politika alakulását.(07.24.) A hivatalos kormányzati kommunikáció szerint nem kell tartani radikális devizahiteles mentõcsomagról, elkezdték az egyeztetést a bankokkal. Csányi Sándor is nyugtatta a közvéleményt, az OTP elnök vezérigazgatója nem vonul vissza és megerõsítette, hogy agrárcégei beruházásaira fordítja az OTP részvényeladásokból származó 11 milliárd forintot. A Központi Statisztikai Hivatal által közölt kiskereskedelem volumene 2,2%-al bõvült. (07.29.) Egy OTP igazgatósági tag, Braun Péter is értékesített 200 ezer darab részvényt, a magyar bankóriás 4% fölötti mínusszal fejezte be a napot. (07.30) A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a munkanélküliségi ráta 10,3%-ra csökkent. (08.01.) Varga Mihály nyilatkozata szerint a lakáscélú devizahiteleket forintosítanák, megosztva a terheket a bankokkal. A részletek még nem tisztázottak, a kormány tárgyalásban áll a Bankszövetséggel, de jó esély lehet a kompromisszumos megállapodásra.
